Kérődző állatok
A kérődző állatok emésztési sajátosságai miatt ezeknek a tömegtakarmányoknak élettani szempontból is nagy szerepük van: az állatok számára nélkülözhetetlen strukturális rost csak ebből a forrásból biztosítható. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani azt a tényt is, hogy a legolcsóbb energia és fehérjeforrások is az erjesztett vagy szálas takarmányok közül kerülnek ki.
Tejtermelés
A tejtermelő ágazat „fényes” gazdasági helyzete miatt a minőség is felértékelődött, hiszen leggazdaságosabban tejet termelni tömegtakarmányokból lehet. A hazánkban három leggyakoribb takarmányféleséget összehasonlítva (kukoricaszilázs, réti széna, szemeskukorica) világosan látszik, hogy 1MJ kukoricaszilázsból származó laktációs energia mintegy 15%-kal olcsóbb, mint a szemeskukoricából származó, valamint mintegy 25%-kal olcsóbb a rétiszénából származó energiánál. Ez természetesen azt is jelenti, hogy 1kg FCM termeléséhez szükséges takarmányköltség is 15-25%-kal kedvezőbb a kukoricaszilázs esetében.
Tömegtakarmány
Kiváló minőségű tömegtakarmányok – 365 napon keresztül... Abban az esetben, ha teheneink számára az év minden napján biztosítani tudjuk a megfelelően magas minőségű alaptakarmányt, gazdaságosan tudunk tejet termelni. Mivel a takarmánynövények termelési időszaka korlátozott, ezért ezeket a takarmányféleségeket tartósítani szükséges. A szárításos tartósítás magas kockázata (időjárási kockázat, rosszabb emészthetőség, nehezebben gépesíthető kiosztási technológia) helyett jobb megoldást nyújt ezeknek a növényeknek az erjesztés általi tartósítása. Ebben az esetben kisebb időjárási kockázattal (rövidebb ideig tartó betakarítás), jobban emészthető energia és fehérjetartalommal és könnyebben gépesíthető kiosztási technológiával számolhatunk. Az erjesztési technológia alapelve, hogy tejsavtermelő baktériumok segítségével a takarmány pH-értékét csökkentjük, így gátolva a káros mikroorganizmusok működését, majd a tejsavtermelő baktériumok működését is.
A jó minőségű erjesztett takarmányok elkészítéséhez cél az aerob mikroba szakasz minimalizálása és az egész folyamat lerövidítése, hiszen a hamarabbi stabilitás elérése a több tejsav és kevesebb ecetsav arány mellett a növényi szénhidrátkészlet nagyobb mennyiségét, így az állatok számára felhasználható tápanyagok nagyobb arányát is jelenti. Ezeket a tevékenységeket a különböző homofermentatív Lactobacillus (L. plantarum, L. curvatus) és Pediococcus (P. acidilactici, P. ceravisae) törzsek mellett heterofermentatív Lactobacillus (L. brevis, L. fermentum) és Leuconostoc (Ln. Cremoris, Ln. Mesentroides) törzsek is végzik. Mivel a heterofermentatív törzsek a tejsav mellett más szerves savak (ecetsav, vajsav, stb.) termelésére is képesek, ezért jelenlétük az erjedés szabályozása szempontjából károsnak is tekinthető. Arányuk a homofermentatív törzsekhez képest akár 1:1000-hez is lehet, összes mennyiségük 200-300 KBE/cm2. A szilázskészítés szempontjából káros mikroorganizmusok száma (aerob bacillusok, élesztő és penészgombák, vajsavtermelő baktériumok) száma 1:1.000.000-ot is elérheti, vagyis minden homofermentatív tejsavbaktériumra 1.000 heterofermentatív tejsavbaktérium, és 1.000.000 egyéb mikroorganizmus jut. Kissé egyenlőtlennek tűnik a küzdelem.
A növényeken található homofermentatív tejsavtermelő baktériumok – amellett, hogy számuk töredéke a konkurens baktériumoknak – a környezeti hatások (szél, UV sugárzás, hőmérsékletingadozás) miatt ún. szubletális stressz állapotban vannak, vagyis életképes, de nem szaporodóképes állapotban. A különböző penész és toxinfajták jelenléte szintén nem kívánatos az erjedés és felhasználás szempontjából. Ezen anyagok egy része már a szántóföldön (DON, FB1, T2 toxinok), egy része a betakarítás-betárolás folyamán (PR-toxin, mikofenol, patulin), míg másik részük 2-3 hónap tárolás után (Aspergillus és Fusarium toxinjai) kerül a szilázsba. Ezek a tényezők a kiindulási minőséget is csökkentik, ugyanakkor nem elhanyagolható az sem, hogy az így elkészített tömegtakarmányok az idő előrehaladtával rohamos mértékben veszítenek amúgy sem magas minőségükből, azaz az eltarthatóságuk is korlátozódik.
Erre a probléma elkerülésére nyújt megoldást a SANO kifejezetten erjesztett takarmányok minőségének javítására kifejlesztett egyedülálló szilázstartósítója: a LABACSIL DUO. Élelmiszeripari savak kombinációja biztosítja a pH érték gyors csökkentését, így az erjedés szempontjából káros mikroorganizmusok működésének gátlása rövid időn belül megtörténik, ráadásul ezek a savak csak a Gr-mikroorganizmusokat pusztítják el. Nagy arányú homofermentatív tejsavbaktérium-garnitúrája (L. plantarum, P. acidilactici, Ec. Faecium) segítségével irányítható az erjesztés, így több tejsav és kevesebb ecetsav termelődésével számolhatunk. Az így készült szilázst magasabb energiatartalom, jobb emészthetőség és hosszabb eltarthatóság jellemzi. Minden egyes gramm szilázsra plusz 200.000 KBE tejsavbaktérium és tonnánként 100g konzerválósav biztosítja a megfelelő erjedési viszonyokat.
Az így elkészített szilázst hosszabb eltarthatósága és stabilabb minősége mellett nagyobb tápanyagtartalom is jellemzi. Hazai körülmények között akár +0,5MJ NEL/ kg sz.a. is elérhető, amely napi adagra számolva 1kg FCM energiaigényének felel meg (20kg szilázs/tehén, 35% sz.a. tartalom). Ez a napi 1kg tejmennyiség évente plusz 19-20.000 Ft többletbevételt eredményez tehenenként!
Forrás: Agrárágazat
