1. Tilos minden olyan, kifejezetten csecsemők és gyermekek táplálására szánt összetett (állati- és növényi eredetű termékeket egyaránt tartalmazó) élelmiszer importja Kínából, amely a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/398/EGK (1989. május 3.) európai tanácsi irányelv hatálya alá esik.
2. Azon Kínából szállított, vagy onnan származó élelmiszerek, illetve takarmányok melyek 15%-ban, vagy annál nagyobb arányban tartalmaznak tejtermékeket, vagy tejtermék tartalmuk mértéke nem állapítható meg, az Európai Unióba Magyarországon történő beléptetése, illetve szabad forgalomba bocsátása kizárólag a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) (az Európai Bizottság 2008/757/EK számú határozatában előírt ellenőrzést követően kiadott) engedélyével történhet.
3. Minden élelmiszer- és takarmány-vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozó) köteles a birtokában, illetve felügyelete alatt álló, összetett élelmiszereket, illetve takarmányokat megvizsgál(tat)ni, azok melamin-tartalmának meghatározása céljából, amennyiben azokat Kínából szállították, vagy onnan származnak, és:
a) 15%-ban, vagy annál nagyobb arányban tartalmaznak tejtermékeket, vagy
b) tejtermék tartalmuk mértéke nem állapítható meg.
4. A 2,5 mg/kg értéket meghaladó mennyiségű melamint tartalmazó, élelmiszert illetve takarmányt meg kell semmisíteni.
5. Minden vállalkozó haladéktalanul köteles értesíteni az illetékes MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságát az általa megvizsgált, 2,5 mg/kg értéket meghaladó mennyiségű melamint tartalmazó termékekről.
6. E határozat végrehajtásából eredő költségeket az érintett élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozó viseli, a 882/2004/EK rendelt VI. mellékletének 22. cikkével összhangban.
E határozatnak két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban való közzétételét rendelem el.
Jelen határozat rendelkezéseinek azonnali végrehajtását rendelem el.
Amennyiben a vállalkozó a fentiekben előírt kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező MgSzH bírságot szab ki, vagy egyéb intézkedést foganatosít.
E határozattal szemben közigazgatási eljárásban további jogorvoslatnak helye nincs, ugyanakkor az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti jelen, a közléssel jogerőssé váló határozat felülvizsgálatát, a határozat közlésétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának illetéke 16.500 Ft, a feleket a perben tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
A keresetlevélnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztése kérhető.
INDOKLÁS
Az Európai Bizottság 2008/757/EK számú (különleges követelmények meghatározása a Kínából származó, vagy onnan szállított, tejet, vagy tejtermékeket tartalmazó termékek importját illetően), 2008. szeptember 26-án hatályba lépett határozatában foglaltak végrehajtása érdekében, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény ( Éltv.) 42. § (4) bekezdése, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 14. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a rendelkező részben foglaltak szerint rendelkeztem.
Az Éltv. 42. § (4) bekezdése értelmében a miniszter rendkívüli élelmiszerlánc-eseményre vonatkozó határozata azonnal végrehajtandó, továbbá azt két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban közzé kell tenni az éltv. 71. § (2) bekezdése szerint.
Az Éltv. 39. § (4) bekezdésének b) pontja értelmében az élelmiszerlánc felügyelete során a 42. § (4) bekezdésében leírt eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.
A bírósági felülvizsgálat lehetősége, feltételei, és illeték mértéke, illetve az illeték-feljegyzési jog a Ket. 109. §-án, a 110.§-ának (1) bekezdésén, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §-a (3) bekezdésén és a 62. § (1) bekezdésének h) pontján alapul.
Forrás: www.fvm.hu