Magyarország 2004. május elsejei Európai Uniós csatlakozása az élet minden területén számos változást jelentett. A szabályozók változása évek óta előre jelzi az átalakulás irányát, de a várható következményekről csak elképzelésekkel rendelkeztünk.
A gazdasági változásokra vonatkozóan is több előrejelzés, becslés készült, hiszen a gazdálkodó szervezetek igyekeztek felkészülni a működésüket befolyásoló hatásokra. Problémát jelentett azonban, hogy a következő években néhány tényező alakulása előre csak hozzávetőlegesen jósolható meg, azaz nagy a környezeti bizonytalanság.
A tejfeldolgozást érintő főbb változások
Az input oldalon a tej, mint alapanyag bír stratégiai jelentőséggel, miután a termékenkénti önköltség mintegy 70-75%-a az alapanyag költsége. Ilyen módon - mezőgazdasági termék feldolgozásáról lévén szó - a tejágazat szereplőinek számolniuk kell az Európai Uniós agrárszabályozás jelentette piaci változásokkal. Miután a tejtermelés mennyisége a kvótaszabályozás által meghatározott, a beszerezhető alapanyag mennyisége némileg korlátozott, így a tejtermeléssel foglalkozó társaságok - főként a nagyüzemi gazdaságok - az elmúlt évek során a nagy feldolgozók stratégiai partnereivé váltak. Az ő gazdálkodásuk, eredményességük alakulása így a feldolgozók működését is közvetlenül befolyásolja. Ezen a kiszolgáltatottságon kedvezően változtatott az EU csatlakozás nyújtotta beszerzési források bővülése.
Ez a tendencia más oldalról a tejtermelők kiszolgáltatottságát is tovább növelte mivel megjelent a hazai piacon mélyen a hazai önköltség alatti áron beszállított tej és tejtermékek széles választéka.
A feldolgozás folyamatát érintő főbb változásokat elsősorban az a tény indukálta, hogy a tej, mint alapvető élelmiszer, nagy társadalmi, és szociális jelentőséggel bír, ennek következtében a minőségi és élelmiszerbiztonsági paraméterek igen szigorúak. Egyre nagyobb a hangsúly a környezetvédelmi kérdéseken is, az ilyen jellegű szabályozók változása jelenti a másik nagy kérdéskört. A magyar és az EU-s követelmények az élelmiszer-feldolgozás, a termékminőség paramétereit illetően az elmúlt években folyamatosan közeledtek egymáshoz, számos esetben a bevezetésre szolgáló türelmi idő végeként a csatlakozás időpontját adva meg.
Harmadrészt a kereslet, az értékesítés területén várható változások azok, amelyek alapvetően befolyásolják majd a termékszerkezetet, és az eredményességet. Az export területén jelentős változást hoz majd az Európai Uniós piacszabályozás, és ennek részeként az intervenciós, valamint az export-támogatási rendszer bevezetése. A belkereskedelem területén nem elsősorban a szabályozók megváltozása miatt kell majd a környezethez alkalmazkodni, hanem a határok megnyílásával párhuzamosan jelentkező veszélyekkel kell szembenézni. Reálisan számolni kell az importtermékek térhódításával, valamint a kínálat növekedésével párhuzamosan az árak csökkenésével.
A tejfeldolgozókat az előzetes jelzések ellenére sokkszerűen érte az EU-ból érkező termékek áradata és főleg azok a hazai árviszonyoktól esetenként lényegesen eltérő ára.
A hazai fogyasztók hajlamosak, hogy a beltartalom helyett sok esetben csak a termék ára, csomagolása alapján vásároljanak.
A kialakult helyzetben a piac új szegmenseinek kihasználása és a költségtakarékos - esetenként melléktermékekre alapozott termékelőállítás - jelenthet a feldolgozók részére új értékesítési lehetőségeket.
A rikotta, mint extra profit
A sajt és túrógyártás során keletkező savó
kb. 4%-ban tartalmaz rikottát, ami magas nedvességtartalmú lágy sajtként definiálható.A hagyományos techológiák a rikottát szakaszos üzemben a savó, vagy a savó és tej kombi
nációjának hevítésével állítják elő. A 92 oC-100 oC-ra hevített savót tejsav, vagy citromsav (esetleg más savak) hozzáadásával koagulálják, majd a koaguált savótúrót kinyerik és ezt követően további feldolgozásra, vagy értékesítésre kerül.20.000 liter napi sajtsavóból 7-800 kg rikotta állítható elő, ami jelenlegi piaci áron számolva 250-300 eFt extra árbevételt eredményezhet a feldolgozást végző üzemnek.
Az Agrometál folyamatos rikottagyártási technológiája (ARS system)
Az Agrometál által kifejlesztett RG-5 és RG-10 5.000 l/h, illetve 10.000 l/h teljesítményű rikotta gyártó berendezés kialakításánál messzemenően figyelembe vettük a folyamatos temelés, a takarékos energiagazdálkodás és a gyártás automatizálása követelményeit. A gyártás folyamatát az ábra szemlélteti.
A gyártásra előkészített savót 4 oC-on silóban tároljuk, ahonnan rekuperációs hőcserélőn keresztül 80-85 oC-ra előmelegítjük, majd forró vizes utómelegítővel 92-100 oC-ra hevítjük, ezt követően 12-15 percig hőntartjuk. A hőntartóból a savó tejsavval történő pH beállítását követően az ARS típusú rikotta generátorba kerül, ahol valamennyi elemi részecske a 15 perces hőntartási idő alatt koagulálódik. A kicsapatott rikottát mechanikus úton forgódobos szűrőbe juttatjuk, majd a szárazanyag beállítását követően csomagoljuk, illetve továbbfeldolgozásra előkészítjük. A továbbfeldolgozás speciális technológiákkal alkalmas pl. sajttermékek gazdaságosabb előállítására, vagy túróhelyettesítő termékként túródesszert, túrókrém, stb. gyártására.
Forrás: Agrárágazat
