Magyarország 2004. május elsejei Európai Uniós csatlakozása az élet minden területén számos változást jelentett. A szabályozók változása évek óta előre jelzi az átalakulás irányát, de a várható következményekről csak elképzelésekkel rendelkeztünk.
A gazdasági változásokra vonatkozóan is több előrejelzés, becslés készült, hiszen a gazdálkodó szervezetek igyekeztek felkészülni a működésüket befolyásoló hatásokra. Problémát jelentett azonban, hogy a következő években néhány tényező alakulása előre csak hozzávetőlegesen jósolható meg, azaz nagy a környezeti bizonytalanság.
A tejfeldolgozást érintő főbb változások
Az input oldalon a tej, mint alapanyag bír stratégiai jelentőséggel, miután a termékenkénti önköltség mintegy 70-75%-a az alapanyag költsége. Ilyen módon - mezőgazdasági termék feldolgozásáról lévén szó - a tejágazat szereplőinek számolniuk kell az Európai Uniós agrárszabályozás jelentette piaci változásokkal. Miután a tejtermelés mennyisége a kvótaszabályozás által meghatározott, a beszerezhető alapanyag mennyisége némileg korlátozott, így a tejtermeléssel foglalkozó társaságok - főként a nagyüzemi gazdaságok - az elmúlt évek során a nagy feldolgozók stratégiai partnereivé váltak. Az ő gazdálkodásuk, eredményességük alakulása így a feldolgozók működését is közvetlenül befolyásolja. Ezen a kiszolgáltatottságon kedvezően változtatott az EU csatlakozás nyújtotta beszerzési források bővülése.
Ez a tendencia más oldalról a tejtermelők kiszolgáltatottságát is tovább növelte mivel megjelent a hazai piacon mélyen a hazai önköltség alatti áron beszállított tej és tejtermékek széles választéka.
A feldolgozás folyamatát érintő főbb változásokat elsősorban az a tény indukálta, hogy a tej, mint alapvető élelmiszer, nagy társadalmi, és szociális jelentőséggel bír, ennek következtében a minőségi és élelmiszerbiztonsági paraméterek igen szigorúak. Egyre nagyobb a hangsúly a környezetvédelmi kérdéseken is, az ilyen jellegű szabályozók változása jelenti a másik nagy kérdéskört. A magyar és az EU-s követelmények az élelmiszer-feldolgozás, a termékminőség paramétereit illetően az elmúlt években folyamatosan közeledtek egymáshoz, számos esetben a bevezetésre szolgáló türelmi idő végeként a csatlakozás időpontját adva meg.
Harmadrészt a kereslet, az értékesítés területén várható változások azok, amelyek alapvetően befolyásolják majd a termékszerkezetet, és az eredményességet. Az export területén jelentős változást hoz majd az Európai Uniós piacszabályozás, és ennek részeként az intervenciós, valamint az export-támogatási rendszer bevezetése. A belkereskedelem területén nem elsősorban a szabályozók megváltozása miatt kell majd a környezethez alkalmazkodni, hanem a határok megnyílásával párhuzamosan jelentkező veszélyekkel kell szembenézni. Reálisan számolni kell az importtermékek térhódításával, valamint a kínálat növekedésével párhuzamosan az árak csökkenésével.
A tejfeldolgozókat az előzetes jelzések ellenére sokkszerűen érte az EU-ból érkező termékek áradata és főleg azok a hazai árviszonyoktól esetenként lényegesen eltérő ára.
A hazai fogyasztók hajlamosak, hogy a beltartalom helyett sok esetben csak a termék ára, csomagolása alapján vásároljanak.
A kialakult helyzetben a piac új szegmenseinek kihasználása és a költségtakarékos - esetenként melléktermékekre alapozott termékelőállítás - jelenthet a feldolgozók részére új értékesítési lehetőségeket.
A rikotta, mint extra profit
A sajt és túrógyártás során keletkező savó
kb. 4%-ban tartalmaz rikottát, ami magas nedvességtartalmú lágy sajtként definiálható.A hagyományos techológiák a rikottát szakaszos üzemben a savó, vagy a savó és tej kombi
nációjának hevítésével állítják elő. A 92 oC-100 oC-ra hevített savót tejsav, vagy citromsav (esetleg más savak) hozzáadásával koagulálják, majd a koaguált savótúrót kinyerik és ezt követően további feldolgozásra, vagy értékesítésre kerül.20.000 liter napi sajtsavóból 7-800 kg rikotta állítható elő, ami jelenlegi piaci áron számolva 250-300 eFt extra árbevételt eredményezhet a feldolgozást végző üzemnek.
Az Agrometál folyamatos rikottagyártási technológiája (ARS system)
Az Agrometál által kifejlesztett RG-5 és RG-10 5.000 l/h, illetve 10.000 l/h teljesítményű rikotta gyártó berendezés kialakításánál messzemenően figyelembe vettük a folyamatos temelés, a takarékos energiagazdálkodás és a gyártás automatizálása követelményeit. A gyártás folyamatát az ábra szemlélteti.
A gyártásra előkészített savót 4 oC-on silóban tároljuk, ahonnan rekuperációs hőcserélőn keresztül 80-85 oC-ra előmelegítjük, majd forró vizes utómelegítővel 92-100 oC-ra hevítjük, ezt követően 12-15 percig hőntartjuk. A hőntartóból a savó tejsavval történő pH beállítását követően az ARS típusú rikotta generátorba kerül, ahol valamennyi elemi részecske a 15 perces hőntartási idő alatt koagulálódik. A kicsapatott rikottát mechanikus úton forgódobos szűrőbe juttatjuk, majd a szárazanyag beállítását követően csomagoljuk, illetve továbbfeldolgozásra előkészítjük. A továbbfeldolgozás speciális technológiákkal alkalmas pl. sajttermékek gazdaságosabb előállítására, vagy túróhelyettesítő termékként túródesszert, túrókrém, stb. gyártására.
A klímaváltozás Magyarországon egyre érezhetőbb hatásokkal jár. Az országban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett gyakrabban fordulnak elő extrém időjárási események, mint például hőhullámok, intenzív esőzések és hosszabb aszályos időszakok. Az elmúlt é...
Jó minőségű aszalványt csak ismert tulajdonságú és aszalható fajtákból lehet készíteni. Meg kell határozni, hogy mely alapanyagból, mekkora mennyiség, mennyi idő alatt aszalható eredményesen. Az aszalás előtt általában nem szabad mosni a gyümölcsöt, csak ...
Az MTI híroldalán találtuk a hírt a rekord árvízzel kapcsolatban. Ötvenegy éves árvízszint-rekord dőlt meg hétfőn a Dráván Őrtilosnál a Mura és a Dráva összefolyásánál - adta ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a tájékoztatást.