Szaktanácsadóként tevékenykedve több év után nagyon sok olyan tapasztalatra tehet szert az ember, amelynek tanulságai hasznosak a gyakorló szakemberek és a kisebb tehénlétszámmal foglalkozó gazdák számára is. Egy ilyen terjedelmű cikkben a cél nem a tudományos alapossággal feltárt okok és megoldások ismertetése lehet, sokkal inkább a figyelem ráirányítása néhány gyakran előforduló hibára. Ezek a hibák végül mindig forintosítható veszteségeket okoznak a telepmérettől függetlenül.
A jövő évtől csatlakozunk az EU-hoz. Át kell vennünk az ott hatályos szabályozásokat - ezek nagyrészt már ma is érvényesek Magyarországon, - amelyek az állatvédelemre, állatjólétre és az állati termékek minőségére vonatkoznak. A különböző takarmányozási botrányok (kergemarha kór, dioxin tartalmú-, és hormonokkal kezelt takarmányok) mellett számos járvány (száj és körömfájás, sertéspestis, madárinfluenza stb.) késztette az Európai Unió hatóságait, hogy szigorú szabályokkal védjék a fogyasztókat. Bele kell törődnie minden állattartónak - takarmánygyártónak - hogy, együtt kell élnünk ezekkel az előírásokkal még akkor is, ha többlet költséget, adminisztrációt és munkát okoznak.
Szaktanácsadóként tevékenykedve több év után nagyon sok olyan tapasztalatra tehet szert az ember, amelynek tanulságai hasznosak a gyakorló szakemberek és a kisebb tehénlétszámmal foglalkozó gazdák számára is. Egy ilyen terjedelmű cikkben a cél nem a tudományos alapossággal feltárt okok és megoldások ismertetése lehet, sokkal inkább a figyelem ráirányítása néhány gyakran előforduló hibára. Ezek a hibák végül mindig forintosítható veszteségeket okoznak a telepmérettől függetlenül.
A jövő évtől csatlakozunk az EU-hoz. Át kell vennünk az ott hatályos szabályozásokat - ezek nagyrészt már ma is érvényesek Magyarországon, - amelyek az állatvédelemre, állatjólétre és az állati termékek minőségére vonatkoznak. A különböző takarmányozási botrányok (kergemarha kór, dioxin tartalmú-, és hormonokkal kezelt takarmányok) mellett számos járvány (száj és körömfájás, sertéspestis, madárinfluenza stb.) késztette az Európai Unió hatóságait, hogy szigorú szabályokkal védjék a fogyasztókat. Bele kell törődnie minden állattartónak - takarmánygyártónak - hogy, együtt kell élnünk ezekkel az előírásokkal még akkor is, ha többlet költséget, adminisztrációt és munkát okoznak.
Takarmányozással is összefüggő előírás, hogy a jövő évtől tejnek csak az extra minőségi kategóriába tartozó tejet ismerik el, ezt vásárolja fel a tejipar. Látható az 1. ábrából, hogy eszerint a megtermelt tej 19%-a 2004-től már nem kerülhet emberi fogyasztásra.(Az értékek hónapról hónapra változnak, nyáron magasabb, télen általában alacsonyabbak. Az itt látható adatok 2001. év átlagát mutatják.) Nem csak az át nem vett tej árbevétel kiesése fog jelentős veszteséget okozni, hanem a selejt tej megsemmisítésének a plusz költségét is a termelőnek kell viselnie. Nem tesznek különbséget kis és nagyüzem között! Minden kisüzemnek is meg kell oldania a közvetlen hűtőre fejést, megakadályozandó a csíraszám emelkedését. Jelentős problémát okoz jelenleg is a szomatikus sejtszám 400.000/ml alatt tartása. A tej egyéb beltartalmi értékei közül leggyakrabban az alacsony tejfehérje % miatt vonnak le az átvételi árból.
1. ábra
A tejminőségen kívül számos takarmányozással összefüggő állategészségügyi probléma ronthatja a tehenészet nyereségességét. Rangsort nehéz ezek közt felállítani, de tapasztalataim alapján első helyre az acidózist (bendő pH savas irányú eltolódása) tenném. Az acidózis időszakos étvágytalanságot okozva segítheti elő a súlyosabb anyagcsere betegségek - ketózis, zsírmáj szindróma - kialakulását. Továbbá megnöveli a szervezetben a gyulladás-hajlamot, gyengíti az immunrendszert, ami elhúzódó méhinvolucióhoz, lábvégbetegségek, tőgygyulladások megjelenéséhez vezethet.
Elhúzódik az újravemhesítési idő, emelkedik a szomatikus sejtszám. Fontos, hogy elkerüljük az ellés körüli megbetegedéseket - ellési bénulás, magzatburok visszatartás, - amelyek általában szintén takarmányozási hibák miatt alakulnak ki.
A nagy tejtermelésű tehén szervezete fokozott igénybevételnek van kitéve a laktáció elején. Gondolnunk kell erre már a borjak felnevelése során. Fontos, hogy megfelelően fejlett, de nem kövér, egészséges, nagy tömegtakarmány mennyiségeket elfogyasztani képes üszők kezdjék a tejtermelést. Minden életszakaszban követhetünk el olyan hibát, ami kihat az állat későbbi életére, termelésére.
A stresszmentes környezet biztosítása szintén alapkövetelmény. Gyakori megfigyelés, miszerint a szomatikus sejtszám emelkedéséhez vezet, ha a teheneket bármilyen stressz éri. Ilyen lehet egy takarmányváltás, fejésidő csúszás, trágyázás miatti fokozott gépmozgás, körmözés, időjárási frontok, minden olyan tevékenység, ami az állatokat zavarja, pihenő (kérődző) idejüket csökkenti.
Hogy tudja támogatni a szakszerű takarmányozás a fenti problémák megelőzését?
A 2. ábrából látható, hogy a gazdaságos tejtermelés takarmányozási szempontból a tömegtakarmányokon nyugszik.
2.ábra
Magyarországon az abrak jelentős részét a tömegtakarmányok hibái miatt vagyunk kénytelenek a receptúrákba tenni. A szarvasmarha azonban olyan növényevő állat, amelynek napi adagjából a jó minőségű és megfelelő mennyiségű rostot tartalmazó tömegtakarmányokat - szénák, szenázsok, szilázsok, szalmák - nem lehet büntetlenül kihagyni, de még korlátozni sem. Szaktanácsadó kollégáimmal együtt gyakran találkozunk azzal a kéréssel, próbáljunk takarmány adagokat összeállítani széna nélkül, rosszul erjedt szilázsokkal, penészes szálasokkal. Mindemellett még elvárják a magas tejtermelést, jó szaporodási mutatókat, hosszú élettartamot. A biológiát nem lehet megerőszakolni! Az tud hosszú távon pénzt keresni a tejtermeléssel, aki belátja; nekünk kell a tehén igényeihez alkalmazkodni és nem fordítva! Persze e helyütt is azt kell mondani, tisztelet a kivételnek, nagyon sok telepen már felismerték ezt, s eredményeiken mérhető a javulás. Az utóbbi évek szeszélyes (csapadékszegény) időjárása szintén csökkentette a takarmánynövények hozamát, esetenként rontotta minőségüket.
A piramis csúcsa felé haladva elmondható, rendelkezésünkre állnak mindazon alapanyagok, amelyekkel Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában dolgoznak. A receptúrák összeállításához szintén ott készült szoftvereket, nemzetközileg elfogadott szükségleti értékeket (NRC, INRA stb.) használunk.
Jól alkalmazzuk-e ezeket a "drága" alapanyagokat? Gyakori hiba, hogy ott is etetjük őket, ahol már nem lenne indokolt, így emelve a költségeket. A laktáció elején minden "fegyvert" be kell vetni az energia-hiányos időszak lerövidítéséért (a testsúly csökkenés ne haladja meg az 50-60 kg-ot, egy kondíció pontszámot) úgy, hogy ne etessünk túl sok abrakot (lehetőleg max. 12 kg a legnagyobb tejű csoportoknál is). A kulcs az étvágy fenntartása, amire a felkészülést már az ellést megelőző 10-14 napban elő kell készíteni teheneinket.
Jó koncentrációjú adagot kell készíteni, s azt lehetőleg TMR (minden komponenst összekeverni, még a szénát is) formájában kínálni a teheneknek naponta többször, a fejés időkhöz alkalmazkodva. Javaslatom a laktáció elején alkalmazott néhány koncentrációra:
Abrak: tömegtakarmány arány; 45-55%, energiakoncentráció; 6,8-7,2 MJ/Kg sza., nyersfehérje; 16,5-18 %/sza., védett fehérje; 34-40%/nyersfeh.%, nyersrost; min.16%/sza., NDF; 18-23%/sza., ADF; 17-21%/sza., strukturális rost (min.2-2,5 cm); 7-9%/sza., nyerszsír; max. 4,5-5,5%/sza. (fele védett formában), NSC (bendőben oldódó szénhidrát); 35-42%/sza.
Javasolt vitamin szintek a laktáció elején: A-vitamin; 140.000-200.000 NE/kg, D-vitamin; 40.000-55.000 NE/kg, E-vitamin; 500-1200 NE/kg.
Javasolt vitamin szintek a szárazon állás idején: A-vitamin; 75.000-120.000 NE/kg, D-vitamin; 25.000-35.000 NE/kg, E-vitamin; 650-1.800 NE/kg!!! A már említett ellés körüli problémák megelőzésében segítenek a megfelelő vitamin szintek.
A laktáció második felében a leggyakoribb hiba a túlzott tápanyag ellátás. A következmény a kövér tehenek számának növekedése. A túlkondícióban lévő tehén fokozottan ki van téve a következő ellése után a zsírmobilizációs betegségeknek, tejtermelése elmarad a normális testtömegű társaiétól.
Általában javasolható, hogy a receptúrák összeállítását, rendszeres karbantartását bízzuk szakemberre. A tejtermelés mellett fontos a szaporodásbiológiai folyamatok támogatása (ellés nélkül nincs tejtermelés) és az egészség megóvása. Magyarországon a tehenek átlagosan 2,5 laktációt teljesítenek, jövedelmezőségi szempontból ezt jó lenne egy laktációval emelni.
A bevezetőben már említettem, nem lehetett a célom részletes takarmányozási program ismertetése. Oldalakon keresztül lehetne írni a borjú- és, üszőnevelésről, a szárazonállás időszakáról, a különböző betegségekkel összefüggő takarmányozási és élettani kérdésekről. Ha fel tudtam hívni a figyelmet a tömegtakarmányok fontosságára, teheneink stresszmentes környezetének biztosítására, igyekezetem már nem volt hiába.
Van még egy dolog, amiről gyakran megfeledkeznek, főleg a nagy létszámú telepeken dolgozó kollégák. A tehenek bizonyos életszakaszaikban nem nélkülözhetik az egyedi bánásmódot. Gondoljunk csak a termékenyítésre, ellésre, állategészségügyi kezelésekre. A tehén individuális lényként való kezelésében segítenek a modern telepirányítási számítógép programok, hogy mindig akkor találjuk meg a telepen az egyedet, amikor kell.
A 3. ábráról látható, hogy a tejtermelés sikerét több hatás együtt határozza meg. Egyiket sem lehet a többi elé, vagy mögé helyezni. Egy időben kell valamennyit fejleszteni, javítani. Ez teszi nehézzé, de egyúttal széppé is szakmánkat.
3. ábra
A jövő évtől csatlakozunk az EU-hoz. Át kell vennünk az ott hatályos szabályozásokat - ezek nagyrészt már ma is érvényesek Magyarországon, - amelyek az állatvédelemre, állatjólétre és az állati termékek minőségére vonatkoznak. A különböző takarmányozási botrányok (kergemarha kór, dioxin tartalmú-, és hormonokkal kezelt takarmányok) mellett számos járvány (száj és körömfájás, sertéspestis, madárinfluenza stb.) késztette az Európai Unió hatóságait, hogy szigorú szabályokkal védjék a fogyasztókat. Bele kell törődnie minden állattartónak - takarmánygyártónak - hogy, együtt kell élnünk ezekkel az előírásokkal még akkor is, ha többlet költséget, adminisztrációt és munkát okoznak.
Takarmányozással is összefüggő előírás, hogy a jövő évtől tejnek csak az extra minőségi kategóriába tartozó tejet ismerik el, ezt vásárolja fel a tejipar. Látható az 1. ábrából, hogy eszerint a megtermelt tej 19%-a 2004-től már nem kerülhet emberi fogyasztásra.(Az értékek hónapról hónapra változnak, nyáron magasabb, télen általában alacsonyabbak. Az itt látható adatok 2001. év átlagát mutatják.) Nem csak az át nem vett tej árbevétel kiesése fog jelentős veszteséget okozni, hanem a selejt tej megsemmisítésének a plusz költségét is a termelőnek kell viselnie. Nem tesznek különbséget kis és nagyüzem között! Minden kisüzemnek is meg kell oldania a közvetlen hűtőre fejést, megakadályozandó a csíraszám emelkedését. Jelentős problémát okoz jelenleg is a szomatikus sejtszám 400.000/ml alatt tartása. A tej egyéb beltartalmi értékei közül leggyakrabban az alacsony tejfehérje % miatt vonnak le az átvételi árból.
1. ábra
A tejminőségen kívül számos takarmányozással összefüggő állategészségügyi probléma ronthatja a tehenészet nyereségességét. Rangsort nehéz ezek közt felállítani, de tapasztalataim alapján első helyre az acidózist (bendő pH savas irányú eltolódása) tenném. Az acidózis időszakos étvágytalanságot okozva segítheti elő a súlyosabb anyagcsere betegségek - ketózis, zsírmáj szindróma - kialakulását. Továbbá megnöveli a szervezetben a gyulladás-hajlamot, gyengíti az immunrendszert, ami elhúzódó méhinvolucióhoz, lábvégbetegségek, tőgygyulladások megjelenéséhez vezethet.
Elhúzódik az újravemhesítési idő, emelkedik a szomatikus sejtszám. Fontos, hogy elkerüljük az ellés körüli megbetegedéseket - ellési bénulás, magzatburok visszatartás, - amelyek általában szintén takarmányozási hibák miatt alakulnak ki.
A nagy tejtermelésű tehén szervezete fokozott igénybevételnek van kitéve a laktáció elején. Gondolnunk kell erre már a borjak felnevelése során. Fontos, hogy megfelelően fejlett, de nem kövér, egészséges, nagy tömegtakarmány mennyiségeket elfogyasztani képes üszők kezdjék a tejtermelést. Minden életszakaszban követhetünk el olyan hibát, ami kihat az állat későbbi életére, termelésére.
A stresszmentes környezet biztosítása szintén alapkövetelmény. Gyakori megfigyelés, miszerint a szomatikus sejtszám emelkedéséhez vezet, ha a teheneket bármilyen stressz éri. Ilyen lehet egy takarmányváltás, fejésidő csúszás, trágyázás miatti fokozott gépmozgás, körmözés, időjárási frontok, minden olyan tevékenység, ami az állatokat zavarja, pihenő (kérődző) idejüket csökkenti.
Hogy tudja támogatni a szakszerű takarmányozás a fenti problémák megelőzését?
A 2. ábrából látható, hogy a gazdaságos tejtermelés takarmányozási szempontból a tömegtakarmányokon nyugszik.
2.ábra
Magyarországon az abrak jelentős részét a tömegtakarmányok hibái miatt vagyunk kénytelenek a receptúrákba tenni. A szarvasmarha azonban olyan növényevő állat, amelynek napi adagjából a jó minőségű és megfelelő mennyiségű rostot tartalmazó tömegtakarmányokat - szénák, szenázsok, szilázsok, szalmák - nem lehet büntetlenül kihagyni, de még korlátozni sem. Szaktanácsadó kollégáimmal együtt gyakran találkozunk azzal a kéréssel, próbáljunk takarmány adagokat összeállítani széna nélkül, rosszul erjedt szilázsokkal, penészes szálasokkal. Mindemellett még elvárják a magas tejtermelést, jó szaporodási mutatókat, hosszú élettartamot. A biológiát nem lehet megerőszakolni! Az tud hosszú távon pénzt keresni a tejtermeléssel, aki belátja; nekünk kell a tehén igényeihez alkalmazkodni és nem fordítva! Persze e helyütt is azt kell mondani, tisztelet a kivételnek, nagyon sok telepen már felismerték ezt, s eredményeiken mérhető a javulás. Az utóbbi évek szeszélyes (csapadékszegény) időjárása szintén csökkentette a takarmánynövények hozamát, esetenként rontotta minőségüket.
A piramis csúcsa felé haladva elmondható, rendelkezésünkre állnak mindazon alapanyagok, amelyekkel Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában dolgoznak. A receptúrák összeállításához szintén ott készült szoftvereket, nemzetközileg elfogadott szükségleti értékeket (NRC, INRA stb.) használunk.
Jól alkalmazzuk-e ezeket a "drága" alapanyagokat? Gyakori hiba, hogy ott is etetjük őket, ahol már nem lenne indokolt, így emelve a költségeket. A laktáció elején minden "fegyvert" be kell vetni az energia-hiányos időszak lerövidítéséért (a testsúly csökkenés ne haladja meg az 50-60 kg-ot, egy kondíció pontszámot) úgy, hogy ne etessünk túl sok abrakot (lehetőleg max. 12 kg a legnagyobb tejű csoportoknál is). A kulcs az étvágy fenntartása, amire a felkészülést már az ellést megelőző 10-14 napban elő kell készíteni teheneinket.
Jó koncentrációjú adagot kell készíteni, s azt lehetőleg TMR (minden komponenst összekeverni, még a szénát is) formájában kínálni a teheneknek naponta többször, a fejés időkhöz alkalmazkodva. Javaslatom a laktáció elején alkalmazott néhány koncentrációra:
Abrak: tömegtakarmány arány; 45-55%, energiakoncentráció; 6,8-7,2 MJ/Kg sza., nyersfehérje; 16,5-18 %/sza., védett fehérje; 34-40%/nyersfeh.%, nyersrost; min.16%/sza., NDF; 18-23%/sza., ADF; 17-21%/sza., strukturális rost (min.2-2,5 cm); 7-9%/sza., nyerszsír; max. 4,5-5,5%/sza. (fele védett formában), NSC (bendőben oldódó szénhidrát); 35-42%/sza.
Javasolt vitamin szintek a laktáció elején: A-vitamin; 140.000-200.000 NE/kg, D-vitamin; 40.000-55.000 NE/kg, E-vitamin; 500-1200 NE/kg.
Javasolt vitamin szintek a szárazon állás idején: A-vitamin; 75.000-120.000 NE/kg, D-vitamin; 25.000-35.000 NE/kg, E-vitamin; 650-1.800 NE/kg!!! A már említett ellés körüli problémák megelőzésében segítenek a megfelelő vitamin szintek.
A laktáció második felében a leggyakoribb hiba a túlzott tápanyag ellátás. A következmény a kövér tehenek számának növekedése. A túlkondícióban lévő tehén fokozottan ki van téve a következő ellése után a zsírmobilizációs betegségeknek, tejtermelése elmarad a normális testtömegű társaiétól.
Általában javasolható, hogy a receptúrák összeállítását, rendszeres karbantartását bízzuk szakemberre. A tejtermelés mellett fontos a szaporodásbiológiai folyamatok támogatása (ellés nélkül nincs tejtermelés) és az egészség megóvása. Magyarországon a tehenek átlagosan 2,5 laktációt teljesítenek, jövedelmezőségi szempontból ezt jó lenne egy laktációval emelni.
A bevezetőben már említettem, nem lehetett a célom részletes takarmányozási program ismertetése. Oldalakon keresztül lehetne írni a borjú- és, üszőnevelésről, a szárazonállás időszakáról, a különböző betegségekkel összefüggő takarmányozási és élettani kérdésekről. Ha fel tudtam hívni a figyelmet a tömegtakarmányok fontosságára, teheneink stresszmentes környezetének biztosítására, igyekezetem már nem volt hiába.
Van még egy dolog, amiről gyakran megfeledkeznek, főleg a nagy létszámú telepeken dolgozó kollégák. A tehenek bizonyos életszakaszaikban nem nélkülözhetik az egyedi bánásmódot. Gondoljunk csak a termékenyítésre, ellésre, állategészségügyi kezelésekre. A tehén individuális lényként való kezelésében segítenek a modern telepirányítási számítógép programok, hogy mindig akkor találjuk meg a telepen az egyedet, amikor kell.
A 3. ábráról látható, hogy a tejtermelés sikerét több hatás együtt határozza meg. Egyiket sem lehet a többi elé, vagy mögé helyezni. Egy időben kell valamennyit fejleszteni, javítani. Ez teszi nehézzé, de egyúttal széppé is szakmánkat.
3. ábra
Forrás: Agrárágazat
