Kétszáz hektár szántóföldön és ötven hektár legelőn gazdálkodik a Dunamelléken társával Tyukász Ferenc. A tavaszi teendőiket, így a növényválasztást is meghatározza, hogy csatlakoztak a környezetgazdálkodási programhoz, s az őszi 50 hektár búza után 70 hektáron sörárpát és 28 hektáron cukorrépát már vetettek, s rövidesen hozzákezdenek 42 hektár napraforgó vetéséhez is.
Nem sikerül idén a hitel
A gazda ahhoz a többséghez tartozik, akik a vetés előkészítéséhez szükséges anyagokat és a vetőmagot integrátoroktól szerzik be. Így őket a hitelszűke nem érinti közvetlenül, hiszen az integrátorokkal, termelés-szervezőkkel majd csak a termés értékesítésekor számolnak el. Állítása szerint a mostani költségek mellett búzából hektáronként legalább hattonnás termésátlagot el kell érni, hogy a tonnánkénti 25-30 ezer forintos értékesítési árak mellett jövedelemre tegyenek szert, a kukorica esetében legalább 1-1,5 tonnával nagyobb hozamra van szükség, hogy a kiadásokat meghaladja a bevétel. Szándékaik szerint növekedni szeretnének, s a Tass és a Kunszentmiklós közötti területen lehetőségük lesz földjeik öntözésére is. Gyula Endre őcsényi gazda napokon belül kezdi 40 hektáron kukoricáját vetni. Három banknál is próbált hitelhez jutni, hogy vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert vásárolhasson, de míg tavaly kapott, az idén nem sikerült kölcsönhöz jutnia.
Kockázatosnak tartják
Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány napokban rendezett fórumán több bank képviselője megerősítette, hogy rendkívül kockázatosnak tartják a mezőgazdaság folyó hitelezését, s most inkább hitelportfóliójuk átértékelésével, módosításával vannak elfoglalva, mint új ügyfelek kiszolgálásával. De elhangzott az is, hogy általában a mezőgazdasági vállalkozások esetében jobb a fizetési morál, mint más ágazatoknál.
Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója elmondta, hogy az agráriumban sok csőd várható, de a növénytermesztők az állattenyésztőknél kedvezőbb helyzetben vannak. Szerinte a hitelszűke és a megszigorítások a külterjesedésnek és a feketegazdaságok terjedésének kedveznek.
Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a legtöbb vetőmag az inflációt nem meghaladó mértékben drágult. Információi szerint az ár a kukorica és a napraforgó hektáronként átlagos 180-200 ezer forintos költségének tíz százalékát jelenti. Az idei szezont a tanácstalanság jellemezte, a gazdák az utolsó pillanatig bizonytalankodtak: milyen növényt vagy annak melyik fajtáját vessék. Normális években általában januárban már megrendelik a tavaszi növények vetőmagják, az idén azonban a szerződéskötések a napokban zárultak.
Gyula Endre végül a tartalékait kimerítve beszerezte a szükséges anyagokat. Amint elmondta, a vetőmagon nem lehet sprórolni, viszont a nitrogénen kívül más műtrágyát nem vásárolt, és óvatosan költ növényvédő szerre is - ha nem lesz aszályos az esztendő, akkor szerencséje is lehet.
Sokan gondolkodnak most így, ám ennek jelentős kockázata van, hiszen az időjárásnak nagyon ki lesznek szolgáltatva, ugyanis a koplaló növény "stresszérzékeny". Ha kevés a csapadék, nagy a légköri aszály, akkor senyved, és jóval kevesebbet terem - mondta Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke. A melegedő talajokon az országban mindenütt napokon belül megkezdik a napraforgóval együtt a kukorica vetését, s ezt április 25-ig be is kellene fejezni.
Néhány hete feleslegesen pánikoltak a gazdák, mert az új termésig sikerül eladni külföldi vevőknek azt a 6 millió tonna ősszel termett kukoricát, amelyről akkor azt gondolták, hogy évekig kell majd a magtárakban rakosgatni. Persze nem a két évvel ezelőtti magas áron, most meg kell elégedni a dunai kikötőben értendő tonnánkénti 29-32 ezer forinttal. A kukoricapiac "húzhat", ezért túlzó volt az aggodalom, hogy szűkös lesz az az uniós intervenciós (felvásárlási) keret, amelyet a magyar agrárdiplomaták kialkudtak.
Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság meg akarta szüntetni a gabonaintervenció intézményét. Rieger László, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal intervenciós igazgatója elmondta, hogy most a vártnál kevesebben jelentkeznek. Ettől függetlenül Magyarország a Brüsszel által felkínált 700 ezer tonnás 2008/2009-es kukoricaintervenciós keretből eddig közel 480 ezer tonnát kötött le. Rajtunk kívül szlovák termelők mintegy 150 ezer tonnát, míg a csehek ezer tonnát hordtak az intervenciós magtárakba, ahol márciusban tonnánként 31 130 forintot, áprilisban pedig 32 100 forintot fizetnek a megfelelő minőségű kukoricáért. Még 68 ezer tonna szabad keret van, amelynek részleteit hetente hirdetik meg.
