A közelmúltban kémkedéssel vádolt és fogságba került, Ménes nevezetű magyar gólyát szabadon engedték, ám története szomorú véget ért: egy núbiai család levadászta és megette.
Megették a magyar gólyát – Fogságba került, de elengedték
Ménes szeptember 4-én került fogságba, mert gyanússá vált jeladója miatt. Egy éjszakát a helyi rendőrőrsön kellett tartózkodnia, de az egyiptomi természetvédelmi szervezetek hamar tisztázták Ménes helyzetét, és három nappal később szabadon is engedték egy természetvédelmi területnek számító szigeten, Asszuántól délre.
Megették a magyar gólyát – Újabb vonulási szakaszra készült
Ménes jeladója a szabadon engedés után a napelemek segítségével feltöltődött, és ismét jeleket kezdett sugározni. A küldött jelekből kiderült, hogy a gólya kisebb távolságokat repült a térségen belül, ahol bizonyára táplálékot vett magához, így készülve az újabb vonulási szakaszra.
Megették a magyar gólyát – Levadászták Ménest
Az Egyiptomi Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa, Haitham Ibrahim – aki részt vett Ménes mentésében – arról tájékoztatta az MME-program vezetőjét, hogy Ménest a szigeten élő egyik család levadászta és megette. Ménes jelölőgyűrűjét és a még mindig aktívan működő jeladóját, - ami újra felhasználható - sikerült megszerezni a családtól, a Magyarországra való eljuttatása folyamatban van.
Megették a magyar gólyát – Sok veszély leselkedik a vonuló madarakra
Nagyon szomorú az eset, de sajnos a vonuló madarakra – különösen a nagyobb testűekre – sok veszély leselkedik. Legnagyobb veszélyt Európában az elektromos hálózat jelenti: Ménes két jeladóval felszerelt testvére és fajtársa sajnálatos módon nem tudta Európát sem elhagyni, mindkét madár halálos áramütés miatt pusztult el. Ménes történetével beigazolódott a madarakra szerelt jeladók fontossága, ami egyébként nem zavarja őket a mindennapi életükben: a jeladók nélkülözhetetlen és mással nem helyettesíthető adatokat szolgáltatnak a madarakra leselkedő veszélyekről. Az immár világhírnévre szert tett gólya pusztulása fontos jelzés az egyiptomi hatóságoknak, hogy azon a helyen, ahol Ménest elengedték, természetvédelmi szempontból fontos erőfeszítéseket kell még tenni, amelybe beletartozik a lakkosság természetvédelmi felvilágosítása, tájékoztatása, és akár az életminőség javítása is.
Megették a magyar gólyát – Több országban is jellemző a madarak vadászata
Nem egy országban, amelybe beleesik a madarak vonulási útvonala, sajnos jellemző a madarak sport és fogyasztási célú vadászata is. A Földközi-tenger térségében ez a dolog igen jelentős természetvédelmi problémákat okoz, még az Európai Unió egyes tagállamaiban, mint például Olaszország és Málta.
Megették a magyar gólyát – Ménes halálának hátterében a térség szegénysége áll
A Szahara térségében a madárpusztítás hátterében elsősorban a szegénység áll, mivel a szegényebb családoknál is ugyanúgy fennáll a hús fogyasztásának igénye, mint bármely más családnál. Ezek miatt még több nehézségbe ütközik a vonuló madarak védelme. A Ménest elfogyasztó núbiaiak gyakran vadásznak madarakra, és kényszerűségből vadászattal egészítik ki a napi táplálkozási igényeiket.
Megették a magyar gólyát – A fehér gólyák keresik az ember közelségét, ez okozhatja a vesztüket
A fehér gólyák azért is vannak különösen nagy veszélyben, mert a hazai állomány szinte 100 százaléka lakott területeken, az ember közvetlen közelében költ, ahol a hazai védettségnek köszönhetően biztonságban és táplálékkal ellátva élnek. Méneshez hasonlóan a fiatal, rutintalan, első vonulásukat végző gólyák esetében különösen jellemző, hogy vándorlási útvonalukon sem kerülik, inkább keresik az emberek közelségét. Ebből kifolyólag könnyen válhatnak prédává, főleg akkor, ha évezredes madárvadászati gyakorlattal rendelkező törzsek közelébe kerülnek. A madarakra vadászó törzsek egyik legelterjedtebb és leghatékonyabb módszere a dobó-bot, amivel könnyedén ejtenek el repülő madarakat is.
