A szabadba való költözés elkezdődhet már tavasszal, amikor az éjszakai hidegek már nem veszélyeztetik növényeink épségét, de nyaraltathatunk a kánikula beköszönte alkalmával is.
Nincs más tennivaló, mint felcuccolni a legnagyobb konténert, és irány a szabad. Vagy mégsem ennyiből áll a dolog?
Szobanövények szabadba ültetése
A megfelelő hely kiválasztása rendkívüli jelentőséggel bír. Hiszen a növény fényigénye, hőigénye alapvetően befolyásolja a hely kiválasztását. A páfrányok, filodendronok, csíkos vagy foltos levelű növények zöme párás, világos, ám direkt napfénytől nagyrészt árnyékolt helyekről származik. Vagyis nekik a reggeli vagy késő délutáni fény az ideális, később félárnyékban töltsék a napot.
További szempontok, hogy szem előtt legyenek, nehogy megfeledkezzünk róluk, ugyanis ilyenkor is igénylik a törődést. Új helyükön a központba kerülhetnek, növelhetik a kerti növények díszítőértékét. Harmóniába kell kerülniük új környezetükkel. Továbbá eltakarhatjuk velük a nem kívánt látványt, impozánssá tehetjük a kopár kőfalat, unalmas lépcsősort, teraszt, kerti asztalt.
Szobanövények szabadba költözés előtt
A költözés előtti napokban kicsit fogjuk vissza az öntözést, mert csak így tudjuk viszonylag könnyen mozgatni. Távolítsuk el a szobalevegőt megsínylett leveleket. Ugyanígy szabaduljunk meg a barna levélcsúcsoktól is.
Az átültetést általában költözés előtt ejtsük meg. A gyorsan növő szobanövényeket egyébként éppen bekerülésük előtt ültessük át nagyobb edénybe. Ennek nem most van, de frissíthetjük a talajt úgy, hogy a cserépben lévő föld felső rétegét eltávolítjuk, és friss virágföldre cseréljük.
Szobanövények szabadba költözés után
A kiköltözött szobanövények végre megfelelő mennyiségű vízhez juthat. Öntözzük, slaugozzuk le őket bátran. Ezzel végre tetőtől-talpig, azaz a levelektől a gyökérlabdáig átnedvesítjük, sőt átmossuk a talajukat. A megfáradt virágföldből, a gyökérkörnyezetből kimossuk a nem kívánt sókat, amelyek a szobai tartáskor felhalmozódtak. A leveleket pedig megtisztítjuk, és még a kezdődő tetvesedést is megakadályozhatjuk, ha a vízzel lemossuk őket.
Az öntözésre nem csak kiköltözéskor, hanem folyamatosan kell figyelnünk. A vízigényen kívül a tápanyagigényre is figyelnünk kell. Levéltrágyázzunk kéthetenként.
Melyik szobanövényt költöztethetjük szabadba?
Jól nyaraltathatók a mediterrán eredetű növények. A mediterrán növények közös jellemzője a nagy tápanyag igény. Nyáron rendszeres öntözést igényelnek, az öntözővízzel egyben tápozzunk is. A napos helyeket szeretik. Akkor lesznek tele hajtásaik virággal, ha az elnyílt virágokat rendszeresen kicsípjük. Kétévenként ültessük át e növényeket tavasszal, ha tudjuk, vagy a föld felső részét javítsuk fel humusztrágyával.
Vannak cserépben kapható növények, melyek nem igazán szobanövénynek valók ilyen a hortenzia is. Bármennyire is szépen mutat a virágüzletben, tudnunk kell, hogy cserépben nem lesz hosszú életű, mert nem szobanövény. A számára kedvező, hűvös, szellős környezet a mai lakáskörülmények között aligha biztosítható. Szerencsére védett, nedves környezetben gond nélkül áttelel. Azaz, ha tehetjük, ültessük ki. Legfeljebb 16-18 °C-os mérséklet mellett, sok levegőt és fényt igényel, de a közvetlen napsütést kerüljük. Egész virágzása alatt megkívánja a gyakori, bő öntözést, a száraz levegőt nem szereti. Öntözővíznek csak a mészmentes, lágy vagy literenként egytized deciliter étel-ecet hozzáadásával előzetesen megsavanyított lágy víz felel meg. A tápanyagpótlására literenként 2 gramm nitrogén-foszfor-kálium tartalmú tápsót tartalmazó tápoldatot kapjon.
Melyik szobanövényt nem költöztethetjük szabadba?
Nem kedvelik a kiköltözést a sekélyen gyökerező, kis edényben élő növények, mert kánikula idején könnyen kiszárad a talajuk. A szőrös levelű szobanövények, pl. fokföldi ibolya levelein károsodást okozhat az öntözővíz. A nagy levelű növények levelében, pl. filodendron, fikusz, a csapadék, a szél okozhat sérüléseket. Viszont ők jól érzik maguk a tetővel fedett verandán, balkonon, teraszon.
