Magyarországnak is az lenne az érdeke, hogy a nem ökológiai eredetű, 5 százaléknyi mezőgazdasági összetevő se tartalmazhasson genetikailag módosított (GMO) alapanyagokat a biotermékekben – véli Roszik Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség általános alelnöke. Ez azt jelentené, hogy a 0,9 százalékos mai mutató legfeljebb 0,1 százalékra (a kimutathatósági határértékre) módosulna.
A GMO-mentesség deklarálása az 5 százalékos hányadban számunkra azért lenne előnyös, mert a magyar gazdálkodók meg tudnának felelni e követelménynek, míg számos európai államban már nehezen lehetne betartani ezt.
Mint ismert, Magyarországon továbbra is érvényben van a moratórium a GMO-növények köztermesztésére, és a tiltás fenntartására korábban ötpárti parlamenti konszenzus született. Emellett – közölte az alelnök – a teljes GMO-mentesség a biotermékek eladhatóságát is javítaná, mivel a közvélemény-kutatások szerint a nyugat-európai fogyasztók második–harmadik elvárásként azt tüntetik fel, hogy a biocikkekben ne legyenek GMO-s alkotóelemek.
Aubert jelentése azt is javasolja, hogy csak olyan termékre lehessen ráírni a bio vagy ökológiai jelzőt, amely mezőgazdasági eredetű öszszetevőinek legalább 95 tömegszázaléka – a hozzáadott víztől és sótól eltekintve – ökológiai. Az eredeti európai bizottsági javaslat értelmében a 95 százalékos plafonba a hozzáadott víz és só is beletartozna.
Az Európai Bizottság (EB) meghatároz majd egy közösségi logót, amelyet a megfelelően „előállított és ellenőrzött vagy importált termékek címkézésében, megjelenítésében és reklámozásában kell használni, és amely az egész EU-ban az ökológiai termékek azonosítására szolgáló fő jelzés”. A címke felirata az EB elképzelése szerint ez lenne: „EU ökológiai” (angolul: „EU organic”). A szakbizottsági képviselők elhagynák az EU szót a logóról. Az EP javaslatai azonban nem kötelező érvényűek, mert a parlamentnek csak konzultációs (tehát nem együttdöntési) jogköre van a témában.
Ami az ökológiai állattenyésztést illeti, az EP-képviselők szerint a tenyésztett fajták kiválasztásakor „előnyben kell részesíteni a hosszú élettartamú, betegségeknek ellenálló és lassú növekedésű törzseket és az őshonos regionális fajtákat” – vélik a képviselők, hozzátéve: „az állategészség megóvásának azon kell alapulnia, hogy erősítsük az állatok természetes immunológiai védelmét és erőnlétét, valamint a megfelelő fajok és állattartási módszerek kiválasztását”.
Forrás: Világgazdaság
