Több száz ezer Forint összdíjazású blogverseny és fotópályázat, több, mint 30 nyereménnyel! Myer Te is idekattintva!
Egy nagy láncba, a Coopba tudott bejutni eddig az a szerencsi csokoládécég, amelynek terméke a héten a parlamenti vita tárgya lett.
Nem könnyű ma bejutnia egy hazai élelmiszer-ipari középvállalkozásnak valamelyik országos áruházlánc polcaira, legyen az magyar vagy külföldi tulajdonú - állítja Takács István, a Szerencsi Bonbon Kft. ügyvezetője. A társaság ügyvezetője ugyanakkor nem tapasztal érdemi különbséget a magyar és a külföldi tulajdonban lévő élelmiszer-kereskedelmi láncok tárgyalási feltételei, elvárásai között.
Ez az a cég, amelyiknek termékét hétfőn Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke a parlamentben osztogatta, és napirend előtti felszólalásában a Szerencsi Retrót mutatta fel azt bizonyítandó, hogy a magyar kkv-szektor piaci pozíciója előnytelen a multikkal szemben.
A jelenleg 92 embert foglalkoztató, tavaly több mint 1,1 milliárd forint árbevételt elérő, évente 1500 tonna édességet gyártó szerencsi vállalkozás 1996-ban alakult a nyolcvanéves múltra visszatekintő helyi csokoládégyártás hagyományaira alapozva. Jelenleg is gyártott kilencvenféle termékük gyakorlatilag felöleli a Szerencsen valaha készített édességek skáláját.
Az ügyvezető tudósítónknak elmondta: az egykori Szerencsi Csokoládégyár mai tulajdonosával, a Nestlé Hungária Kft.-vel kiváló a kapcsolatuk. A társaság ad nekik helyet, és bedolgozói is a multinacionális cégnek. Ennél jelentősebb bevételi forrás viszont saját termékeik értékesítése. - Ez nem egyszerű feladat, mert a nagy áruházláncok kritériumainak nehezen tud megfelelni egy kisebb méretű, magyar élelmiszeripari vállalkozás - mondja Takács István. Ennek okát javarészt abban látja, hogy a nagy láncok tulajdonosai országos méretekben gondolkodnak, vagyis amelyik árucikket Miskolcon árulják, azt elérhetővé kívánják tenni Zalaegerszegen is. Ez a csokoládégyártás esetében például azt jelenti, hogy egy-egy termékből évente 40-50 tonnányi édességet kellene gyártani, amit a kis- és középvállalkozások kapacitás és források hiányában képtelenek teljesíteni.
A szerencsi vállalkozás eddig a nagy láncok közül csak a hazai tulajdonú Coop-hálózattal tudott megállapodni. Másokkal is tárgyalásban állnak, ám erről egyelőre nem kívánt többet elárulni a cégvezető.
- Külön problémát jelent az ágazatban az is, hogy mindent előre meg kell finanszírozni. Az alapanyag egy jelentős részét külföldről vásároljuk, és például a termékdizájn elkészítése is legalább egymillió forintba kerül - közölte a szerencsi vállalkozás vezetője. Hozzátette: 1989 előtt egy ember 13 kilogramm édességet fogyasztott el Magyarországon. Ez a mérték most sem változott, de a termékpaletta megtízszereződött, vagyis óriási verseny alakult ki.
Takács István szerint a hozzájuk hasonló kis- és középvállalkozások túlélését jelentheti, ha sikerül betartatni azt az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvényt, amely szerint a nagy kereskedelmi láncok a beszállítóiktól "visszaosztás" címén - egyebek mellett polcpénzként, listázási pénzként, kiadványban való megjelenésre - a kifizetett árból visszakért részt három százalékban maximálta.
