Mit értünk ezalatt:
1. Megfelelő tisztaság.
2. Megfelelő nedvességtartalom.
3. Élő kártevőktől mentesség.
A terménybetakarítást követően kezdődik a magféleségek igény szerinti tisztítása, szárítása. Általában a tisztító és szárító berendezéseket egy technológiába építik, meghagyva a lehetőséget, hogy a szárító kikerülhető legyen, hiszen Magyarországon általában a kalászosokat ritkán kell szárítani, így két-három növényféleséget szokás szárítani: kukorica, napraforgó, repce.
Nem számottevő mennyiségben szárítunk egyéb magféleségeket is, pl.: mustár, köles, szója, borsó, bab, pattogatni való kukorica, sőt speciális szárítókban fűmagot is.
Fontos megemlíteni a tisztító és szárító berendezések mellett a különféle anyagmozgató gépeket is, hiszen a manipuláló, szárító berendezések között ezek szállítják a terményt.
Melyek ezek:
- láncos szállítók,
- serleg felvonók,
- szállítószalagok,
- terményszállító csigák,
- esetenként lengő mozgású szállító berendezések.
Ezen berendezések megfelelő kiválasztása nagyon fontos, hiszen rossz választás esetén az egész szárító, tisztító technológia rosszul működik vagy nehezen kezelhető.
Törekedni kell arra, hogy ezen tisztító berendezések könnyen tisztíthatók és megközelíthetők legyenek (lehetőleg föld felett és nem aknában!), ne törjék a magot és alkalmasak legyenek szinte az összes magféleség szárítására.
Magtisztító gépek
Magtisztító és manipuláló gépek a „szérűskertek” szinte legfontosabb berendezései, hiszen segítségükkel lehet olyan minőségűre tisztítani a betakarított szemes terményt, hogy az biztonsággal tárolható és piacképes legyen. Nem lehet elfeledkezni arról sem, hogy szárítás előtt hatékony előtisztítással jelentősen csökkenthető a szárítási költség és a tűzkockázat.
A megfelelő gép (géptípus) kiválasztásának fő szempontjai:
a./ tisztítandó magok fajtája, nedvességtartalma,
b./ elérni kívánt minőség (pl. elő, vagy utótisztítás),
c./ megkívánt tisztítási teljesítmény,
d./ megbízhatóság, tartósság,
e./ környezetvédelmi alkalmasság.
A kiválasztásnál célszerű olyan berendezést választani, ami univerzális, azaz szinte az összes magféleség tisztítására alkalmasnak kell lennie.
Legelterjedtebben használt berendezések a különféle rostaszelelők, rosták, légszeparátorok.
Rostatípusok: hengerrosták, centrifugál rosták, síkrosták.
Amennyiben ellátják a rostát megfelelő légtechnikával, úgy csak rostaszelelőként működnek. Fontos, hogy az elszívórendszerek rendelkezzenek ún. tarárcsatornával!
A legelterjedtebbek a már említett rostaszelelők, ezeknek számtalan fajtája kapható a kereskedelemben. A henger- illetve centrifugál rostákat elsősorban előtisztításra használják, esetenként intenzív tisztítást is végeznek velük, de nehezen tisztítható árunál nem célszerű utótisztítónak alkalmazni
A rostaszelelők között cca. 90%-ban síkrostás berendezéseket használnak, így elmondható, hogy ezek a legelterjedtebbek. Két fő típust különböztetünk meg:
a./ alternáló mozgást végző,
b./ körkörös mozgást végző.
Ezen berendezések mindegyikét el lehet látni normál szelelő- vagy recirkulációs szelelő rendszerrel, lehet elő-, vagy utószél (általában mindkettő).
A modern berendezések recirkulációs levegőrendszerrel vannak ellátva, így annak környezetvédelmi tulajdonságai lényegesen jobbak a normál rendszerekénél.
A mozgás szempontjából a körkörös mozgást végző gépek rostafelület kihasználása mintegy 20%-kal jobb az alternáló mozgást végző gépekénél. Igaz, azokban speciális kialakítású rosták (halszálkás) vannak, emitt valamivel drágábbak.
Egyre inkább elterjednek a hosszú élettartalmú, nagy teljesítményű rostaszelelő berendezések, amelyek képesek kiszolgálni a nagyteljesítményű szárítókat hosszú időn át problémamentesen. Ilyen berendezések a Rüberg cég RVS típusú rostái, amelyek bizonyítottan óriási kapacitásra képesek (40-300 t/h).
Terményszárító berendezések
A szárítási műveletek végrehajtása során az anyagban fizikai és biokémiai állapotváltozások jönnek létre, amelyek alkalmasabbá teszik a tartós tárolásra, vagy a feldolgozásra. A fizikai jellegű állapotváltozások közül legfontosabb a nedvességtartalom csökkentése és a nedvességeloszlás megváltozása. A biokémiai állapotváltozások jelentősége a felhasználási érték javulásában és az anyag egyes kémiai alkotói minőségének javulásában foglalható össze.
A szárítás minőségjavító művelet, az anyag megmunkálása nélkül. A fizikai állapotváltozások eredményeként csökkenő nedvességtartalom a gabonafélék és az egyéb mezőgazdasági termények tartós tárolásának nélkülözhetetlen feltétele. A szárítás gazdasági jelentősége elsődlegesen ebben jelenik meg, mert ezzel a tevékenységgel a termények hosszú időn át eltarthatók romlás nélkül. Ez igen lényeges, mert a betakarítás és a felhasználás időpontja nem esik egybe.
Gépészeti konstrukció szempontból igen sokféle szerkezeti kialakítású szárító létezik. Három nagy csoportot lehet képezni:
- toronyszárítók (gravitációs anyagtovábbítású),
- vastagrétegű,
- kényszer anyagtovábbítású berendezések.
Toronyszárítók
A toronyszárítók működésének alapelve, hogy a felül betáplált termény saját tömegénél fogva, általában szakaszos mozgással a kitároló szerkezetig mozog, amely szerkezet segítségével lehet az áthaladás sebességét lassítani, vagy gyorsítani. Ez a régebbi típusoknál cellás adagoló, az új típusoknál levegős munkahengerrel működtetett zsalus rendszerű. Szabályozni lehet az ürítési szakaszok sűrűségét illetve az ürítő nyílás nyitva tartásának idejét. A toronyszárító felső részén helyezkedik el az előtároló, majd utána következnek a szárító zónák és legvégül a hűtő zóna. Néhány szárító típusnál a szárító zóna felső és alsó szárító zónára tagozódik. Ezen toronyszárítók ma már szinte kivétel nélkül recirkulációs rendszerűek, azaz visszakeverik a száraz-meleg levegőt, emiatt relatíve jó a fajlagos energiafelhasználásuk.
Előnyük, hogy egyszerű szerkezetek és alacsony karbantartás igényűek.
Hátrányuk hogy amennyiben az előtisztítás nem elég precíz azaz a függőleges csatornákban megakadhat a termény, nagyon könnyen helyi túlmelegedés léphet fel mely csökkenti a minőséget és esetenként tüzet okozhat. Ez esetenként a napraforgómag alakja miatt is bekövetkezik.
Vastagrétegű szárítók
A vastagrétegű szárítók elsősorban mobil szárítóként terjedtek el. Ezen szárító berendezések szakaszos üzemmódban működnek; betárolás, anyagcirkulációs szárítás, hűtés és kitárolás. Ezen szárítóberendezések meglehetősen poros üzeműek a recirkulációs szárítási folyamat miatt, az egyéb mobil szárítók, lásd Farm Fans/GSI, stb. sokkal tisztább üzeműek.
Kényszer anyagtovábbítású szemestermény szárítók
A kényszer anyagtovábbítású termékek klasszikus szárítója a Colman típusú gabonaszárító, melynek sok típusa ismert, de ma már egyre kevésbé használják őket magas fajlagos energiafelhasználásuk miatt.
A modern kényszertovábbítású szemestermény szárítók új generációja a dupla szárítóágyas berendezések, amelyeknek első változata az 1950-es években jelent meg. A mai legújabb generációs gépek már recirkulációs rendszerűek, nagyon gyorsan telepíthetőek, kiváló a fajlagos tüzelőanyag-felhasználásuk és ami nagyon fontos, szinte az összes magféleség száríthatók bennük, ez annak köszönhető, hogy a szárítóágy zsalus rendszerű, így teljesen a lehulló portól mentesen tudnak dolgozni. A kibocsátott léha és pormennyiség egy viszonylag kisméretű szélkamrában leülepíthető, így szinte nulla a por- és szennyeződés kibocsátásuk.
A korábbi hátrány melyet a magasabb karbantartás igény okozott ma már a múlté.
Alacsony építésük miatt nagyon jól áttekinthetők, a kényszermozgatás miatt alacsony a tűzkockázatuk.
Másik nagyon fontos előnye, hogy viszonylag kicsi a befogadó képessége, így a feltöltése nem tart hosszú ideig, egyszeri befogadó kapacitásuk durván egyötöde a hasonló nagyságú toronyszárítókéhoz.
Fontos előnye még ezen szárító típusoknak a toronyszárítókkal szemben a minimális alapozási költség, a kicsi holtidő (nem kell visszaforgatni az első szárításkor a hűtőzónában lévő terményt), a gyors fajtaváltás (esetenként nem is kell leüríteni a szárítót), a könnyű tisztíthatóság (vetőmagnál fontos), szinte az összes magféleség szárítható vele a fűmagtól a lóbabig.
Az angol Alvan Balnch minden más szárító típusnál kíméletesebb szárítást biztosít a viszonylag nagy levegő-felhasználás miatt, így még a nagyon nedves terménynél sem keletkeznek hősérült szemek. Ezen szárítóval minden olyan terményt le lehet szárítani, amelyet a kombájn levág és a magkihordó csigáján kifolyik.
Forrás: Agrárágazat
