A somoskői vár a magyar–szlovák országhatárt jelző kerítés túloldalán, Somoskő település fölé magasodó vulkáni csúcson található, már szlovák területen. Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része. Ismerd meg közelebbről ezt a csodát te is!
A Somoskői vár története
Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit. A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó ésFülek végvárai a „pogány” seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között.
Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait. Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát.
Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.” További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek – Szlovákia önálló állammá alakulása után – sajnálatos módon félbeszakadtak. A schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár és a vár északi oldalán található világhírű bazaltzuhatag magyar oldalról teljesen szabadon látogatható. A következő oldalon folytatom!
A vár alatt lévő parkolóból egy meredek ösvény vezet fel a vár lépcsős bejáratához. Itt már Szlovákiában vagyunk, a belépődíjat is euro-ban kérik, bár rendszerint forinttal is lehet fizetni. A várban a kilátáson kívül túl sok látnivaló nincsen, kedvünkre barangolhatunk a vulkáni kúpon álló romok között, keresve a legszebb kilátóhelyeket.
Petőfi-kunyhó
A vár alatt álló, kis házikó a Petőfi Emlékkunyhó, annak emlékére épült, hogy Petőfi Sándor 1845. június 12-án látogatást tett Somoskőn. Élményéről a következőt írja az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”
Bazaltorgonák
A vár bejáratánál álló kis kuckó (ahol a belépőket árusítják) melletti lejtős úton tovább haladva pár perc alatt érjük el a híres geológiai képződményt. A környékbeli bazalthegyek közül Somoskő oszlopos elválású bazaltjai az egyik a legismertebbek. A sziklafalból kihajló, 16 méter hosszú oszlopos bazaltömlés az orgonasípokhoz hasonló. Az oszlopos elválás jellemző a bazaltra, azonban az itt látható, sajátosan hajlott forma európai ritkaságnak számít. A bazaltot többek közt utak burkolására használják. A macskakő, amennyiben hatszögletű, akkor az úgynevezett bazaltorgonából bontják. Egykor Bécs utcakövei készültek somoskői bazaltorgonából.
