A savanyú káposzta a daganatok kockázatát is csökkentheti
A káposzta egészségvédő, betegségmegelőző növényi vegyületeket is tartalmaz, például glükozinolátot, szulforafánt, falvonoidokat. Ezek a vegyületek csökkenthetik a mellrák kialakulásának kockázatát, ösztönözhetik a szervezetet a ráksejtek szaporodásának mérséklésére. Ezentúl antioxidáns hatásúak, valamint csökkentik a gyulladásokat, és kedvezően hatnak az immunrendszerre is.
A túl savanyú káposztát ne mossuk át vízzel
A savanyú káposztából számtalan étel készíthető, például töltött káposzta, székelykáposzta, babos káposzta, de önálló köretként is kitűnő étel. Amennyiben a megvásárolt savanyú káposztát túl savanyúnak találjuk, nem kell átmosni, ehelyett jó megoldás hozzáadni kevés nyers fejes káposztát. Ez megtehetjük töltött vagy székelykáposzta készítéskor is.
Emésztőrendszeri betegségben szenvedőknek, puffadásra hajlamos embereknek a savanyított káposzta élelmirost- és illóolaj-tartalma okozhat panaszokat. A hagyományosan elkészített fogások, például a székelykáposzta, töltött káposzta fogyasztásakor legtöbb esetben azonban nem maga a káposzta okoz kellemetlen tüneteket, hanem a hozzáadott zsiradék, a füstölt szalonna, füstölt oldalas.
Fehér vagy vörös?
A fejes káposzta (Brassica oleracea var. capitata f. alba) a keresztesvirágúak családjába tartozik. A korai káposzta augusztusban terem, levelei lazább szerkezetűek, sárgászöld színűek. Tartósításra nem érdemes felhasználni, friss fogyasztásra alkalmas.
Tartósításra, savanyításra a szeptemberben szüretelt "késői" káposzta alkalmas. Ez a fajta fehér színű, tömött fejű, súlya a 2-3 kg-ot is elérheti. A nyers káposzta tartósítására elsősorban a zártabb levelű, gömbölyű, kemény káposztafejek a jók. A hazánkban szintén jól ismert vörös káposzta inkább salátákhoz, párolva köretként és ételek színezésére használható.
