A rózsák neveléséről
Tudni kell a rózsákról, hogy két nagy csoportjuk van, az egyik a botanikai, a másik pedig a kerti fajok. A botanikai fajok főleg a vadrózsához hasonlítanak, szimpla virágúak, öt sziromlevéllel rendelkeznek. Botanikai illetve hibridfajokkal általában közparkokban vagy kastélykertekben találkozhatunk, ezek a fajok jobban ellenállnak az időjárási tényezőknek, és igénytelenebbek is kicsivel, tartásuk is sokkal könnyebb.
A kerti fajták viszont teljesen másak. A kerti rózsák fajtái hosszú úton, rengeteg kereszteződésen át érték el jelenlegi formájukat, ebből adódóan a fajták száma napról napra növekszik. Ezek a rózsák általában melegigényesek, hosszú élettartamúak, viszont igényesebbek is, tennünk kell azért mindenképpen, hogy dús virágok jelenjenek meg a növényen. Fontos, hogy gyorsan felmelegedő, illetve jó minőségű talajba ültessük a rózsatöveket. Érdemes a nagy melegben is öntözni, főleg a reggeli vagy az esti órákban.
A levéltetvek az egyik legnagyobb számban megjelenő kártevői, fontos, hogy időben permetezzünk rovarölő szerekkel. A másik nagy betegsége általában a lisztharmat, és a rózsarozsda. Lisztharmat során a leveleken fehéres, lisztes bevonatot láthatunk, könnyen észrevehető. A rózsarozsda megjelenése is szembetűnő: ilyenkor a levelek felszínén sárgászöld foltok jelennek meg, közepén fekete, pontszerű termőtestekkel, ezután a levél fonákon lévő foltok narancsos színűre váltanak és kiemelkednek. Később ezek eldeformálódnak, elszáradnak, majd lehullanak. A gombaölőszerek mind a két esetben megoldás jelentenek.
Első és legfontosabb feladatunk az, hogy a vadhajtásokat távolítsuk el mindig. Ez azért fontos, mert ha nem tesszük meg, akkor a főhajtás kevésbé képes fejlődni, nem lesz szép, dús, termékeny növényünk, ráadásul az a veszély is fennáll, hogy ezek a vadhajtások nagyon megerősödnek, elnyomják az a anyatövet, a végére pedig csak egy vadrózsabokrunk marad.
A rózsatöveket tavasszal metszenünk kell, mert ha nem tesszük meg, akkor könnyedén besűrűsödhetnek, illetve nagyon megnőhetnek. A metszést úgy végezzük el, hogy a napfény a növény belsejét is érje, így lesz folyamatos, dús virágzásunk.
A teahibrid rózsák hajtásvégein található főbimbót hagyjuk meg, a többit viszont távolítsuk el a növényről. A floribunda rózsák esetében valamennyi kisebb oldaltengelyének középső bimbóját metsszük le, ezzel elérjük, hogy a többi virág egyszerre fog nyílni.
