A kísérletek elhelyezkedése jól reprezentálja a repcetermesztés egyes termőtájait. Az országos vetésterület 125.400 ha volt. A Dunántúlon 56.600 ha, az Alföldön 39.600 ha, az Észak-magyarországi régióban pedig 29.200 ha-t vetettek el a repcetermesztők.
Időjárási szempontból a repcetermesztés sikerét alapvetően a csapadék és a téli hőmérsékleti viszonyok határozzák meg.
A mellékelt ábrákból leolvasható, hogy a vetési időszakban az ország egyes termőtájain, különösen a Dunántúl északi részén, kedvezőtlenül alakultak a csapadék viszonyok. Több termőhelyen a szárazság miatt a kísérletek meghiúsultak (Szombathely, Mosonmagyaróvár), esetenként pedig a vontatott, többszöri kelés jellemezte az állományokat.
A téli időjárás a sokévi átlagnál melegebb volt, ezért téli kifagyást nem tapasztaltunk kísérleteinkben. Az országos repceterület is csak minimálisan csökkent, várhatóan 122.000 ha repcetermését fogják betakarítani a termelők.
Országosan a repce kedvező képet mutat, köszönhető ez a tavaszi csapadék és hőmérsékleti viszonyok alakulásának és annak, hogy a repcetermesztés technológiai színvonala dinamikusan fejlődött az elmúlt években. Különösen fajtahasználat, talajművelés, vetés, és a tápanyagkijuttatás vonatkozásában.
Az államilag elismert fajták kísérletébe 44 fajtát és hibridet küldtek be a nemesítőházak. Biztonsággal megállapíthatjuk, hogy valamennyi köztermesztés számára fontos fajta szerepel kísérleteinkben.
A mellékelt kimutatás fajta-hibrid bontásban, éréscsoportonként, nemesítőházanként sorolja fel a kísérletekben szereplő fajtákat.
Az elmúlt év eredményei bizonyítják, hogy a kedvező évjárat, a helyes fajtamegválasztás és megfelelő színvonalú technológia betartásával a termesztők komoly gazdasági eredményeket érhetnek el a repcével.
A tavalyi kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredmények legfontosabb táblázatait mellékeltük.
Az eredmények alapján látható, hogy a hibrideket termőképesség vonatkozásában átlagosan kedvezőbb eredmények jellemezték, mint a fajtákat, azonban elmondható, hogy egyes fajták kiemelkedően jó termést adtak és versenyképesek lehetnek a hibridekkel szemben is.
A repce hibridek és fajták értékelésének fontos szempontja a minőség. A repce esetén minden esetben a termőképesség mellett az olaj-, fehérje-, glükozinolát- és erukasavtartalom eredményeket is tüzetesen tanulmányozni kell.
A 2004. évi decemberi Országos Fajtaminősítő Bizottság ülésén négy új őszi káposztarepce fajta kapott állami elismerést.
Az Elektra korai érésű hibrid, az ES Astrid és Liprima középérésű fajták, valamint a középérésű hibridek csoportjába tartozó Tenno nevű őszi káposztarepce.
Valamennyien megfelelnek az állami elismerés feltétel rendszerének DUS és gazdasági értékvizsgálati szempontból.
A négy új fajta kísérleteinkben elvetésre került. Újdonságnak számít az EU-listán szereplő őszi káposztarepce fajták kísérletbe állítása.
Várhatóan a 9 termőhely eredményét fogjuk közölni betakarítás után.
Az előző évekhez hasonlóan közöljük a termőhelyenkénti terméseredményeket. A beltartalmi eredményeket szintén termőhelyenként kívánjuk közreadni.
Összevontan publikáljuk a többéves beltartalmi és terméseredményeket.
Forrás: Agrárágazat