A jól működő öntözőtelep tervezése megköveteli a talaj jellemzőinek, a vízháztartás rendszerének és a növény igényeinek ismeretét. A tervezés kezdetén négy fő kérdésre kell választ adni.
A jól működő öntözőtelep tervezése megköveteli a talaj jellemzőinek, a vízháztartás rendszerének és a növény igényeinek ismeretét. A tervezés kezdetén négy fő kérdésre kell választ adni.
a. A maximális vízhiány az a vízmennyiség, amely még nem befolyásolja hátrányosan a növényi produkciót. Kifejezése mm/ha mennyiségben történik. Számítása a gyökerezési mélység, a szántóföldi vízkapacitás és a növény nedvességigénye alapján történik. A gyökerezési mélység megítélésére a kifejlett növényre jellemző értéket vesszük számításba. Az általánosan megállapított értéket a helyi korlátozó tényezők (vízzáró, tömődött réteg, magas talajvízszint stb.) figyelembe vételével módosítani kell.
Példa: szemes kukorica termesztése vályog talajon, a gyökerezési mélység 100 cm, a vályogtalaj szántóföldi vízkapacitása DV=18 tf% = 18 mm/10 cm, a kukorica nedvességigénye p=0,5. A maximális vízhiány=100/10x18x0,5 = 90 mm. Ha eketalp réteg akadályozza a víz szivárgását, úgy a figyelembe vehető mélység 40 cm, a maximális vízhiány 36 mm.
b. A maximálisan megengedhető intenzitás a talaj, az öntözővíz és a növényállomány jellemzőitől függ. Ha a kiadagolandó víz mennyisége túllépi ezt a határt, úgy tócsásodás, elfolyás, erózió következik be. A talajtípusonként megadott értéket a lejtés függvényében csökkenteni kell. 10%-os lejtőig csökkentsük 25, 20% lejtő esetén 50%-kal az intenzitást.
c. A lehetséges leghosszabb öntözési forduló az az időtartam, míg a két öntözés között nedvességhiány miatt nem áll be terméscsökkenés. Számítása a maximális vízhiányból és az öntözési szezonban előforduló legnagyobb evapotranszspiráció (ET) értékéből számítható.
Példa: az evaporáció értéke 5 mm/nap, a fenti kukorica állomány párologtatási faktora kc=1,2, a legnagyobb ET=5x1,2=6 mm. A lehetséges leghosszabb öntözési forduló= 90/6= 15 nap.
d. A szükséges vízmennyiség megállapítása két érték figyelembevételével történik. Az éves vízszükséglet meghatározása a növények öntözővízigénye és a veszteségek alapján történhet. A számított és a rendelkezésre álló vízmennyiség alapján becsülhetjük meg a beszerzés biztonságát. Az öntözőrendszer kialakítása során a tervezés alapjául a csúcsfogyasztás időszakát kell vennünk. Az öntözendő növényállomány függvényében különböző biztonsággal kell a víznek rendelkezésre állnia. A víznek takarmánynövények esetében 80%, gyümölcsösök, szántóföldi zöldségfélék esetében pedig 90% biztonság mellett rendelkezésre kell állnia. Intenzív fóliás, nagy értékű zöldségnövények, virágtermesztés esetén csak a teljes öntözési szezonban rendelkezésre álló vízforrást lehet figyelembe venni.
Az öntözőrendszer telepítésének tervezése a terület felvételezésével kezdődik. Mérjük meg a határoló oldalak hosszát, állapítsuk meg a szintkülönbségeket és rajzoljuk be a térképre a szintvonalakat. Tüntessük fel a térképen az utakat, belvízelvezető csatornákat. Jelöljük a vízforrás elhelyezkedését és kapacitását. Az elektromos hálózat esetén rögzítsük a felhasználható teljesítményt és a lehetséges fázisok számát. Állítsuk össze a termelendő növények listáját és a legnagyobb vízutánpótlást igénylőt vegyük a tervezés alapjául.
Ezek a követelmények nem mindegyike jelentkezik szabályként, de a megállapított határértékek vagy tartományok a tervezők számára hasznosak.
A jól működő öntözőrendszer tervezéséhez vegyük figyelembe a következő lépéseket:
- számítsuk ki a telep maximális napi vízszükségletét (m3/h),
- ellenőrizzük a rendelkezésre álló vízforrást, a nyerhető vízmennyiséget (m3/h), az üzemi nyomást (bar),
- válasszuk ki a kijuttató elem típusát (szórófejek, csepegtetők), teljesítményüket (m3/h).
- határozzuk meg a rendszer elhelyezkedését,
- számítsuk ki az építendő szakaszok számát,
- tervezzük meg a vízhálózat keresztmetszetét,
- válasszuk ki vezérlő típusát, elhelyezkedését,
- mérjük fel a szükséges szűrők, biztonsági elemek, tápoldatozó jellemzőit, elhelyezését,
- válasszuk ki a szükséges jellemzőjű (Q, H) szivattyút és elhelyezését,
- készítsük el a szükséges anyagok jegyzékét,
- építsük, rendeljük meg a telepet.
Az öntözőtelep értékelése
Az öntözőtelep megrendelése előtt a beruházónak a következő kérdéseket kell tisztáznia.
1. A kivitelező szakmai gyakorlata:
- Milyen végzettséggel rendelkezik, van-e speciális képzettsége?
- Hol találhatók működő referencia telepek?
- Képviseli-e valamelyik gyártó céget
2. A rendszer általános jellemzői:
- Mi a rendszer elemeinek várható élettartama
- Milyen biztonsági elemek kerülnek beépítésre
- Milyen lehetőségek vannak a későbbi fejlesztésre, bővítésre
- Milyen tartalék alkatrészeket kell beszerezni
3. Speciális tervezési szempontok.
- Milyen lesz a megépített rendszer kijuttatási egyenletessége
- Lehetőséget ad-e a rendszer a mikroklíma befolyásolására
Vízszükséglet:
- Mennyi a napi csúcsfogyasztás egy átlagos esztendőben
- Mennyi a területre naponta maximálisan kijuttatható vízmennyiség
- Mennyi az évente várhatóan felhasználásra kerülő vízmennyiség
- Amennyiben a terület többféle növényt tartalmaz, mi a javaslat az öntözési rend kialakítására
4. Energia fogyasztás
- Lehetséges-e az öntözővíz kijuttatása az elektromos csúcsidőn kívül
- Milyen az öntözőaggregát hatásfoka
- Milyen a szivattyú fojtásgörbéje, az üzemelési ponton a hatásfoka
- Mi az egységnyi területre vetített energia költsége
5. Szükséges-e a víz szűrése, és ha igen milyen módszerekkel
6. Vízkezelés és tápoldatozás
- Milyen biztonsági felszerelések beépítése szükséges
- A vegyszerszivattyú milyen műtrágyák és egyéb kemikáliák kijuttatására alkalmas
- Mennyi a vegyszerszivattyú kapacitása
7. Vízmennyiség mérés.
- Lehetséges-e az átfolyás és a mennyiség együttes mérése
- Az építés során hogyan veszik figyelembe a különböző részegységek hidraulika jellemzőit
8. A hálózat biztonsági berendezései.
- Vannak-e levegő ki- és beeresztő szelepek elhelyezve a rendszerben
- A beépített szelepek száma, típusa, mérete
- Milyen a beépített elemek nyomásállósága az üzemi nyomás és a vízütés okozta többlet terhelés figyelembevételével
9. Garancia
- Ki építi, üzemeli be a rendszert
- Milyen garanciák vannak az egyes elemekre, valamint a tervszerinti működés biztosítására
- Ki adja a garanciát és milyen feltételekkel
- A kivitelezőnek van-e kellő anyagi háttere a garancia biztosításához
- A javításhoz szükséges alkatrészek milyen gyorsan szerezhetők be
- A kivitelező biztosít-e műszaki leírásokat az rendszer elemeiről, a működtetésről
- A kivitelező vállalja-e a kulcsra kész átadást és a folyamatos szervizt
a. A maximális vízhiány az a vízmennyiség, amely még nem befolyásolja hátrányosan a növényi produkciót. Kifejezése mm/ha mennyiségben történik. Számítása a gyökerezési mélység, a szántóföldi vízkapacitás és a növény nedvességigénye alapján történik. A gyökerezési mélység megítélésére a kifejlett növényre jellemző értéket vesszük számításba. Az általánosan megállapított értéket a helyi korlátozó tényezők (vízzáró, tömődött réteg, magas talajvízszint stb.) figyelembe vételével módosítani kell.
Példa: szemes kukorica termesztése vályog talajon, a gyökerezési mélység 100 cm, a vályogtalaj szántóföldi vízkapacitása DV=18 tf% = 18 mm/10 cm, a kukorica nedvességigénye p=0,5. A maximális vízhiány=100/10x18x0,5 = 90 mm. Ha eketalp réteg akadályozza a víz szivárgását, úgy a figyelembe vehető mélység 40 cm, a maximális vízhiány 36 mm.
b. A maximálisan megengedhető intenzitás a talaj, az öntözővíz és a növényállomány jellemzőitől függ. Ha a kiadagolandó víz mennyisége túllépi ezt a határt, úgy tócsásodás, elfolyás, erózió következik be. A talajtípusonként megadott értéket a lejtés függvényében csökkenteni kell. 10%-os lejtőig csökkentsük 25, 20% lejtő esetén 50%-kal az intenzitást.
c. A lehetséges leghosszabb öntözési forduló az az időtartam, míg a két öntözés között nedvességhiány miatt nem áll be terméscsökkenés. Számítása a maximális vízhiányból és az öntözési szezonban előforduló legnagyobb evapotranszspiráció (ET) értékéből számítható.
Példa: az evaporáció értéke 5 mm/nap, a fenti kukorica állomány párologtatási faktora kc=1,2, a legnagyobb ET=5x1,2=6 mm. A lehetséges leghosszabb öntözési forduló= 90/6= 15 nap.
d. A szükséges vízmennyiség megállapítása két érték figyelembevételével történik. Az éves vízszükséglet meghatározása a növények öntözővízigénye és a veszteségek alapján történhet. A számított és a rendelkezésre álló vízmennyiség alapján becsülhetjük meg a beszerzés biztonságát. Az öntözőrendszer kialakítása során a tervezés alapjául a csúcsfogyasztás időszakát kell vennünk. Az öntözendő növényállomány függvényében különböző biztonsággal kell a víznek rendelkezésre állnia. A víznek takarmánynövények esetében 80%, gyümölcsösök, szántóföldi zöldségfélék esetében pedig 90% biztonság mellett rendelkezésre kell állnia. Intenzív fóliás, nagy értékű zöldségnövények, virágtermesztés esetén csak a teljes öntözési szezonban rendelkezésre álló vízforrást lehet figyelembe venni.
Az öntözőrendszer telepítésének tervezése a terület felvételezésével kezdődik. Mérjük meg a határoló oldalak hosszát, állapítsuk meg a szintkülönbségeket és rajzoljuk be a térképre a szintvonalakat. Tüntessük fel a térképen az utakat, belvízelvezető csatornákat. Jelöljük a vízforrás elhelyezkedését és kapacitását. Az elektromos hálózat esetén rögzítsük a felhasználható teljesítményt és a lehetséges fázisok számát. Állítsuk össze a termelendő növények listáját és a legnagyobb vízutánpótlást igénylőt vegyük a tervezés alapjául.
Ezek a követelmények nem mindegyike jelentkezik szabályként, de a megállapított határértékek vagy tartományok a tervezők számára hasznosak.
A jól működő öntözőrendszer tervezéséhez vegyük figyelembe a következő lépéseket:
- számítsuk ki a telep maximális napi vízszükségletét (m3/h),
- ellenőrizzük a rendelkezésre álló vízforrást, a nyerhető vízmennyiséget (m3/h), az üzemi nyomást (bar),
- válasszuk ki a kijuttató elem típusát (szórófejek, csepegtetők), teljesítményüket (m3/h).
- határozzuk meg a rendszer elhelyezkedését,
- számítsuk ki az építendő szakaszok számát,
- tervezzük meg a vízhálózat keresztmetszetét,
- válasszuk ki vezérlő típusát, elhelyezkedését,
- mérjük fel a szükséges szűrők, biztonsági elemek, tápoldatozó jellemzőit, elhelyezését,
- válasszuk ki a szükséges jellemzőjű (Q, H) szivattyút és elhelyezését,
- készítsük el a szükséges anyagok jegyzékét,
- építsük, rendeljük meg a telepet.
Az öntözőtelep értékelése
Az öntözőtelep megrendelése előtt a beruházónak a következő kérdéseket kell tisztáznia.
1. A kivitelező szakmai gyakorlata:
- Milyen végzettséggel rendelkezik, van-e speciális képzettsége?
- Hol találhatók működő referencia telepek?
- Képviseli-e valamelyik gyártó céget
2. A rendszer általános jellemzői:
- Mi a rendszer elemeinek várható élettartama
- Milyen biztonsági elemek kerülnek beépítésre
- Milyen lehetőségek vannak a későbbi fejlesztésre, bővítésre
- Milyen tartalék alkatrészeket kell beszerezni
3. Speciális tervezési szempontok.
- Milyen lesz a megépített rendszer kijuttatási egyenletessége
- Lehetőséget ad-e a rendszer a mikroklíma befolyásolására
Vízszükséglet:
- Mennyi a napi csúcsfogyasztás egy átlagos esztendőben
- Mennyi a területre naponta maximálisan kijuttatható vízmennyiség
- Mennyi az évente várhatóan felhasználásra kerülő vízmennyiség
- Amennyiben a terület többféle növényt tartalmaz, mi a javaslat az öntözési rend kialakítására
4. Energia fogyasztás
- Lehetséges-e az öntözővíz kijuttatása az elektromos csúcsidőn kívül
- Milyen az öntözőaggregát hatásfoka
- Milyen a szivattyú fojtásgörbéje, az üzemelési ponton a hatásfoka
- Mi az egységnyi területre vetített energia költsége
5. Szükséges-e a víz szűrése, és ha igen milyen módszerekkel
6. Vízkezelés és tápoldatozás
- Milyen biztonsági felszerelések beépítése szükséges
- A vegyszerszivattyú milyen műtrágyák és egyéb kemikáliák kijuttatására alkalmas
- Mennyi a vegyszerszivattyú kapacitása
7. Vízmennyiség mérés.
- Lehetséges-e az átfolyás és a mennyiség együttes mérése
- Az építés során hogyan veszik figyelembe a különböző részegységek hidraulika jellemzőit
8. A hálózat biztonsági berendezései.
- Vannak-e levegő ki- és beeresztő szelepek elhelyezve a rendszerben
- A beépített szelepek száma, típusa, mérete
- Milyen a beépített elemek nyomásállósága az üzemi nyomás és a vízütés okozta többlet terhelés figyelembevételével
9. Garancia
- Ki építi, üzemeli be a rendszert
- Milyen garanciák vannak az egyes elemekre, valamint a tervszerinti működés biztosítására
- Ki adja a garanciát és milyen feltételekkel
- A kivitelezőnek van-e kellő anyagi háttere a garancia biztosításához
- A javításhoz szükséges alkatrészek milyen gyorsan szerezhetők be
- A kivitelező biztosít-e műszaki leírásokat az rendszer elemeiről, a működtetésről
- A kivitelező vállalja-e a kulcsra kész átadást és a folyamatos szervizt
Forrás: Agrárágazat
