Mikroöntözés

A mikroöntözés gyűjtőfogalom, az ide tartozó öntözési megoldások közös jellemzője, hogy a vízadagoló elemek kis nyomáson (< 2,5 bar), időegység alatt kevés (< 500 l/h) öntözővizet juttatnak ki az öntözendő növények közelébe. Összehasonlítása más öntözési módszerekkel (árasztás, barázdás, hordozható esőztető) nehéz, mert a fent említett öntözési rendszerek esetében az öntözési fordulók hosszúak. A tervezés alapja régebbi módok esetében a talaj vízvezető és tároló képessége, figyelembe véve az esetlegesen lehulló csapadék mennyiségét a túlöntözés elkerülésére.
A mikroöntözés gyűjtőfogalom, az ide tartozó öntözési megoldások közös jellemzője, hogy a vízadagoló elemek kis nyomáson (< 2,5 bar), időegység alatt kevés (< 500 l/h) öntözővizet juttatnak ki az öntözendő növények közelébe.
Összehasonlítása más öntözési módszerekkel (árasztás, barázdás, hordozható esőztető) nehéz, mert a fent említett öntözési rendszerek esetében az öntözési fordulók hosszúak. A tervezés alapja régebbi módok esetében a talaj vízvezető és tároló képessége, figyelembe véve az esetlegesen lehulló csapadék mennyiségét a túlöntözés elkerülésére.
A mikroöntözésnél a víz kis adagokban, akár naponta többször is, adagolható. A tervezés alapja a napi vízfogyasztás, másik különbség, hogy nem öntözzük a teljes talajfelszínt.
csepegtető öntözés
Előnyei:
Pontos adagolás, kis vízveszteség
A csepegtető öntözőrendszer nagy számú adagoló elemmel rendelkezik, melyek magas kijuttatási egyenletességet biztosítanak. A rendszer felépítése lehetővé teszi a víz adagolását kis veszteséggel, a 95 % fölötti hasznosulás könnyen elérhető.
A csepegtető rendszer általában fixen, az ellátandó növénynél telepített, így a vízpótlás könnyen kivitelezhető minden szükséges időpontban, az öntözési fordulók tervezése egyszerű, lehetőség van az állandó öntözésre.
Az öntözés nem korlátozott az alkalmatlan szélsebesség miatt, annak nincs befolyása az eloszlás egyenletességére, a szántóföldi munkáknak (növényvédelem, betakarítás) kicsi a befolyása.
Lejtős területeken is biztosítható az egyenletes kijuttatás. A rendszer lehetőséget ad az automatizálásra.
Tápanyagok, kemikáliák kijuttatása
A tápanyagok igényelt mennyiségének és koncentrációjának kijuttatása a növény fejlődési állapotának és az időjárási körülményeknek megfelelően történhet. Lehetőség van a termés beltartalmi értékének és a termés mennyiségének együttes szabályozására. A mikroelemek kijuttatása egyszerű és pontos.
A tápanyagok adagolása a nedves zónába történik, ahol a gyökérek sűrűsége a legnagyobb. Így nincs kilúgzódás, mely tápanyagveszteség és a környezet szennyezéséhez vezethet. A keskeny vizzel ellátott csíkban kevesebb a tápanyag felhasználó gyomnövény.
Kedvező növényegészségügyi körülmények
A növények levélzete szárazon marad, ez csökkenti a gombák, baktériumok és más kórokozók fertőzési veszélyét, csökken a vegyszerek felhasználása, így a termesztés költsége is.
A növények életműködésére ez az öntözési mód kedvező, a kijuttatott víz nem hűt, az öntözővíz hatására nincs levélperzselés, a talaj levegőzöttsége állandóan jó. Elkerülhető az öntözést követő nagy mennyiségű csapadék kedvezőtlen hatása is.
Széles sortávolságú növények termesztésénél csökken a gyomosodás a sorközökben, mely írtása jelentős mennyiségű mechanikai munkát, vagy költséges gyomírtó vegyszert igényel.
Energiatakarékosság
A kiépítése és üzemeltetése egyszerű. Egyes típusai már 0,5 bar nyomáson üzemeltethetők, így a szivattyúk szinte a maximális kapacitásukkal üzemeltethetők. Általában nem szükségesek drága, nagy anyagigényű, 4 bar feletti nyomásálló anyagok és eszközök használata. Lehetőség van ejtőtartály használatára is.
A sorok közei szárazon maradnak, így a szedési, betakarítási munkák bármikor, könnyen elvégezhetők.
Rosz vízgazdálkodású területek öntözése
A folyamatos adagolás alacsony vízkapacitású, homoktalajokon is lehetőséget ad az intenzív termelésre. A kis intenzitás miatt, kötött, agyagtalajokon is alkalmazható.
Az üzemeltetés problémái:
Eltömődés
Fizikai részecskékkel szennyezett víz esetén a csepegtető elemek 0,4-1 mm közötti méretű járatai eldugulnak. Ezen szennyeződések különböző típusú szűrők alkalmazásával jól elkülöníthetők.
Magas oldott só, így kalciumkarbonát, vas- és mangántartalom esetén a kicsapódó sók, elsősorban a kijáratnál, elzárják az adagoló elemeket. Az utóbbiak baktériumoknak is lehetnek táptalajai, melyek nyálkás szervesanyagtartalma összegyűjtheti a fizikai szennyeződéseket is. A víz kénhidrogén tartalma szintén elősegíti baktériumok megtelepedését a csőhálózatban.
A meleg, tápanyagdús környezet lehetőséget ad algák, baktériumok gyors szaporodására az öntözőrendszer különböző pontjain, melyek a vízárammal sodródva eltömik a csepegtető elemek bevezető nyílásait.
A magas relatívpáratartalom hiánya
Egyes kertészeti növények magas relatív páratartalmat igényelnek, melyet az alacsony kijuttatási párolgás nem fedez, itt ködösítő, párásító szórófejeket is kell alkalmazni.