A mikroöntözés gyűjtőfogalom, az ide tartozó öntözési megoldások közös jellemzője, hogy a vízadagoló elemek kis nyomáson (< 2,5 bar), időegység alatt kevés (< 500 l/h) öntözővizet juttatnak ki az öntözendő növények közelébe.
Összehasonlítása más öntözési módszerekkel (árasztás, barázdás, hordozható esőztető) nehéz, mert a fent említett öntözési rendszerek esetében az öntözési fordulók hosszúak. A tervezés alapja régebbi módok esetében a talaj vízvezető és tároló képessége, figyelembe véve az esetlegesen lehulló csapadék mennyiségét a túlöntözés elkerülésére.
A mikroöntözés gyűjtőfogalom, az ide tartozó öntözési megoldások közös jellemzője, hogy a vízadagoló elemek kis nyomáson (< 2,5 bar), időegység alatt kevés (< 500 l/h) öntözővizet juttatnak ki az öntözendő növények közelébe.
Összehasonlítása más öntözési módszerekkel (árasztás, barázdás, hordozható esőztető) nehéz, mert a fent említett öntözési rendszerek esetében az öntözési fordulók hosszúak. A tervezés alapja régebbi módok esetében a talaj vízvezető és tároló képessége, figyelembe véve az esetlegesen lehulló csapadék mennyiségét a túlöntözés elkerülésére.
A mikroöntözésnél a víz kis adagokban, akár naponta többször is, adagolható. A tervezés alapja a napi vízfogyasztás, másik különbség, hogy nem öntözzük a teljes talajfelszínt.
Csepegtető öntözés
Előnyei:
Pontos adagolás, kis vízveszteség
A csepegtető öntözőrendszer nagy számú adagoló elemmel rendelkezik, melyek magas kijuttatási egyenletességet biztosítanak. A rendszer felépítése lehetővé teszi a víz adagolását kis veszteséggel, a 95 % fölötti hasznosulás könnyen elérhető.
A csepegtető rendszer általában fixen, az ellátandó növénynél telepített, így a vízpótlás könnyen kivitelezhető minden szükséges időpontban, az öntözési fordulók tervezése egyszerű, lehetőség van az állandó öntözésre.
Az öntözés nem korlátozott az alkalmatlan szélsebesség miatt, annak nincs befolyása az eloszlás egyenletességére, a szántóföldi munkáknak (növényvédelem, betakarítás) kicsi a befolyása.
Lejtős területeken is biztosítható az egyenletes kijuttatás. A rendszer lehetőséget ad az automatizálásra.
Tápanyagok, kemikáliák kijuttatása
A tápanyagok igényelt mennyiségének és koncentrációjának kijuttatása a növény fejlődési állapotának és az időjárási körülményeknek megfelelően történhet. Lehetőség van a termés beltartalmi értékének és a termés mennyiségének együttes szabályozására. A mikroelemek kijuttatása egyszerű és pontos.
A tápanyagok adagolása a nedves zónába történik, ahol a gyökérek sűrűsége a legnagyobb. Így nincs kilúgzódás, mely tápanyagveszteség és a környezet szennyezéséhez vezethet. A keskeny vizzel ellátott csíkban kevesebb a tápanyag felhasználó gyomnövény.
Kedvező növényegészségügyi körülmények
A növények levélzete szárazon marad, ez csökkenti a gombák, baktériumok és más kórokozók fertőzési veszélyét, csökken a vegyszerek felhasználása, így a termesztés költsége is.
A növények életműködésére ez az öntözési mód kedvező, a kijuttatott víz nem hűt, az öntözővíz hatására nincs levélperzselés, a talaj levegőzöttsége állandóan jó. Elkerülhető az öntözést követő nagy mennyiségű csapadék kedvezőtlen hatása is.
Széles sortávolságú növények termesztésénél csökken a gyomosodás a sorközökben, mely írtása jelentős mennyiségű mechanikai munkát, vagy költséges gyomírtó vegyszert igényel.
Energiatakarékosság
A kiépítése és üzemeltetése egyszerű. Egyes típusai már 0,5 bar nyomáson üzemeltethetők, így a szivattyúk szinte a maximális kapacitásukkal üzemeltethetők. Általában nem szükségesek drága, nagy anyagigényű, 4 bar feletti nyomásálló anyagok és eszközök használata. Lehetőség van ejtőtartály használatára is.
A sorok közei szárazon maradnak, így a szedési, betakarítási munkák bármikor, könnyen elvégezhetők.
Rosz vízgazdálkodású területek öntözése
A folyamatos adagolás alacsony vízkapacitású, homoktalajokon is lehetőséget ad az intenzív termelésre. A kis intenzitás miatt, kötött, agyagtalajokon is alkalmazható.
Az üzemeltetés problémái:
Eltömődés
Fizikai részecskékkel szennyezett víz esetén a csepegtető elemek 0,4-1 mm közötti méretű járatai eldugulnak. Ezen szennyeződések különböző típusú szűrők alkalmazásával jól elkülöníthetők.
Magas oldott só, így kalciumkarbonát, vas- és mangántartalom esetén a kicsapódó sók, elsősorban a kijáratnál, elzárják az adagoló elemeket. Az utóbbiak baktériumoknak is lehetnek táptalajai, melyek nyálkás szervesanyagtartalma összegyűjtheti a fizikai szennyeződéseket is. A víz kénhidrogén tartalma szintén elősegíti baktériumok megtelepedését a csőhálózatban.
A meleg, tápanyagdús környezet lehetőséget ad algák, baktériumok gyors szaporodására az öntözőrendszer különböző pontjain, melyek a vízárammal sodródva eltömik a csepegtető elemek bevezető nyílásait.
A magas relatívpáratartalom hiánya
Egyes kertészeti növények magas relatív páratartalmat igényelnek, melyet az alacsony kijuttatási párolgás nem fedez, itt ködösítő, párásító szórófejeket is kell alkalmazni.
1. számú ábra: nyomáskompenzált csepegtető elem vízkibocsátása
Csepegtető elemek: Az öntözési rendszer vízkibocsátó elemei. A vízszállító csőből az elemeken átáramló víz elveszti nyomását, és szabályozott mennyiségben jelenik meg a kilépő nyílásokon. A víz a talajra érve lefelé és oldalirányba szivárog, "hagyma" keresztszelvényű beázási alakot hoz létre a talajban. A beázási alak függ a talaj kötöttségétől, nagy agyagtartalom esetén sekély és széles kiterjedésű, homokos talajon mély és keskeny lesz a beázás formája.
alaphelyzet
üzemi állapot
2. számú ábra: Leürülés mentes csepegtető elem működése
Számos kialakítási forma ismeretes. A kis, 1 l/h teljesítményűek kifejlesztésének célja az öntözővezeték hosszúságának növelése volt. A nagyobb, 24-100 l/h teljesítményűek a miniszórófejek helyettesítésére kerültek forgalomba. A legtöbb csepegtető elem egy adott nyomás melletti állandó vízmennyiség kijuttatására tervezett. A katalógusok általában 1-1,5 bar nyomás mellett közlik az adott elem folyadékáramát.
Léteznek olyan csepegtető testek is, ahol a vízmennyiség manuálisan elemenként beállítható, így lehetőséget adnak pl. gyümöcsfák esetében a növekedéssel együttjáró vízfogyasztás követésére újabb egységek elhelyezése nélkül. A beállítható mennyiség 1-100 l/h közötti is lehet.
A hőmérséklet változása befolyásolja az elemek folyadékáramát. Növekedésével a folyadék belső súrlódása csökken, ez a kijuttató elem kialakítása szerint eltérő mértékben hat a folyadékáramra.
A vízszállító cső belsejében (in-line) található elemek esetén azokat a cső gyártása során a cső belső palástjára helyezik el, vagy egyedi kialakítású elem esetén a vízáram a csepegtető test belsejében folyik a következő felé. Lejtős területen a fák tartóhuzaljára rögzített cső palástján a víz megfolyhat, és egy távolabbi ponton (mélyedésben, rögzítő huzalnál) összegyűlve folyik le.
A cső külső palástján (on-line) találhatókat a cső legyártása után tűzik fel. A tűzést elvégezheti adott távolságokra a gyártó, vagy a felhasználó a neki szükséges távolságokra. A csatlakoztatáshoz általában 3-4 mm átmérőjű furatot kell készíteni a vízszállító csőre, melynek átmérőjét (leggyakrabban 16 vagy 20 mm) a felhasználó dönti el.
A nyomáskompenzált csepegtető elemben rugalmas lapot helyeznek el, mely egyik oldala közvetlen kapcsolatban van a vízszállító csővel, másik oldala a csepegtetőtest vízbevezető járatát fedi. Amennyiben a nyomás a csőben nő, úgy a lap csökkenti a vízátfolyás keresztmetszetét, így stabilizálja a kijuttatandó víz mennyiségét. Használatuk lehetővé tesz 0,5-4 bar nyomáskülönbséget a vízszállító cső elején és végén, 10-20%-os vízáramkülönbség mellett (1. számú ábra). Alkalmazásukkal az öntözőcső hosszabb lehet. Az így szerelt csepegtetővezeték nem érzékeny a nyomásváltozásokra és a felszíni egyenetlenségekre. A csepegtető öntözés alkalmazási lehetőségét nagyban javítja változatos esésű terepviszonyok között. A rugalmas lap anyagminőségétől függ, hogy milyen hosszú ideig képes az előírtaknak megfelelően szabályozni a csepegtetőtest vízáramát, ugyanis az állandó egyoldalú megterhelés miatt az anyagok jelentős része kifárad.
A legújabb fejlesztésű leürülés mentes csepegtető elemekben (N.D. no-drain) a nyomáskompenzáló membrán alaphelyzetben lezárja az elem kimeneti nyílását, így megakadályozza a víz távozását a csőből (2. számú ábra). Ennek a megoldásnak a következő előnyei vannak:
- Megakadályozza a terepszintkülönbségből adódó visszaszívást, mely során talajszemcsék kerülhetnek be az elembe, és lassan eltömítik azt.
- Az öntözés indításakor a cső teljes hosszúságában azonnal megindul a víz csöpögése. Ez különösen azon kultúrákban fontos, ahol naponta 6-20 alkalommal öntöznek.
A csepegtető elemeket tartalmazó csövek különböző falvastagságúak lehetnek. Ezt az értéket általában mil-ben, a col ezred részében fejezik ki. A 10 mil-es cső 250 mmm, vagy 0,25 mm falvastagságot jelent. A vastagabb falú csövek hosszabb élettartamúak, magasabb üzemi nyomás mellett használhatók, drágábbak. A legvékonyabb falúakat egy öntözési szezonra tervezik, a 10 mil értékű cső élettartama kb. 3 évre tehető.
A csövek anyaga nagy hőtágulással rendelkező polietilén, mely a felszínen a felmelegedés hatására nyúlik, kacskaringós alakot vesz fel. Ezt megakadályozhatjuk, ha a csövek végeit gumiszalaggal karóhoz rögzítjük.
A csepegtető öntözőrendszer értékelése:
A csepegtető öntözőrendszer jellemzőinek értékelése eltér az esőszerű telepek szempontjaitól, ezért azt az alábbiakban ismertetem. A tervezés, építés során az alábbi kérdéseket kell megválaszolni.
1. Szűrés
- Milyen a beépített szűrők finomsága?
- Milyen gyakran kell a szűrőket tisztítani, mennyi víz szükséges, a mosóvíz hová kerül elhelyezésre?
- Milyen előszűrést igényel a rendszer?
- Milyen a mosás folyamata, kézi vagy automatikus, szét kell-e szedni a szűrőket?
- Védettek-e a szűrők külső, belső felületei a korrózióval szemben?
- A rendszer képes-e az öntözési szakasz és a mosás egyidejű működtetésére?
- Milyen üzembehelyezési beállítások szükségesek, és ezeket ki végzi el?
- Kőzetszűrők beépítése esetén a vízáramváltozás hogyan befolyásolja a szűrést, milyen szűrő elhelyezése szükséges az elsodródó szemcsék összegyűjtésére, van-e lehetőség a mosóvíz mintázására?
- Mennyi a maximális üzemi nyomása a szűrőknek?
- Mennyi a szűrők nyomásvesztesége tisztán, milyen értéknél szükséges a mosás megkezdése?
2. Vízáram és nyomás.
- Mennyi az öntözőelemeknél mért minimális nyomás?
- Mennyi az öntözőelemek átlagos üzemi nyomása és vízárama?
- Van-e nyomásszabályzás a rendszerben?
- A nyomásszabályozók igényelnek-e valamilyen felügyeletet?
3. Vízkezelés és tápoldatozás
- Milyen kemikáliák használata szükséges az öntözőelemek eltömődésének megakadályozására?
- Készültek-e vizsgálatok a víz minőségére?
- Milyen elemek károsodhatnak a kemikáliák hatására?
4. Általános tennivalók az eltömődés megakadályozására.
- Lehetséges-e a rendszer valamennyi elemének átmosása?
Miniszórófejes öntözés
A miniszórófejek használata nagyban hasonlít a hagyományos billenőkaros öntözés gyakorlatára. Lényeges különbség, hogy általában az egész tenyészidőszakban állandó helyen telepítettek, és nagy a kijuttatás egyenletesség, így lehetőség van a tápoldatozásra. Alkalmazásukkal kiküszöbölhetők a csepegtető öntözés problémai, nevezetesen az eltömődés és a magas relatív páratartalom hiánya. További előnyként jelentkezik a szélesebb gyökerezési zóna, valamint a növényzet napközbeni hűtési lehetősége. Problémát okoz a gyümölcsön felszáradó víz, mely világos só foltot hagy maga után, ezzel csökkentve az árú piacosságát.
A rotoros szórófejek esetében a fúvókán kilépő víz egy rotort hajt, mely a vízsugarat bontja. A rotor a híd és a fúvóka között forog. A nedvesített átmérő eléri a 10 m-t. A telepítésnél ügyeljünk arra, hogy a hidak a másik szórófej felé álljanak, mivel ezek "kitakarják" az öntözött kör egy cikkét, ezzel az elhelyezéssel növelhetjük a kijuttatás egyenletességét. Az üzemi nyomástartomány 1-3 bar közötti. Alkalmazási területe gyümölcsösök, virágos kertek, gyep, pázsit, fólia- és üvegházak öntözése. A rotorok és fúvókák cseréjével kijuttatható a fák növekvő igényével összhangban a szükséges vízmennyiség.
Az ütközőlapos (micro jet) szórófejek esetében a vízsugarat valamilyen rögzített porlasztólapkának ütköztetik, így bontva azt meg. Az ütközőlapka kialakításának függvényében változatos átmérőjű nedvesített felület (Ć 1-2,5 m) és cseppméret érhető el. Használatuk olyan helyen terjedt el, ahol magas páratartalom fenntartása vagy a levegő hűtése szükséges. A gyakorlatban egyes miniszórófejek rotorjának ütközőlapkára történő cseréjével a két szórófej típus közötti átalakítás könnyen elvégezhető. Felhasználási területe a rotoros szórófejjel azonos.
A szórófejek lehetnek nyomáskiegyenlítővel és csöpögésgátlóval (LPD, Leakage Prevention Device) szereltek, melynek akkor van jelentősége, ha a szórófejek a függesztett vízszállító vezeték aljára szereltek. Ilyen esetben a behajló cső mélyebb pontjára beépített szórófej a csőben levő víz kiürüléséig csöpög. Ez a talajon cserepesedést okozhat, a munkák végzése kellemetlen, valamint a szórófej alatti növény több vízhez jut. A nyomáskiegyenlítővel és/vagy csöpögésgátlóval szerelt szórófejek legalább 1 barral nagyobb bemeneti nyomást igényelnek.
A ködösítő (fogger) szórófejek a vizet apró részecskékre bontják. A képződő cseppek lassan ülepednek le, jelentős részük a levegőben elpárolog. A növényzet felszínének nedvesítése nélkül növelik a tér páratartalmát, csökkentik a levegő hőmérsékletét. Használatuk kiterjed állattartó telepekre is, ahol a fentiek szükségesek lehetnek. Alkalmazásuk 3-4 bar nyomást és finom vízszűrést igényel.
A szórófejek csatlakoztatása 1/2", 3/8" menettel, spirál menettel és bepattintással történhet. A fúvóka kis átmérője miatt a vizet szűrni kell.
Összehasonlítása más öntözési módszerekkel (árasztás, barázdás, hordozható esőztető) nehéz, mert a fent említett öntözési rendszerek esetében az öntözési fordulók hosszúak. A tervezés alapja régebbi módok esetében a talaj vízvezető és tároló képessége, figyelembe véve az esetlegesen lehulló csapadék mennyiségét a túlöntözés elkerülésére.
A mikroöntözésnél a víz kis adagokban, akár naponta többször is, adagolható. A tervezés alapja a napi vízfogyasztás, másik különbség, hogy nem öntözzük a teljes talajfelszínt.
Csepegtető öntözés
Előnyei:
Pontos adagolás, kis vízveszteség
A csepegtető öntözőrendszer nagy számú adagoló elemmel rendelkezik, melyek magas kijuttatási egyenletességet biztosítanak. A rendszer felépítése lehetővé teszi a víz adagolását kis veszteséggel, a 95 % fölötti hasznosulás könnyen elérhető.
A csepegtető rendszer általában fixen, az ellátandó növénynél telepített, így a vízpótlás könnyen kivitelezhető minden szükséges időpontban, az öntözési fordulók tervezése egyszerű, lehetőség van az állandó öntözésre.
Az öntözés nem korlátozott az alkalmatlan szélsebesség miatt, annak nincs befolyása az eloszlás egyenletességére, a szántóföldi munkáknak (növényvédelem, betakarítás) kicsi a befolyása.
Lejtős területeken is biztosítható az egyenletes kijuttatás. A rendszer lehetőséget ad az automatizálásra.
Tápanyagok, kemikáliák kijuttatása
A tápanyagok igényelt mennyiségének és koncentrációjának kijuttatása a növény fejlődési állapotának és az időjárási körülményeknek megfelelően történhet. Lehetőség van a termés beltartalmi értékének és a termés mennyiségének együttes szabályozására. A mikroelemek kijuttatása egyszerű és pontos.
A tápanyagok adagolása a nedves zónába történik, ahol a gyökérek sűrűsége a legnagyobb. Így nincs kilúgzódás, mely tápanyagveszteség és a környezet szennyezéséhez vezethet. A keskeny vizzel ellátott csíkban kevesebb a tápanyag felhasználó gyomnövény.
Kedvező növényegészségügyi körülmények
A növények levélzete szárazon marad, ez csökkenti a gombák, baktériumok és más kórokozók fertőzési veszélyét, csökken a vegyszerek felhasználása, így a termesztés költsége is.
A növények életműködésére ez az öntözési mód kedvező, a kijuttatott víz nem hűt, az öntözővíz hatására nincs levélperzselés, a talaj levegőzöttsége állandóan jó. Elkerülhető az öntözést követő nagy mennyiségű csapadék kedvezőtlen hatása is.
Széles sortávolságú növények termesztésénél csökken a gyomosodás a sorközökben, mely írtása jelentős mennyiségű mechanikai munkát, vagy költséges gyomírtó vegyszert igényel.
Energiatakarékosság
A kiépítése és üzemeltetése egyszerű. Egyes típusai már 0,5 bar nyomáson üzemeltethetők, így a szivattyúk szinte a maximális kapacitásukkal üzemeltethetők. Általában nem szükségesek drága, nagy anyagigényű, 4 bar feletti nyomásálló anyagok és eszközök használata. Lehetőség van ejtőtartály használatára is.
A sorok közei szárazon maradnak, így a szedési, betakarítási munkák bármikor, könnyen elvégezhetők.
Rosz vízgazdálkodású területek öntözése
A folyamatos adagolás alacsony vízkapacitású, homoktalajokon is lehetőséget ad az intenzív termelésre. A kis intenzitás miatt, kötött, agyagtalajokon is alkalmazható.
Az üzemeltetés problémái:
Eltömődés
Fizikai részecskékkel szennyezett víz esetén a csepegtető elemek 0,4-1 mm közötti méretű járatai eldugulnak. Ezen szennyeződések különböző típusú szűrők alkalmazásával jól elkülöníthetők.
Magas oldott só, így kalciumkarbonát, vas- és mangántartalom esetén a kicsapódó sók, elsősorban a kijáratnál, elzárják az adagoló elemeket. Az utóbbiak baktériumoknak is lehetnek táptalajai, melyek nyálkás szervesanyagtartalma összegyűjtheti a fizikai szennyeződéseket is. A víz kénhidrogén tartalma szintén elősegíti baktériumok megtelepedését a csőhálózatban.
A meleg, tápanyagdús környezet lehetőséget ad algák, baktériumok gyors szaporodására az öntözőrendszer különböző pontjain, melyek a vízárammal sodródva eltömik a csepegtető elemek bevezető nyílásait.
A magas relatívpáratartalom hiánya
Egyes kertészeti növények magas relatív páratartalmat igényelnek, melyet az alacsony kijuttatási párolgás nem fedez, itt ködösítő, párásító szórófejeket is kell alkalmazni.
1. számú ábra: nyomáskompenzált csepegtető elem vízkibocsátása
Csepegtető elemek: Az öntözési rendszer vízkibocsátó elemei. A vízszállító csőből az elemeken átáramló víz elveszti nyomását, és szabályozott mennyiségben jelenik meg a kilépő nyílásokon. A víz a talajra érve lefelé és oldalirányba szivárog, "hagyma" keresztszelvényű beázási alakot hoz létre a talajban. A beázási alak függ a talaj kötöttségétől, nagy agyagtartalom esetén sekély és széles kiterjedésű, homokos talajon mély és keskeny lesz a beázás formája.
alaphelyzet
üzemi állapot
2. számú ábra: Leürülés mentes csepegtető elem működése
Számos kialakítási forma ismeretes. A kis, 1 l/h teljesítményűek kifejlesztésének célja az öntözővezeték hosszúságának növelése volt. A nagyobb, 24-100 l/h teljesítményűek a miniszórófejek helyettesítésére kerültek forgalomba. A legtöbb csepegtető elem egy adott nyomás melletti állandó vízmennyiség kijuttatására tervezett. A katalógusok általában 1-1,5 bar nyomás mellett közlik az adott elem folyadékáramát.
Léteznek olyan csepegtető testek is, ahol a vízmennyiség manuálisan elemenként beállítható, így lehetőséget adnak pl. gyümöcsfák esetében a növekedéssel együttjáró vízfogyasztás követésére újabb egységek elhelyezése nélkül. A beállítható mennyiség 1-100 l/h közötti is lehet.
A hőmérséklet változása befolyásolja az elemek folyadékáramát. Növekedésével a folyadék belső súrlódása csökken, ez a kijuttató elem kialakítása szerint eltérő mértékben hat a folyadékáramra.
A vízszállító cső belsejében (in-line) található elemek esetén azokat a cső gyártása során a cső belső palástjára helyezik el, vagy egyedi kialakítású elem esetén a vízáram a csepegtető test belsejében folyik a következő felé. Lejtős területen a fák tartóhuzaljára rögzített cső palástján a víz megfolyhat, és egy távolabbi ponton (mélyedésben, rögzítő huzalnál) összegyűlve folyik le.
A cső külső palástján (on-line) találhatókat a cső legyártása után tűzik fel. A tűzést elvégezheti adott távolságokra a gyártó, vagy a felhasználó a neki szükséges távolságokra. A csatlakoztatáshoz általában 3-4 mm átmérőjű furatot kell készíteni a vízszállító csőre, melynek átmérőjét (leggyakrabban 16 vagy 20 mm) a felhasználó dönti el.
A nyomáskompenzált csepegtető elemben rugalmas lapot helyeznek el, mely egyik oldala közvetlen kapcsolatban van a vízszállító csővel, másik oldala a csepegtetőtest vízbevezető járatát fedi. Amennyiben a nyomás a csőben nő, úgy a lap csökkenti a vízátfolyás keresztmetszetét, így stabilizálja a kijuttatandó víz mennyiségét. Használatuk lehetővé tesz 0,5-4 bar nyomáskülönbséget a vízszállító cső elején és végén, 10-20%-os vízáramkülönbség mellett (1. számú ábra). Alkalmazásukkal az öntözőcső hosszabb lehet. Az így szerelt csepegtetővezeték nem érzékeny a nyomásváltozásokra és a felszíni egyenetlenségekre. A csepegtető öntözés alkalmazási lehetőségét nagyban javítja változatos esésű terepviszonyok között. A rugalmas lap anyagminőségétől függ, hogy milyen hosszú ideig képes az előírtaknak megfelelően szabályozni a csepegtetőtest vízáramát, ugyanis az állandó egyoldalú megterhelés miatt az anyagok jelentős része kifárad.
A legújabb fejlesztésű leürülés mentes csepegtető elemekben (N.D. no-drain) a nyomáskompenzáló membrán alaphelyzetben lezárja az elem kimeneti nyílását, így megakadályozza a víz távozását a csőből (2. számú ábra). Ennek a megoldásnak a következő előnyei vannak:
- Megakadályozza a terepszintkülönbségből adódó visszaszívást, mely során talajszemcsék kerülhetnek be az elembe, és lassan eltömítik azt.
- Az öntözés indításakor a cső teljes hosszúságában azonnal megindul a víz csöpögése. Ez különösen azon kultúrákban fontos, ahol naponta 6-20 alkalommal öntöznek.
A csepegtető elemeket tartalmazó csövek különböző falvastagságúak lehetnek. Ezt az értéket általában mil-ben, a col ezred részében fejezik ki. A 10 mil-es cső 250 mmm, vagy 0,25 mm falvastagságot jelent. A vastagabb falú csövek hosszabb élettartamúak, magasabb üzemi nyomás mellett használhatók, drágábbak. A legvékonyabb falúakat egy öntözési szezonra tervezik, a 10 mil értékű cső élettartama kb. 3 évre tehető.
A csövek anyaga nagy hőtágulással rendelkező polietilén, mely a felszínen a felmelegedés hatására nyúlik, kacskaringós alakot vesz fel. Ezt megakadályozhatjuk, ha a csövek végeit gumiszalaggal karóhoz rögzítjük.
A csepegtető öntözőrendszer értékelése:
A csepegtető öntözőrendszer jellemzőinek értékelése eltér az esőszerű telepek szempontjaitól, ezért azt az alábbiakban ismertetem. A tervezés, építés során az alábbi kérdéseket kell megválaszolni.
1. Szűrés
- Milyen a beépített szűrők finomsága?
- Milyen gyakran kell a szűrőket tisztítani, mennyi víz szükséges, a mosóvíz hová kerül elhelyezésre?
- Milyen előszűrést igényel a rendszer?
- Milyen a mosás folyamata, kézi vagy automatikus, szét kell-e szedni a szűrőket?
- Védettek-e a szűrők külső, belső felületei a korrózióval szemben?
- A rendszer képes-e az öntözési szakasz és a mosás egyidejű működtetésére?
- Milyen üzembehelyezési beállítások szükségesek, és ezeket ki végzi el?
- Kőzetszűrők beépítése esetén a vízáramváltozás hogyan befolyásolja a szűrést, milyen szűrő elhelyezése szükséges az elsodródó szemcsék összegyűjtésére, van-e lehetőség a mosóvíz mintázására?
- Mennyi a maximális üzemi nyomása a szűrőknek?
- Mennyi a szűrők nyomásvesztesége tisztán, milyen értéknél szükséges a mosás megkezdése?
2. Vízáram és nyomás.
- Mennyi az öntözőelemeknél mért minimális nyomás?
- Mennyi az öntözőelemek átlagos üzemi nyomása és vízárama?
- Van-e nyomásszabályzás a rendszerben?
- A nyomásszabályozók igényelnek-e valamilyen felügyeletet?
3. Vízkezelés és tápoldatozás
- Milyen kemikáliák használata szükséges az öntözőelemek eltömődésének megakadályozására?
- Készültek-e vizsgálatok a víz minőségére?
- Milyen elemek károsodhatnak a kemikáliák hatására?
4. Általános tennivalók az eltömődés megakadályozására.
- Lehetséges-e a rendszer valamennyi elemének átmosása?
Miniszórófejes öntözés
A miniszórófejek használata nagyban hasonlít a hagyományos billenőkaros öntözés gyakorlatára. Lényeges különbség, hogy általában az egész tenyészidőszakban állandó helyen telepítettek, és nagy a kijuttatás egyenletesség, így lehetőség van a tápoldatozásra. Alkalmazásukkal kiküszöbölhetők a csepegtető öntözés problémai, nevezetesen az eltömődés és a magas relatív páratartalom hiánya. További előnyként jelentkezik a szélesebb gyökerezési zóna, valamint a növényzet napközbeni hűtési lehetősége. Problémát okoz a gyümölcsön felszáradó víz, mely világos só foltot hagy maga után, ezzel csökkentve az árú piacosságát.
A rotoros szórófejek esetében a fúvókán kilépő víz egy rotort hajt, mely a vízsugarat bontja. A rotor a híd és a fúvóka között forog. A nedvesített átmérő eléri a 10 m-t. A telepítésnél ügyeljünk arra, hogy a hidak a másik szórófej felé álljanak, mivel ezek "kitakarják" az öntözött kör egy cikkét, ezzel az elhelyezéssel növelhetjük a kijuttatás egyenletességét. Az üzemi nyomástartomány 1-3 bar közötti. Alkalmazási területe gyümölcsösök, virágos kertek, gyep, pázsit, fólia- és üvegházak öntözése. A rotorok és fúvókák cseréjével kijuttatható a fák növekvő igényével összhangban a szükséges vízmennyiség.
Az ütközőlapos (micro jet) szórófejek esetében a vízsugarat valamilyen rögzített porlasztólapkának ütköztetik, így bontva azt meg. Az ütközőlapka kialakításának függvényében változatos átmérőjű nedvesített felület (Ć 1-2,5 m) és cseppméret érhető el. Használatuk olyan helyen terjedt el, ahol magas páratartalom fenntartása vagy a levegő hűtése szükséges. A gyakorlatban egyes miniszórófejek rotorjának ütközőlapkára történő cseréjével a két szórófej típus közötti átalakítás könnyen elvégezhető. Felhasználási területe a rotoros szórófejjel azonos.
A szórófejek lehetnek nyomáskiegyenlítővel és csöpögésgátlóval (LPD, Leakage Prevention Device) szereltek, melynek akkor van jelentősége, ha a szórófejek a függesztett vízszállító vezeték aljára szereltek. Ilyen esetben a behajló cső mélyebb pontjára beépített szórófej a csőben levő víz kiürüléséig csöpög. Ez a talajon cserepesedést okozhat, a munkák végzése kellemetlen, valamint a szórófej alatti növény több vízhez jut. A nyomáskiegyenlítővel és/vagy csöpögésgátlóval szerelt szórófejek legalább 1 barral nagyobb bemeneti nyomást igényelnek.
A ködösítő (fogger) szórófejek a vizet apró részecskékre bontják. A képződő cseppek lassan ülepednek le, jelentős részük a levegőben elpárolog. A növényzet felszínének nedvesítése nélkül növelik a tér páratartalmát, csökkentik a levegő hőmérsékletét. Használatuk kiterjed állattartó telepekre is, ahol a fentiek szükségesek lehetnek. Alkalmazásuk 3-4 bar nyomást és finom vízszűrést igényel.
A szórófejek csatlakoztatása 1/2", 3/8" menettel, spirál menettel és bepattintással történhet. A fúvóka kis átmérője miatt a vizet szűrni kell.
Forrás: Agrárágazat
