Még egy kérdésem lenne az előzővel kapcsolatban.

A probléma két kérdéskört érint: egyrészt a szomszédjogi szabályokat, másrészt a birtokháborítás eseteit. Ha a diófa a föld határvonalán áll (tehát a fa törzse nem a szomszéd földterületén nőtt ki, hanem a mezsgyén), a fa fenntartásával járó költségek és a fa majdani termése felett a szomszédok egyenlő arányban osztoznak, illetve részesednek. Ha a határfa valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja (pl. a diófa alatt nem lehet egyéb növényeket termeszteni) és a szomszédot ez zavarja, követelheti, hogy a fát közös költségen távolítsák el. Ha erre a másik fél nem hajlandó, akkor Ön is eltávolíthatja és az ezzel járó költségek arányos részének kifizetéséért a helyi bíróságon pert kezdeményezhet. Ha a fa törzse nem a mezsgyén áll, akkor az áthajló ágak és gyökerek zavaró hatása miatt léphet fel és követelheti a szomszédot, hogy a kertjére átnyúló (árnyékot adó) ágakat és a talajállapotot negatívan befolyásoló átnyúló gyökereket a szomszéd távolítsa el. Amennyiben erre nem hajlandó, azt Ön is eltávolíthatja. Tekintettel arra, hogy a diófák zavaró hatása a kert rendeltetésszerű használatát jelentősen befolyásolhatja, a zavaró hatás miatt birtokháborítási eljárás is indítható. Ezt elsősorban a helyi önkormányzat jegyzőjénél kell kezdeményeznie, ő azonban az esetleges kártérítési igényéről nem köteles dönteni. Amennyiben nem dönt erről, a kártérítés kérdésében a helyi bíróság köteles döntést hozni. A fák egymástól mért minimális távolsága és árnyékolása nincs jogilag szabályozva. Egyedül olyan esetben létezik előírás, amikor egy erdő művelési ágú terület található pl. egy szántóterület mellett.