Válasz:
Tisztelt Anna!
Első kérdésére (Hogyan kell tartani egy birkát?) nem tudok kielégítő választ adni, mert túl sok mindent kellene leírni. Kérem szerezzen be egy jó szakkönyvet, amelyre lehetőséget ad a mezőgazdasági kiállítás Bábolnán (2006. szeptember 14-17. csütörtöktől vasárnapig). Amennyiben mélyebben érdekli a takarmányozás, javaslom az alábbi könyvet:
• Schmidt János (szerk): Gazdasági állataink takarmányozása. Mezőgazda Kiadó. 1995.
A tartás és takarmányozás kisüzemi kérdéseiről számos könyv szól. Ajánlom a ‚Hasznos füzetek’ sorozatot. Amennyiben tájékozódni szeretne egyéb könyvekről, úgy talál egy részletes szakkönyvlistát az alábbi internetportálon: www.olwass.hu. Ha telefonon vagy e-mailben szeretne egyes kiadványok felől érdeklődni, úgy ajánlom a 06/30 515-2983 telefonszámon, vagy az mkalaszi@gak.hu címen Kalászi Miklós agrármérnök kollégát. Továbbá javaslom, keressen fel hosszabb ideje gyakorló és/vagy szakirányú végzettséggel rendelkező juhászt, mielőtt hozzákezdene a témához.
Második kérdésére (Milyen táplálékot kaphat?) könnyebben tudok válaszolni. Lassan vége a vegetációs szezonnak. A legeltetési idény vége Szent Mihály napja, szeptember 29. Ezért már a télre kell készülni. Télen tartósított takarmányokat etetünk.
• abrakot:
energiahordozók: árpa, búza, zab, tritikálé, esetleg kukorica;
fehérjehordozók: borsó, napraforgó: extrahált vagy hidegen préselt formában, továbbá
ocsú és egyéb tisztítási vagy malomipari melléktermékek
• szénát (lucerna-, zabosbükköny vagy rétiszéna),
• szalmát (szereti a borsószalmát), esetleg
• erjesztett takarmányt (kukoricaszilázst, szenázst).
Az olcsó melléktermékekkel javaslom, vigyázzon, mert változó a minőségük és az előforduló szennyező anyagok mellett könnyen avasodnak, penészednek.
Kérdés, hogy Ön milyen célból tartja ezeket az állatokat és hány állata van/lesz. Az előbb említett takarmányokat eltérő összetételben kell etetni, attól függően, hogy szoptató anyajuh, vemhes anyajuh, kis-, közepes- vagy nagyrámájú (testű) választott jerke vagy kosbárány, jerketoklyó vagy kostoklyó, esetleg vemhes jerketoklyó, pecsenyebárány vagy tenyészkos az állatunk. Több állat esetében célszerű elkülöníteni ezeket a csoportokat. Így lenne szakszerű, de kisüzemben ez nehezen megoldható. Összetételtől függően télen 30 dkg és 80 dkg/nap/állat közé tehető az átlagos abrakfogyasztás. Egy vemhes anyajuh és egy pecsenyebárány átlagos abrakadagja 30-40 dkg/nap/állat, míg a szoptató anyajuh napi adagja 80 dkg/nap/állat (szintén összetételtől függően). A tenyészkos napi adagja 40 dkg, fedeztetési idényben azonban akár 1 kg/nap/kos is lehet a szükséglete. Amennyiben még legeltetünk és a legelő minősége megfelelő, úgy széna és szalma adható, de nem szükséges. Télen viszont a bárány szénafogyasztása kb. 30 dkg/nap/állat, a vemhes anyajuh megeszik napi 2 kg szénát és/vagy szalmát, a szoptató anyajuh adagja lehet 2,5 kg széna vagy 2 kg széna és 2-3 kg kukoricaszilázs. Az erjesztett tömegtakarmányok nedvességtartalmuk révén segítik a bendőműködést.
Gyakoribb hibák:
• A sovány állat ugyanolyan hiba, mint a túletetett, elhizlalt állat. Az ún. túlkondíció rontja a vemhesülést, lábproblémákat, nehéz ellést okozhat és károsodhat a máj is. Mozgásszegény környezetben, télen erre vigyázni kell.
• Az abrak túlzott mennyiségű etetése a bendő elsavanyodását és tejsavmérgezést okoz, ezért gondosan kell ellenőrizni az abraketetést, valamint (ha közelben van) a gabonatárolót.
• A kérődzőknek szükségük van a szerkezettel bíró rostra, ezért feltétlenül szükséges széna vagy szalma etetése télen, amikor nincs más rostforrás. Szerkezettel bíró, ún. struktúrrost hiányában leáll a kérődzés és a bendőműködés, az állat elpusztul.
• A szalma csak akkor etethető, ha nem penészes vagy dohos!
• A penészes takarmány (a benne lévő penészgombák által termelt gombatoxinok miatt) vetélést és egyéb más súlyos betegséget okoz!
• A (lassan már nem aktuális) zöldtakarmányok esetében is vannak veszélyforrások! Golyvát okozhat a káposzta, a repce, tejsavmérgezést a takarmány- és cukorrrépa, idegrendszeri károsodást a csillagfürt, belső és felületi bevérzéseket a somkóró, habos-erjedéses felfúvódást a lucerna, amit ezért csak fonnyasztás után szabad etetni (szénaként etetve már nincs veszély). Ezekről tájékozódjon szakkönyvekből.
Harmadik kérdésére (Mekkora kifutóra és boxra van szüksége?) a választ a közép- és nagyüzemi adatokkal tudom csak megválaszolni. Ezekből kiindulva eldöntheti, hogy saját ’háza táján’, mi lesz a megoldás.
A juhok elhelyezését közép- és nagyüzemben az ivar, az életkor, a vemhesség és a hasznosítás szerint eltérő szükséglet határozza meg. Ideális esetben az alábbi csoportok kialakítása történik meg. Ezen csoportok vagy eltérő bánásmódot vagy eltérő összetételű takarmányt igényelnek:
1. Ellető-fogadtató (6 nap + 1 nap szervíz): itt ellenek egyedi elhelyezésben a vemhes anyjuhok. A munkaritmus általában 1 hetes. 1 hét után kerülnek át másik helyre az anyák a bárányokkal.
2. Szoptató anyajuh csoport: ha 42 napos választással számolunk, akkor a fogadtatóban eltöltött hét után még 5 hetet van együtt a bárány az anyjával választásig. A csoport úgy kerüljön elhelyezésre, hogy mellette legyen egy-egy bárányóvoda, ahova csak a bárányok tudnak bemenni.
3. Hízlalda: a hízlalás kb. 60 nap, 8 hét. Hogy a testsúlykülönbség, rangsor ne okozzon csökkent takarmányfelvételt és kiegyenlítetlen állományt, csak az azonos héten született bárányokat tartsuk egy csoportban. Ha a tenyészjerke bárányokat (a jerkebárányok 50%-a) külön tartjuk, úgy ezeknek külön 1 csoportot kell kialakítani.
4. Tenyészjerke csoport: a tenyészjerke bárányok átkerülnek a tenyészjerke csoportba, és itt vannak az első sikeres termékenyítésig (kb. 18 hónap).
5. Üres csoport anyák csoportja
6. Korai vemhes csoport: egy csoportban vannak az üres anyák, míg a másik csoportban vannak a korai vemhes anyák. A vemhes anyajuhok esetében a vemhesség 5 hónapjában takarmányt kell váltani
7. Tenyészkos: csoportos elhelyezés.
Férőhelyigény közép- és nagyüzemi, intenzív körülmények között: 1,5 m2/1 anya + 1 bárány; 0,5 m2/bárány; 0,5-1 m2/1 jerke; 1 m2/vemhesanya; 1,5 m2/1 kos
Gyakorló szakemberrel történő személyes beszélgetés és az állományának, valamint a napi gyakorlatnak a ’tanulmányozása’ nélkül, javaslom, ne kezdjen bele! Az állatok és az Ön számára is veszélyes lehet.
Tisztelettel
Dr. Orosz Szilvia
Egyetemi docens