Április 25-én 77 ember megbetegedését hozták összefüggésbe Baranya megyében a Magyarországon már 20 éve nem látott Q-lázzal. A betegeket mind egy szálig sikerült meggyógyítani antibiotikum-kúra segítségével.
Q-láz – Mit érdemes tudni róla?
A Q-láz tüneteit Edward Derrick észlelte először Ausztráliában 1934-ben. Mivel kezdetben nem ismerték a kóroktanát, ezért Query fever, azaz „kérdőjeles” láznak nevezték el. 1938-ban Ausztráliában MacFarlane Burnet és tőle függetlenül az Egyesült Államokban Herold R. Cox ismerte fel a láz kórokozóját. Kettejükről kapta így a Coxiella burnetii elnevezést. A betegség mára világszerte elterjedt. A Coxiella burnetii-t obligát intracelluláris paraziták közé sorolják, vagyis olyan kórokozó, amely állatok székletével fertőzött porral jut a gazdatestbe, vagy nyershús, zöldség fogyasztásával.
Q-láz – Terjedése
Európa szerte a közönséges kullancs a leggyakoribb élőlény, amely több kórokozót hordozhat és terjeszthet. A vadon élő rágcsálókban a kullancsok tartják fenn a fertőzést, amelyek érintkezhetnek háziállatokkal is. A Coxiella burnetii ezért endémiásan is jelentkezhet olyan területeken, ahol a kullancs és a háziállatok között fennáll a kapcsolat. A fertőzött háziállat tünetmentes is lehet, ezért szinte észrevétlenül terjed a kórokozó. Általában légúti váladékkal, tejjel, vizelettel, széklettel ürül az állatból. Az ember Q-lázzal való közvetlen megfertőzésében ritkán játszik szerepet a kullancs. Legtöbbször por-, illetve aeroszol fertőzés során betegedhet meg az ember, esetleg fertőzött nyers tejtermékek fogyasztásával. Emberről emberre való terjedése ritka, Magyarországon és Európában még nem jegyeztek fel ilyet.
Q-láz – Kórokozása
A betegség az életkor emelkedésével egyre kockázatosabb, így például gyermekekben a megbetegedés ritkábban fordul elő. A csökkent immunitásúak és a kardiovaszkuláris betegségekben szenvedők különösen hajlamosak akut vagy krónikus Q-lázra. A szervezetet megtámadó kórokozó a tüdőben pneumóniát, a májban és a csontvelőben sarjdaganatos elváltozást idéz elő. Szívbelhártya-gyulladás esetén az aortán és a mitrális billentyűkön gyulladásos lerakódás keletkezik.
Q-láz – Tünetei
A betegség 2-6 hétig lappang. Akut Q-láz esetén atípusos pneumónia lép fel. Kísérő tünetei a magas láz, a hidegrázás, levertség, izomfájdalom, hányás, fejfájás, száraz köhögés, de van hogy máj- és lépmegnagyobbodást is okoz. Az esetek 1 %-ában krónikus lefolyású Q-láz lehet. Jellemzően ilyenkor szívbelhártya-gyulladás jelentkezik, ami bekövetkezhet a fertőzést követően 6 hónappal, de akár 10 évvel később is. Mind az akut, mind pedig a krónikus fázisban májgyulladás is előfordulhat.
Q-láz – Kezelése
A megfelelő antibiotikumos kezeléssel meg lehet szüntetni a Q-lázat, de előfordulhat újra-megbetegedés. Akut fázisban javallott antibiotikum a doxycyclin 2-3 hétig történő kúrája. Alternatív módszerként fluorokinolonok, makrolidok, vagy trimethoprim-sulfamethoxazol kombinációi lehetségesek. Krónikus Q-lázat kezelni sokkal nehezebb. Szívbelhártya-gyulladás esetén egy hosszan tartó, kombinált antibiotikum terápia, kardiológiai ellenőrzés vezethet célra, de esetenként így is szívsebészeti beavatkozás szükségeltetik.
Q-láz – Megelőzés
A Q-láz megelőzését nagyban nehezíti az a tény, hogy gyakran tünetmentes állatok adják át az embernek. Fontos megelőző lépés az állatállomány egészségi állapotának folyamatos ellenőrzése és a fertőzöttek szűrése. Az állati eredetű termékek feldolgozásánál és forgalmazásánál szigorúan be kell tartani a higiénés és munkavédelmi előírásokat. A háztáji gazdaságban felismert betegségről értesíteni kell a közösséget és a szomszédságot, valamint az állatorvost.
