A keverési művelet célja a recepturának megfelelően adagolt és bemért komponensekből homogén keverék takarmány előállítása. A keveréssel el kell érni, hogy az egyes alkotók a teljes tételhez viszonyított kis adagban is az előírt arányban szerepeljenek a megengedhető határok között.
S = a minta szórása x = a vizsgálati eredmények értéke n = az adatok száma x = az eredmények számtani átlaga A működési engedély megszer - - - A gyártott takarmány A komponensek bemérése A tartályos mérlegekkel való tételes mérlegeléskor az ún. összegező módszer használata a szokásos. Az összegező mérlegelés azt jelenti, hogy a mérleg tartályába egymás utáni sorrendben beadagolják a receptben előírt komponenseket. Az ad Az irányítás szempontjából a mérlegelési folyamat lehet kézi, fél automatikus és automatikus, attól függően, hogy a beméréshez az emberi beavatkozásnak milyen szerepe van. Ma már a nagyobb komponensek keverőbe juttatását, az adagolók vezérlését a mérleg automatikája irányítja.
A mérlegre történő adagolások ideje alatt a mérleg Legtöbb keverőnél a kiskomponensek (premix, só, MCP, lizin, stb.) kézi felöntéssel kerülnek a keverő-berendezésbe. Ezek kimérése gazdaságossági okokból, hagyományosan kézzel történik. Ezekben az esetekben feltétlenül szükséges megfelelő pontosságú kézi mérlegek alkalmazása és olyan automatika beépítése, amely csak a kézi beöntést nyugtázó jelzés kiadása után engedi a keverő-berendezés indítását. Fontos a beöntő Nagyobb kapacitású keverőüzemeknél, keverő gyáraknál a kiskomponensek összemérése is automatikusan történhet egy kis komponens összemérő-adagoló rendszerrel. Ez utóbbi esetben az adagolók általában cellás adagolóberendezések. Keverési technológiák A keverési technológia lehet szakaszos vagy folyamatos. A szakaszos keverésnél ismert az egyfokozatú, ill. a kétfokozatú keverési technológia.
Az egyfokozatú szakaszos keverésnél a nagyobb és a kisebb hányadú komponenseket külön-külön összege
A folyamatos keverőgép beömlőnyílásába a folyamatosan adagolt komponensek anyagárama érkezik, és a gép belső munkateréből a kiömlőnyíláson át homogén keverékké keverve távozik. A homogenitást az anyagnak a keverőben való tartózkodási idejével lehet szabályozni. Ez a kiömlőnyílás keresztmetszetének változtatásával módosítható. A folyamatos üzemi keverőgépeket csak nagy teljesítményű keverőüzemekben használják, célszerűen ott, ahol egyfajta tápot hosszabb ideig folyamatosan gyártanak. Kialakításuk szerint lehetnek: - - - s tengelyű forgódobos keverőnél a keverendő anyagot a dob egyik végén folyamatosan adagolják gépi úton. A keverést a dob belső palástján lévő csavarvonalszerű terelőlapátok végzik szabadesés útján. Az anyag tehát egyrészt örvénylő mozgású, másrészt folyamatosan végighalad a dobon, és a kifolyónyíláson távozik. A vízszintes tengelyű örvénykeverőnél a keverőgép dobja áll, a keverést a tengelyen lévő gyorsan forgó, ék alakú testek végzik. Az anyagot felemelik és két oldalra dobják, ezáltal intenzív keveredés és tengelyirányú folyamatos haladómozgás jön létre.
A ferde tengelyű keverő-berendezéseknél a keverőtartály tengelye a vízszintessel állítható szöget zár be. Ezáltal a keverés mértéke, azaz az anyagáram sebessége szabályozható. A tengelyen lévő keverőelemek Hazai keverőüzemeket azonban inkább az jellemzi, hogy akár naponta is többféle táp gyártását kell elvégezniük a megrendelők igényei szerint, így jellemzően a szakaszos üzemű keverési technológiák terjedtek el. Ezeknél a
Könnyen belátható, hogy a ciklusidő, ami a bemérést, a keverést és a keverőből történő kihordás idejét tartalmazza, úgy csökkenthető, hogy az első esetben, míg az egyik keverőbe a bemérés folyik, addig a másik kever, ill. ürít, majd ezek felváltva történnek, azaz a keverési technológia majdnem folyamatossá tehető. Gyakorlatilag ugyanezt lehet elérni egy szakaszos keverővel is, amely megfelelő előtartállyal és utótartállyal rendelkezik. Míg a keverő üzemel és a keverési idő lejárta után gyorsan az utótartályba tud üríteni, ahonnan a kész táp elvezethető, addig a következő adag az előtartályba bemérhető. Ezzel a kialakítással a gyors ürítési időt leszámítva, ami a korszerű gépeknél 15-20 sec alatt elvégezhető, a keverés gyakorlatilag folyamatossá tehető. A keverési technológiáknál szükség lehet folyékony komponensek keverőtérbe juttatására is részben a táp beltartalmi értékeinek javításához (pl. metionin, lizin, zsír) vagy a mikrobiológiai fertőzöttség csökkentése (szervessavas tartósítósz A befúvó fúvókákat a keverő palástjába kell beépíteni, a rendszer szabályozó berendezése biztosítja, hogy egy-egy keverési adaghoz a beállított mennyiségű folyékony komponens jusson. Az adagolószivattyúk működése akkor kezdődik A tartósítószerrel kezelt különböző tápokat rövidebb idei Keverő berendezések - - -
Legelterjedtebb a A keverést it Az előtartályból a keverőbe üríthető az összemért anyag, melynek ideje 25-50 sec. Az öt perces keverési idő letelte után a pneumatikus működtetésű palástba záródó ajtón keresztül az utótartályba ömlik az anyag 20-25 sec alatt. Az ürítőszerkezet pneumatikus mozgatását kétoldali működésű mágneses dugattyús pneumatikus hengerek biztosítják. A nyomáskiegyenlítő rendszer a töltésnél, ill. az ürítésnél a két kapcsolatban lévő térben (előtartály-keverő és keverő-utótartály) a nyomáskül A keverési idő csökkentését (1,5-3,5 min) eredményezi, így Keverőüzemeink kapacitásának nagyobb hányadá Zsákos kiszerelés esetén a dercés táp a zsákoló berendezések előtartályaiba, majd a zsákoló vonalra kerül. A zsákos anyagok tárolása raklapokon a keverőüzemhez csatlakozó tároló helyiségekben történik, ill. innen ke A megfelelő homogenitást biztosító keverőgépekkel rendelkező keverőüzemeinknél fontos, hogy a technológia végén, jelen esetünkben a dercés végtermék kitárolási helyén is a táp homogenit A homogenitá - - - - Ez utóbbi követelmény csökkenthető a pelletált végtermék készítésével, melynek részleteivel a következő részben foglalkozunk. A függőleges csigás keverőgépeknél a csiga alsó része szállítócsigaként működik és a garatba vezetett és előzetesen megfelelő arányban összemért adagot a keverőtartályba szállítja. A keverőcsiga a keverőtartály tengelyében lévő anyagot függőlegesen felfelé szállítja, és a tengely végén lévő szórólapátokkal a kúpos tartály kü A keverőüzemekben működő szakaszos keverőgépek kialakítási és működési elvüket tekintve három fő csoportba sorolhatók: A vízszinte
A jobb keveredés végett, a rövidebb keverési idő elérhetősége miatt, a kétfokozatú szakaszos keverésnél a kis mennyiségű komponenseket külön előkeverik és az így kapott előkeveréket adagolják a kész tápot előállító keverőgépbe, ahová a nagyobb mennyiségű komponensek is mérlegelés után bekerülnek.
A keverés folyamatossá tehető a folyamatos keverőgépekkel és majdan folyamatossá tehető több szakaszos keverőgéppel, ill. a szakaszos keverőgép elő- és utótartállyal történő kiegészítésével.
A bemérési pontosság az egyik alap
A takarmány keverékek homogenitását az előállított termékek körére meghatározott variációs koefficiens (CV) értékei határozzák meg.
A klímaváltozás Magyarországon egyre érezhetőbb hatásokkal jár. Az országban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett gyakrabban fordulnak elő extrém időjárási események, mint például hőhullámok, intenzív esőzések és hosszabb aszályos időszakok. Az elmúlt é...
Jó minőségű aszalványt csak ismert tulajdonságú és aszalható fajtákból lehet készíteni. Meg kell határozni, hogy mely alapanyagból, mekkora mennyiség, mennyi idő alatt aszalható eredményesen. Az aszalás előtt általában nem szabad mosni a gyümölcsöt, csak ...
Az MTI híroldalán találtuk a hírt a rekord árvízzel kapcsolatban. Ötvenegy éves árvízszint-rekord dőlt meg hétfőn a Dráván Őrtilosnál a Mura és a Dráva összefolyásánál - adta ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a tájékoztatást.