Az utóbbi években egyre több és több féle műtrágya jelenik meg a hazai forgalomban, különösen a drágább műtrágyákat felhasználó kertészeti termesztés területén. A kertészeknek lassan akkora problémát jelenthet a számukra legnagyobb terméstöbbletet jelentő műtrágya kiválasztása, mint a fajtaválasztás. E cikkben egy különösen problémás területen, a retardált műtrágyák terén kívánok pár alapinformáció közreadásával segíteni a választásban, példaként csak hazánkban is forgalmazott termékeket felsorolva.
Az utóbbi években egyre több és több féle műtrágya jelenik meg a hazai forgalomban, különösen a drágább műtrágyákat felhasználó kertészeti termesztés területén. A kertészeknek lassan akkora problémát jelenthet a számukra legnagyobb terméstöbbletet jelentő műtrágya kiválasztása, mint a fajtaválasztás. E cikkben egy különösen problémás területen, a retardált műtrágyák terén kívánok pár alapinformáció közreadásával segíteni a választásban, példaként csak hazánkban is forgalmazott termékeket felsorolva.
Az idegen szavak és kifejezések szótára szerint a retardál szó egy latin eredetű ige, ami a késleltet, hátráltat, gátol és lassít szavak szinonimájaként használható. Ennek megfelelően retardált műtrágyáknak nevezzük azokat a műtrágyákat, melyekből a kijuttatás után a tápanyagok csak lassabban válnak vízoldhatóvá és így a növények számára felvehetővé, mint a hagyományos műtrágyák (pl. ammónium-nitrát, kálium-nitrát, kálisó, stb.) esetében. A magyar szakirodalomban számos más nevet is használnak e műtrágyákra; többek között a tartós hatású, szabályozott tápanyagleadású, késleltetett tápanyagleadású, lassú feltáródású, lassú lebomlású, fokozatos lebomlású és szakaszos lebomlású kifejezésekkel is találkozhatunk. A növényvédő szerek és termésnövelő anyagok évente megjelenő jegyzékében a retardált műtrágyák esetében szertípusként a lassú feltáródású műtrágya kifejezés van feltüntetve. A dolgot bonyolítandó, ugyanebben a könyvben a szakma egy részében retardált műtrágyaként elkönyvelt PG Mix-nél egyszerűen csak műtrágya, míg a forgalmazó cég saját ismertetőjében vízben nem teljesen oldódó komplex műtrágya megnevezéssel találkozhatunk.
Ez a sokféle forgalomban lévő kifejezés is már sugallja, hogy a retardált műtrágyák több alcsoportra oszthatók. A témára vonatkozó szakirodalmak alapján alapvetően a szabályozott tápanyagleadású, a lassú tápanyagleadású, a szupergranulátumok és az inhibitoros műtrágyák csoportját lehet elkülöníteni.
Szabályozott tápanyagleadású műtrágyák
A három csoportból technikai értelemben a szabályozott tápanyagleadású műtrágyák tekinthetők a legfejlettebbnek, ez árukban is tükröződik. E műtrágyák esetében a tápanyagok azonnali felvehetőségét egy fizikai gát, egy burkolat akadályozza meg. Az egyébként azonnal felvehetővé váló tápanyagokat (pl. karbamidot, ammónium-nitrátot, kálium-nitrátot, kálium-foszfátokat, stb.) egy olyan anyaggal vonják be, amely a víz számára csak korlátozottan átjárható. Ennél fogva e műtrágyák granulátum formátumúak, a magyar szaknyelvben burkolt illetve bevonatos műtrágyaként is hívják őket. A bevonatul szolgáló anyag általában kén, növényi gyanta, valamilyen polimer vagy ezek kombinációja, de léteznek még például parafinnal, zsírsavval, gumival, viasszal, magnézium-foszfáttal és más egyéb anyagokkal burkolt műtrágyák is. A hazánkban is forgalmazott szabályozott tápanyagleadású műtrágyák közül a Plantacote család esetében poliuretán, az összes Osmocote műtrágya esetében a burkolat növényi gyanta míg az Agroblen, a Sierrablen műtrágyák, illetve a Scotts Díszpark műtrágyacsalád egyes tagjai esetén kén és növényi gyanta kombinációja.
E műtrágyák működési elve a következő. A talajba kerülve a burkolat mikropórusain keresztül fokozatosan víz áramlik a granulátumok belsejébe, feloldva az ott található tápanyagokat. A beáramlott víz belülről nyomást gyakorol a burkolatra, ezáltal kitágulnak a pórusok és a feloldott tápanyagok fokozatosan kiáramlanak a talajba és felvehetővé válnak a növények számára. A víz beáramlásának és a tápanyagok kiáramlásának mértékét elsősorban a burkolat kémiai összetételének, illetve egyes esetekben vastagságának változtatásával lehet szabályozni. A környezeti tényezők közül e műtrágyák tápanyagleadása elsősorban hőmérséklet, kisebb mértékben talajnedvesség függő, a talaj egyéb tulajdonságai (pH, sótartalom, redoxi potenciál, baktérium aktivitás) kevésbé befolyásolják a tápanyagleadás sebességét. Ennek következtében a szabályozott tápanyagleadású műtrágyák esetében a tápanyagleadási folyamat sokkal jobban szabályozható és tervezhető, mint a később ismertetésre kerülő típusok esetében.
E műtrágyáknak a termesztők számára egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy mennyi idő alatt adják le tápanyagtartalmukat. A cégek általában azt tüntetik fel a csomagoláson, hogy az adott műtrágya hány hónap alatt adja le tápanyagtartalmának 80%-át egy adott hőmérsékleten. Az Osmocote, az Agroblen és a Scotts Díszpark műtrágyák esetében például 21oC az a viszonyítási hőmérséklet, amelyen a termék nevében feltüntetett ideig hatásos a műtrágya, de a gyártó azt is megadja, hogy hány hónap a 16, 21 illetve 31oC-on várható hatástartam. Egy szabályozott tápanyagleadású műtrágya megvásárlásakor rendkívül fontos a hatástartam pontos ismerete, hiszen nyilvánvalóan teljesen más típust kell választani például palántaneveléshez, mint egy konténeres díszfa előállításához vagy egy gyümölcsültetvény feltöltő trágyázásához.
A növények tápanyagfelvétele a tenyészidő során az esetek többségében nem egyenletes. Bár különböző hatástartamú műtrágyák megfelelő arányú keverékével a növények tápanyagfelvételi görbéjével szinte megegyező tápanyagleadási görbe alakítható ki, egyes gyártók olyan típusok előállítására is törekedtek, amelyek a hatástartamuk ideje alatt nem egyenletes mértékben adják le tápanyagtartalmukat. A hazánkban forgalmazott anyagok közül az Osmocote Exact műtrágyacsalád egyes tagjai rendelkeznek ilyen tápanyagleadási tulajdonságokkal. A "hi-start" típus a hatástartam első felében, míg a "lo-start" típus annak második felében adja le tápanyagtartalma zömét.
Bár a világon léteznek mono hatóanyagú szabályozott tápanyagleadású műtrágyák is, azonban az Osmocote Vas kivételével összetételüket tekintve a hazánkban forgalmazott anyagok mindegyike legalább összetett, de inkább (majdnem) komplex műtrágya. Nitrogént, foszfort és káliumot mindegyikük tartalmaz, de igen gyakori a magnéziumot és teljes mikroelemsort is tartalmazó készítmény. A kalcium foszfáttal és szulfáttal történő jól ismert csapadékképzése miatt az a jövőben sem nagyon várható, hogy a gyártók kalciumot is tartalmazó és így teljes joggal komplex hatóanyagtartalmúnak nevezhető műtrágyarészecskéket állítsanak elő. Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy e műtrágyák általában nem hatóanyaguk 100%-át tartalmazzák burkolt formában. A magnézium és a mikroelemek általában nem burkoltak - bár erre is van példa az Osmocote műtrágyák esetében - és sokszor a nitrogén, foszfor és kálium egy része sem burkolt. A 2-3 hónapos hatástartamú Agroblen és a Plantacote műtrágyák esetében például csak a nitrogén van burkolva, míg a többi tápanyag nincs.
Lassú tápanyagleadású műtrágyák
A lassú tápanyagleadású műtrágyák olyan vegyületek formájában tartalmaznak egyes tápanyagokat, melyek kémiai szerkezetüknél fogva csak fokozatosan válnak vízben oldhatóvá. Ilyen vegyületek például a különböző fémfoszfátok is, de a termesztési gyakorlat szempontjából a legfontosabb ide tartozó vegyületek a különböző karbamid-aldehid kondenzátumok. A hazánkban jelenleg forgalmazott műtrágyák közül a Buviplant család, az Ecoprogren, a Formurin, az Osmoform és a Scotts díszpark műtrágyacsalád egyes tagjai tartalmaznak karbamid-aldehid kondenzátum formájában a nitrogént. E műtrágyák előállítása folyamán a karbamidot valamilyen aldehiddel (pl. formaldehiddel) kondenzálják. A termék oldhatósága és így hatástartama kisebb mértékben a kondenzáció körülményeitől, nagyobb mértékben az előállított vegyület lánchosszúságától függ. Minél több tagból állnak ugyanis például a karbamid és formaldehid reakciójából keletkező metil-karbamid láncok, annál hosszabb a hatástartamuk. E termékek minősítése, értékelése során a lánchosszúságtól függően három frakcióra választják szét a nitrogén vegyületeket. A hideg vízben (25 oC) oldhatóak az egy- és kéttagú láncok, amelyek szinte azonnal felvehetők a növények számára. A meleg vízben (100 oC) oldhatóak a közepes hosszúságú láncok, ez a tulajdonképpeni lassú hatású frakció. A meleg vízben oldhatatlanok a leghosszabb láncok, ezek vagy túl hosszú hatástartamúak, vagy a növények számára soha fel nem vehetőek. Egy adott termék hatástartamát és felhasználhatóságát a három frakció egymáshoz viszonyított aránya határozza meg.
A talajba került oldhatatlan karbamid-aldehid kondenzátumok különböző talaj mikrobiológiai folyamatok során változnak át vízoldható formává. Így e nitrogénvegyületek feltáródását a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma mellett a talajbaktériumok aktivitása és ezen keresztül a talaj pH és redoxi viszonyai is nagymértékben befolyásolják. Ezért a lassú tápanyagleadású műtrágyák esetében a hatástartam kevésbé szabályozható és kalkulálható, mint a szabályozott tápanyagleadású műtrágyáknál.
Szupergranulátumok
Ezek a műtrágyák azt a fizikai törvényt használják ki, hogy minél kisebb egy anyag felülete térfogatához képest, annál lassabban oldódik fel. Ha tehát hagyományos vízoldható műtrágyákat, vagy lassú tápanyagleadású műtrágyákat nagyobb szemcsékké, granulátumokká vagy rudakká sajtolnak, akkor az így kapott termék lassabban oldódik fel, mint a kiindulásul szolgáló anyag. A szupergranulátumok csoportjába sorolhatók a kiskereskedelemben kapható különböző tabletták és táprudak zöme, valamint bizonyos értelemben a Cropcare műtrágyacsalád is.
Inhibitoros műtrágyák
A talajban előforduló nitrogénformák közül a nitrát a legmozgékonyabb és így a legkönnyebben kimosódó vegyület. A műtrágyákkal kijuttatott karbamid (más néven urea) és ammónium azonban egyes talajbaktériumok tevékenysége következtében rövid időn belül nitráttá alakul át. Amennyiben tehát valamilyen módon meg tudnánk akadályozni a nitrifikációt végző baktériumok tevékenységét, egyszerűen karbamid illetve ammónium kijuttatásával is hosszabb hatástartamot érhetnénk el. Erre az elvre épülnek az inhibitoros műtrágyák, amelyek úgynevezett ureáz inhibitorokat vagy nitrifikációt gátló vegyületeket tartalmaznak, gátolva így az urea-nitrát illetve az ammónium-nitrát átalakulást. Nemzetközileg a legelterjedtebben alkalmazott nitrifikációgátló vegyületek a nitrapyrin (N-Serveâ), a diciándiamid (DCD) és a karbomil-metilpriazol (CMP), míg az ureáz inhibitorok közül az n-butil-thiofoszfor-triamid (NBTPT) a legismertebb.
Az én általam ismert Magyarországon forgalmazott műtrágyák között nincs inhibitoros műtrágya, a növényvédőszerek és termésnövelő anyagok jegyzékében közölt információk alapján pedig nem lehet eldönteni, hogy egy műtrágya tartalmaz-e ilyen inhibitorokat, vagy sem. Olyan nem burkolt műtrágyáknál merülhet fel az inhibitor tartalom gyanúja, amelyekről a forgalmazó azt állítja, hogy retardált, de nem tartalmaz karbamidot, hanem csak ammóniumot és esetleg valamennyi nitrátot.
Előnyök, hátrányok
A retardált műtrágyák előnyei természetszerűleg lassabb tápanyagfeltáródásukból fakadnak. A fokozatos tápanyag felszabadulás következtében ugyanis jobb lesz a tápanyagok hasznosulása, és ezáltal kevesebb lesz a termesztett növény által fel nem használt, környezetszennyezést okozó tápanyag. A környezet kímélésén túl a jobb tápanyaghasznosulás azt is jelenti, hogy csökkenthető a felhasznált hatóanyagok mennyisége, a termésszint megváltozása nélkül.
A folyamatos tápanyagellátás csökkenti a túlzott tápanyagkoncentráció következtében fellépő gyökérkárosodások gyakoriságát, így jóval nagyobb adagú indítóműtrágyákat lehet kijutatni, még kifejezetten sóérzékeny zöldség- és dísznövények esetében is. Ennek következtében csökkenthető a szükséges tápoldatozások száma, esetleg teljesen el is hagyhatóak. Ezáltal munka-, energia- és gépköltség takarítható meg, ami különösen olyan régiókban jelentős tényező, ahol drága az energia és az élőmunka. A tápoldatozáshoz képest előnyük, hogy víz adagolása nélkül is kijuttathatók a tápanyagok, bár ez olyan szemi-arid klímájú országban, mint Magyarország, kevésbé fontos tényező. További előnyként megemlíthető, hogy a retardált műtrágyák alkalmazása a zöldségtermesztésben jobb beltartalmi minőségű termékeket eredményezhet, kedvezőbb vitamin-, rost-, nitrát- és oxálsavtartalom érhető el, mint hagyományos műtrágyák alkalmazásával.
A retardált műtrágyák legnagyobb hátránya az igen magas áruk. Véleményem szerint az általában összetett vagy komplex retardált műtrágyák árát nem korrekt például a pétisó árával összehasonlítani, de tény, hogy az összetett illetve komplex öntözőműtrágyáknál is sokszor két-háromszor drágábbak. A retardált műtrágyákon belül is jelentős árkülönbségek lehetnek. Kilogramm tápanyagra számolva általában a hobby kertészeknek árult különféle táprudak a legdrágábbak. Ezeket követi a retardált kategóriában csúcsminőséget jelentő Osmocote műtrágyacsalád. Ennél kissé olcsóbbak az Agroblen, Buviplant, Plantacote és Scotts Díszpark műtrágyák, míg az egyesek által vitatott státusú Cropcare, Peat Mix és PGMix a legolcsóbbak.
Termesztéstechnológiai szempontból fontosabb hátránynak tartom, hogy a kizárólag retardált műtrágyákat alkalmazó tápanyagutánpótlási rendszer igen rugalmatlan. Ez alatt azt értem, hogy ha a vetés vagy ültetés előtt az összes szükségesnek kalkulált tápanyagmennyiséget retardált műtrágya formájában kiadom, akkor nincs lehetőség az előre nem kalkulálható (pl. időjárási vagy piaci) változásokra a tápanyagutánpótlás útján reagálni. Emiatt igazán jó eredményt a legtöbb területen a retardált műtrágyák és a tápoldatozás kombinációja ad, ami igencsak drága megoldás.
Felhasználási területek
A retardált műtrágyák használata világviszonylatban még nem nagyon terjedt el, kijuttatott mennyiségük a teljes műtrágyafelhasználás fél százalékát sem éri el. A retardált műtrágyákon belül is, jelenleg a legolcsóbb típus, a lassú lebomlású műtrágyák kerülnek a legnagyobb mennyiségben forgalomba. Mindazonáltal felhasználásuk aránya évről évre növekszik. Az alkalmazott mennyiségben az USA és Japán jár az élen, együttesen kitéve a világfogyasztás mintegy 80%-át.
Amíg a környezetkímélő technológia és a jobb beltartalmi minőség nem érvényesíthető kellő mértékben a termék árában, addig nem várható, hogy a mezőgazdaság egészét tekintve a retardált műtrágyákat közel olyan mennyiségben használják fel, mint a hagyományos műtrágyákat. Viszont már most is vannak olyan részterületek, ahol a retardált műtrágyák használata gazdaságos lehet, mint például a dísznövénytermesztés, a gyümölcsültetvények telepítés előtti feltöltő trágyázása és az intenzív szabadföldi zöldségtermesztés. Ami világszinten a jelenlegi felhasználási területeket illeti, a hobby kertészetben, golfpályákon, díszfaiskolákban, és üvegházi dísznövénytermesztésben használják fel elsősorban ezeket a műtrágyákat. Az USA-ban jelentős még a felhasználás a szamóca-, a citrus- és a zöldségtermesztésben, míg Japánban a rizstermesztés a legfontosabb felhasználási terület. Szántóföldi kultúrákban csak a lassú lebomlású és az inhibitoros típusok használata jöhet szóba, de gyakorlati alkalmazásuk nem túl gyakori.
A magyar fogyasztás mértékéről nincsenek objektív adatok. Egy retardált műtrágyák forgalmazásával foglalkozó cég vezetője szerint az éves magyar felhasználás mintegy 250-300 tonnára becsülhető. A hazai felhasználási területek szinte teljes mértékben megegyeznek a nemzetközi trendekkel. Leginkább a hobby kertészkedésben, díszfaiskolákban, cserepes és vágott virág termesztésben, parkfenntartáshoz, palántanevelésben használják a retardált műtrágyákat, újabban gyümölcsösökben és intenzív szabadföldi zöldségtermesztésben való használatuk is elkezdődött.
A szobai dísznövények tápanyagutánpótlásához, az otthoni kertészkedéshez leginkább a különböző táprudak és tabletták formájában, illetve földkeverékekbe már előre bekeverve kerülnek felhasználásra a retardált műtrágyák. A táprudak és tabletták esetében a gyártók általában azt adják meg, hogy mekkora méretű cserép esetében hány darabot és milyen időközönként kell belőlük használni. Ezen a felhasználási területen talán a kényelem a legfontosabb szempont - szúrjam be a táprudat a cserépbe és legalább 1-2 hónapig ne legyen gondom a trágyázásra - a termék ára kisebb szerepet játszik, mint a többi alkalmazásnál.
A főbb kertészeti termesztési ágak közül a dísznövénytermesztésben a legjelentősebb mértékű a retardált műtrágyák használata. Itt sokszor akkora az előállított termékek értéke, amihez képest még az Osmocote műtrágyák ára is elviselhető anyagi terhet jelent a termesztők számára. A nagy termelési érték miatt teljesen természetes termesztői törekvés a tápanyagutánpótlásban rejlő esetleges kockázatok minimalizálására való törekvés, aminek egyik módja a jobb minőségű retardált műtrágyák felhasználása. A magasabb árfekvésű készítmények alkalmazása mellett azért az olcsóbb szabályozott tápanyagleadású és lassú tápanyagleadású műtrágyák is gyakran felhasználásra kerülnek. Bár a vágott virág, a cserepes növények, az egynyáriak és a balkonnövények előállításához is sokan használnak retardált műtrágyákat, a legnagyobb jelentőségük talán a díszfaiskolai termesztésben van. Az ugyanis, hogy nem kell minden egyes konténert pár hetente végig tápoldatozni, ehelyett a földkeverék öszzeállításakor a megfelelő műtrágya bekeverésével akár 1-2 évre előre is megoldható a tápoldatozás gondja, komoly munkaerő költség megtakarítással járhat.
A gyepek és pázsitok telepítése és fenntartása szintén egy jellegzetes felhasználási területe a retardált műtrágyáknak. Ez azonban általában már nem visel el akkora költségeket, mint például a díszfaiskolai termesztés, így itt elsősorban az olcsóbb árfekvésű szabályozott tápanyagleadású, illetve a lassú tápanyagleadású készítmények felhasználása jöhet szóba, olcsóbb kell, főleg lassú lebomlású.
A palántanevelésben - legyen az dísznövény vagy zöldség célú - hazánkban is teljesen általános gyakorlat ma már a retardált műtrágyák használata. Retardált műtrágyák alkalmazásával folyamatosan megfelelő mértékű tápanyagellátottság biztosítása mellett az EC is alacsonyan tartható, ami különösen fontos az általában igen sóérzékeny palánták esetében. Emellett a fejtrágyázás esetleg el is hagyható, kiküszöbölve ezzel egy lehetséges hibaforrást. A Buviplant A, az Osmocote Exact Mini, az Osmocote Start, a PeatMix és a PGMix elsősorban a palántanevelés céljára kifejlesztett és ajánlott termékek. A földkeverékbe való egyenletesebb bekeverhetőség céljából e műtrágyák por alakúak, illetve a két burkolt termék az átlagosnál jóval kisebb szemcseméretű. Ez utóbbiak még nedves közegbe is egyenletesen bekeverhetők, ezt a por alakú készítményekkel nem lehet megtenni. Manapság egyre gyakoribb, hogy nem a termesztők, hanem már a földkeverék előállító üzemek bekeverik a retardált műtrágyákat. Ez esetben a termesztőnek a biztonságos palánta előállítás érdekében elemi érdeke előre tájékozódni, hogy milyen műtrágyát és azt mekkora mennyiségben tartalmaz az adott keverék. Egy másik fontos tényező a hatástartam kérdése, zöldségfélék palántaneveléséhez maximum 1.5-2 hónapos hatástartamú készítmények használata az ideális. Amennyiben hosszabb lebomlási idejű műtrágyát alkalmazunk, növelni kell a kiadott tápmennyiséget, nehogy tápanyaghiány lépjen fel a nem elég gyors tápanyagfeltáródás következtében. Ilyen esetben a többletként kiadott mennyiség természetesen nem vész kárba, hiszen azt a növények a kiültetés után fel fogják használni.
Az utóbbi években hazánkban is elkezdődött, az olcsóbb árfekvésű szabályozott tápanyagleadású műtrágyák intenzív szabadföldi zöldségtermesztésben való használata. Külföldi tapasztalatok alapján elsősorban a nagyértékű zöldségfélék - paprika, paradicsom, uborka, dinnye - lehet kifizetődő a használata, hazánkban jelenleg forgalmazója elsősorban a dinnyetermesztésbe kívánja bevezetni az Agroblen családot. E műtrágyákat indító trágyaként juttatják általában sávosan az ikersorok közé, vagy a szimpla sorok mellé, a csepegtető csövek alá. A hatástartamtól függően az első akár 1-2 hónapban nem szükséges tápoldatozni, de később - elsősorban a terméshozás időszakában - tápoldatos felülkezelések szükségesek.
Gyümölcstermesztésben a cserje és a fa termetű fajok ültetése előtt, az ültetőgödörbe szórva ajánlott a hosszabb (12-18 hónap) hatástartamú szabályozott tápanyagleadású műtrágyák alkalmazása. Intenzív bakhátas szamócatermesztésben - a zöldségnövényekhez hasonlóan - indító trágyaként általában sávosan az ikersorok közé ajánlott a kijuttatása. Ahhoz viszont, hogy a szamóca mindenkori tápanyagigényét és a tápelemek helyes arányát biztosítsuk kiegészítő tápoldatozásra van szükség.
1. táblázat Hazánkban jelenleg forgalmazott retardált műtrágyák
(A Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2002. évi kiadása, illetve a forgalmazó cégek ismertetői alapján összeállítva)
Az idegen szavak és kifejezések szótára szerint a retardál szó egy latin eredetű ige, ami a késleltet, hátráltat, gátol és lassít szavak szinonimájaként használható. Ennek megfelelően retardált műtrágyáknak nevezzük azokat a műtrágyákat, melyekből a kijuttatás után a tápanyagok csak lassabban válnak vízoldhatóvá és így a növények számára felvehetővé, mint a hagyományos műtrágyák (pl. ammónium-nitrát, kálium-nitrát, kálisó, stb.) esetében. A magyar szakirodalomban számos más nevet is használnak e műtrágyákra; többek között a tartós hatású, szabályozott tápanyagleadású, késleltetett tápanyagleadású, lassú feltáródású, lassú lebomlású, fokozatos lebomlású és szakaszos lebomlású kifejezésekkel is találkozhatunk. A növényvédő szerek és termésnövelő anyagok évente megjelenő jegyzékében a retardált műtrágyák esetében szertípusként a lassú feltáródású műtrágya kifejezés van feltüntetve. A dolgot bonyolítandó, ugyanebben a könyvben a szakma egy részében retardált műtrágyaként elkönyvelt PG Mix-nél egyszerűen csak műtrágya, míg a forgalmazó cég saját ismertetőjében vízben nem teljesen oldódó komplex műtrágya megnevezéssel találkozhatunk.
Ez a sokféle forgalomban lévő kifejezés is már sugallja, hogy a retardált műtrágyák több alcsoportra oszthatók. A témára vonatkozó szakirodalmak alapján alapvetően a szabályozott tápanyagleadású, a lassú tápanyagleadású, a szupergranulátumok és az inhibitoros műtrágyák csoportját lehet elkülöníteni.
Szabályozott tápanyagleadású műtrágyák
A három csoportból technikai értelemben a szabályozott tápanyagleadású műtrágyák tekinthetők a legfejlettebbnek, ez árukban is tükröződik. E műtrágyák esetében a tápanyagok azonnali felvehetőségét egy fizikai gát, egy burkolat akadályozza meg. Az egyébként azonnal felvehetővé váló tápanyagokat (pl. karbamidot, ammónium-nitrátot, kálium-nitrátot, kálium-foszfátokat, stb.) egy olyan anyaggal vonják be, amely a víz számára csak korlátozottan átjárható. Ennél fogva e műtrágyák granulátum formátumúak, a magyar szaknyelvben burkolt illetve bevonatos műtrágyaként is hívják őket. A bevonatul szolgáló anyag általában kén, növényi gyanta, valamilyen polimer vagy ezek kombinációja, de léteznek még például parafinnal, zsírsavval, gumival, viasszal, magnézium-foszfáttal és más egyéb anyagokkal burkolt műtrágyák is. A hazánkban is forgalmazott szabályozott tápanyagleadású műtrágyák közül a Plantacote család esetében poliuretán, az összes Osmocote műtrágya esetében a burkolat növényi gyanta míg az Agroblen, a Sierrablen műtrágyák, illetve a Scotts Díszpark műtrágyacsalád egyes tagjai esetén kén és növényi gyanta kombinációja.
E műtrágyák működési elve a következő. A talajba kerülve a burkolat mikropórusain keresztül fokozatosan víz áramlik a granulátumok belsejébe, feloldva az ott található tápanyagokat. A beáramlott víz belülről nyomást gyakorol a burkolatra, ezáltal kitágulnak a pórusok és a feloldott tápanyagok fokozatosan kiáramlanak a talajba és felvehetővé válnak a növények számára. A víz beáramlásának és a tápanyagok kiáramlásának mértékét elsősorban a burkolat kémiai összetételének, illetve egyes esetekben vastagságának változtatásával lehet szabályozni. A környezeti tényezők közül e műtrágyák tápanyagleadása elsősorban hőmérséklet, kisebb mértékben talajnedvesség függő, a talaj egyéb tulajdonságai (pH, sótartalom, redoxi potenciál, baktérium aktivitás) kevésbé befolyásolják a tápanyagleadás sebességét. Ennek következtében a szabályozott tápanyagleadású műtrágyák esetében a tápanyagleadási folyamat sokkal jobban szabályozható és tervezhető, mint a később ismertetésre kerülő típusok esetében.
E műtrágyáknak a termesztők számára egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy mennyi idő alatt adják le tápanyagtartalmukat. A cégek általában azt tüntetik fel a csomagoláson, hogy az adott műtrágya hány hónap alatt adja le tápanyagtartalmának 80%-át egy adott hőmérsékleten. Az Osmocote, az Agroblen és a Scotts Díszpark műtrágyák esetében például 21oC az a viszonyítási hőmérséklet, amelyen a termék nevében feltüntetett ideig hatásos a műtrágya, de a gyártó azt is megadja, hogy hány hónap a 16, 21 illetve 31oC-on várható hatástartam. Egy szabályozott tápanyagleadású műtrágya megvásárlásakor rendkívül fontos a hatástartam pontos ismerete, hiszen nyilvánvalóan teljesen más típust kell választani például palántaneveléshez, mint egy konténeres díszfa előállításához vagy egy gyümölcsültetvény feltöltő trágyázásához.
A növények tápanyagfelvétele a tenyészidő során az esetek többségében nem egyenletes. Bár különböző hatástartamú műtrágyák megfelelő arányú keverékével a növények tápanyagfelvételi görbéjével szinte megegyező tápanyagleadási görbe alakítható ki, egyes gyártók olyan típusok előállítására is törekedtek, amelyek a hatástartamuk ideje alatt nem egyenletes mértékben adják le tápanyagtartalmukat. A hazánkban forgalmazott anyagok közül az Osmocote Exact műtrágyacsalád egyes tagjai rendelkeznek ilyen tápanyagleadási tulajdonságokkal. A "hi-start" típus a hatástartam első felében, míg a "lo-start" típus annak második felében adja le tápanyagtartalma zömét.
Bár a világon léteznek mono hatóanyagú szabályozott tápanyagleadású műtrágyák is, azonban az Osmocote Vas kivételével összetételüket tekintve a hazánkban forgalmazott anyagok mindegyike legalább összetett, de inkább (majdnem) komplex műtrágya. Nitrogént, foszfort és káliumot mindegyikük tartalmaz, de igen gyakori a magnéziumot és teljes mikroelemsort is tartalmazó készítmény. A kalcium foszfáttal és szulfáttal történő jól ismert csapadékképzése miatt az a jövőben sem nagyon várható, hogy a gyártók kalciumot is tartalmazó és így teljes joggal komplex hatóanyagtartalmúnak nevezhető műtrágyarészecskéket állítsanak elő. Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy e műtrágyák általában nem hatóanyaguk 100%-át tartalmazzák burkolt formában. A magnézium és a mikroelemek általában nem burkoltak - bár erre is van példa az Osmocote műtrágyák esetében - és sokszor a nitrogén, foszfor és kálium egy része sem burkolt. A 2-3 hónapos hatástartamú Agroblen és a Plantacote műtrágyák esetében például csak a nitrogén van burkolva, míg a többi tápanyag nincs.
Lassú tápanyagleadású műtrágyák
A lassú tápanyagleadású műtrágyák olyan vegyületek formájában tartalmaznak egyes tápanyagokat, melyek kémiai szerkezetüknél fogva csak fokozatosan válnak vízben oldhatóvá. Ilyen vegyületek például a különböző fémfoszfátok is, de a termesztési gyakorlat szempontjából a legfontosabb ide tartozó vegyületek a különböző karbamid-aldehid kondenzátumok. A hazánkban jelenleg forgalmazott műtrágyák közül a Buviplant család, az Ecoprogren, a Formurin, az Osmoform és a Scotts díszpark műtrágyacsalád egyes tagjai tartalmaznak karbamid-aldehid kondenzátum formájában a nitrogént. E műtrágyák előállítása folyamán a karbamidot valamilyen aldehiddel (pl. formaldehiddel) kondenzálják. A termék oldhatósága és így hatástartama kisebb mértékben a kondenzáció körülményeitől, nagyobb mértékben az előállított vegyület lánchosszúságától függ. Minél több tagból állnak ugyanis például a karbamid és formaldehid reakciójából keletkező metil-karbamid láncok, annál hosszabb a hatástartamuk. E termékek minősítése, értékelése során a lánchosszúságtól függően három frakcióra választják szét a nitrogén vegyületeket. A hideg vízben (25 oC) oldhatóak az egy- és kéttagú láncok, amelyek szinte azonnal felvehetők a növények számára. A meleg vízben (100 oC) oldhatóak a közepes hosszúságú láncok, ez a tulajdonképpeni lassú hatású frakció. A meleg vízben oldhatatlanok a leghosszabb láncok, ezek vagy túl hosszú hatástartamúak, vagy a növények számára soha fel nem vehetőek. Egy adott termék hatástartamát és felhasználhatóságát a három frakció egymáshoz viszonyított aránya határozza meg.
A talajba került oldhatatlan karbamid-aldehid kondenzátumok különböző talaj mikrobiológiai folyamatok során változnak át vízoldható formává. Így e nitrogénvegyületek feltáródását a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma mellett a talajbaktériumok aktivitása és ezen keresztül a talaj pH és redoxi viszonyai is nagymértékben befolyásolják. Ezért a lassú tápanyagleadású műtrágyák esetében a hatástartam kevésbé szabályozható és kalkulálható, mint a szabályozott tápanyagleadású műtrágyáknál.
Szupergranulátumok
Ezek a műtrágyák azt a fizikai törvényt használják ki, hogy minél kisebb egy anyag felülete térfogatához képest, annál lassabban oldódik fel. Ha tehát hagyományos vízoldható műtrágyákat, vagy lassú tápanyagleadású műtrágyákat nagyobb szemcsékké, granulátumokká vagy rudakká sajtolnak, akkor az így kapott termék lassabban oldódik fel, mint a kiindulásul szolgáló anyag. A szupergranulátumok csoportjába sorolhatók a kiskereskedelemben kapható különböző tabletták és táprudak zöme, valamint bizonyos értelemben a Cropcare műtrágyacsalád is.
Inhibitoros műtrágyák
A talajban előforduló nitrogénformák közül a nitrát a legmozgékonyabb és így a legkönnyebben kimosódó vegyület. A műtrágyákkal kijuttatott karbamid (más néven urea) és ammónium azonban egyes talajbaktériumok tevékenysége következtében rövid időn belül nitráttá alakul át. Amennyiben tehát valamilyen módon meg tudnánk akadályozni a nitrifikációt végző baktériumok tevékenységét, egyszerűen karbamid illetve ammónium kijuttatásával is hosszabb hatástartamot érhetnénk el. Erre az elvre épülnek az inhibitoros műtrágyák, amelyek úgynevezett ureáz inhibitorokat vagy nitrifikációt gátló vegyületeket tartalmaznak, gátolva így az urea-nitrát illetve az ammónium-nitrát átalakulást. Nemzetközileg a legelterjedtebben alkalmazott nitrifikációgátló vegyületek a nitrapyrin (N-Serveâ), a diciándiamid (DCD) és a karbomil-metilpriazol (CMP), míg az ureáz inhibitorok közül az n-butil-thiofoszfor-triamid (NBTPT) a legismertebb.
Az én általam ismert Magyarországon forgalmazott műtrágyák között nincs inhibitoros műtrágya, a növényvédőszerek és termésnövelő anyagok jegyzékében közölt információk alapján pedig nem lehet eldönteni, hogy egy műtrágya tartalmaz-e ilyen inhibitorokat, vagy sem. Olyan nem burkolt műtrágyáknál merülhet fel az inhibitor tartalom gyanúja, amelyekről a forgalmazó azt állítja, hogy retardált, de nem tartalmaz karbamidot, hanem csak ammóniumot és esetleg valamennyi nitrátot.
Előnyök, hátrányok
A retardált műtrágyák előnyei természetszerűleg lassabb tápanyagfeltáródásukból fakadnak. A fokozatos tápanyag felszabadulás következtében ugyanis jobb lesz a tápanyagok hasznosulása, és ezáltal kevesebb lesz a termesztett növény által fel nem használt, környezetszennyezést okozó tápanyag. A környezet kímélésén túl a jobb tápanyaghasznosulás azt is jelenti, hogy csökkenthető a felhasznált hatóanyagok mennyisége, a termésszint megváltozása nélkül.
A folyamatos tápanyagellátás csökkenti a túlzott tápanyagkoncentráció következtében fellépő gyökérkárosodások gyakoriságát, így jóval nagyobb adagú indítóműtrágyákat lehet kijutatni, még kifejezetten sóérzékeny zöldség- és dísznövények esetében is. Ennek következtében csökkenthető a szükséges tápoldatozások száma, esetleg teljesen el is hagyhatóak. Ezáltal munka-, energia- és gépköltség takarítható meg, ami különösen olyan régiókban jelentős tényező, ahol drága az energia és az élőmunka. A tápoldatozáshoz képest előnyük, hogy víz adagolása nélkül is kijuttathatók a tápanyagok, bár ez olyan szemi-arid klímájú országban, mint Magyarország, kevésbé fontos tényező. További előnyként megemlíthető, hogy a retardált műtrágyák alkalmazása a zöldségtermesztésben jobb beltartalmi minőségű termékeket eredményezhet, kedvezőbb vitamin-, rost-, nitrát- és oxálsavtartalom érhető el, mint hagyományos műtrágyák alkalmazásával.
A retardált műtrágyák legnagyobb hátránya az igen magas áruk. Véleményem szerint az általában összetett vagy komplex retardált műtrágyák árát nem korrekt például a pétisó árával összehasonlítani, de tény, hogy az összetett illetve komplex öntözőműtrágyáknál is sokszor két-háromszor drágábbak. A retardált műtrágyákon belül is jelentős árkülönbségek lehetnek. Kilogramm tápanyagra számolva általában a hobby kertészeknek árult különféle táprudak a legdrágábbak. Ezeket követi a retardált kategóriában csúcsminőséget jelentő Osmocote műtrágyacsalád. Ennél kissé olcsóbbak az Agroblen, Buviplant, Plantacote és Scotts Díszpark műtrágyák, míg az egyesek által vitatott státusú Cropcare, Peat Mix és PGMix a legolcsóbbak.
Termesztéstechnológiai szempontból fontosabb hátránynak tartom, hogy a kizárólag retardált műtrágyákat alkalmazó tápanyagutánpótlási rendszer igen rugalmatlan. Ez alatt azt értem, hogy ha a vetés vagy ültetés előtt az összes szükségesnek kalkulált tápanyagmennyiséget retardált műtrágya formájában kiadom, akkor nincs lehetőség az előre nem kalkulálható (pl. időjárási vagy piaci) változásokra a tápanyagutánpótlás útján reagálni. Emiatt igazán jó eredményt a legtöbb területen a retardált műtrágyák és a tápoldatozás kombinációja ad, ami igencsak drága megoldás.
Felhasználási területek
A retardált műtrágyák használata világviszonylatban még nem nagyon terjedt el, kijuttatott mennyiségük a teljes műtrágyafelhasználás fél százalékát sem éri el. A retardált műtrágyákon belül is, jelenleg a legolcsóbb típus, a lassú lebomlású műtrágyák kerülnek a legnagyobb mennyiségben forgalomba. Mindazonáltal felhasználásuk aránya évről évre növekszik. Az alkalmazott mennyiségben az USA és Japán jár az élen, együttesen kitéve a világfogyasztás mintegy 80%-át.
Amíg a környezetkímélő technológia és a jobb beltartalmi minőség nem érvényesíthető kellő mértékben a termék árában, addig nem várható, hogy a mezőgazdaság egészét tekintve a retardált műtrágyákat közel olyan mennyiségben használják fel, mint a hagyományos műtrágyákat. Viszont már most is vannak olyan részterületek, ahol a retardált műtrágyák használata gazdaságos lehet, mint például a dísznövénytermesztés, a gyümölcsültetvények telepítés előtti feltöltő trágyázása és az intenzív szabadföldi zöldségtermesztés. Ami világszinten a jelenlegi felhasználási területeket illeti, a hobby kertészetben, golfpályákon, díszfaiskolákban, és üvegházi dísznövénytermesztésben használják fel elsősorban ezeket a műtrágyákat. Az USA-ban jelentős még a felhasználás a szamóca-, a citrus- és a zöldségtermesztésben, míg Japánban a rizstermesztés a legfontosabb felhasználási terület. Szántóföldi kultúrákban csak a lassú lebomlású és az inhibitoros típusok használata jöhet szóba, de gyakorlati alkalmazásuk nem túl gyakori.
A magyar fogyasztás mértékéről nincsenek objektív adatok. Egy retardált műtrágyák forgalmazásával foglalkozó cég vezetője szerint az éves magyar felhasználás mintegy 250-300 tonnára becsülhető. A hazai felhasználási területek szinte teljes mértékben megegyeznek a nemzetközi trendekkel. Leginkább a hobby kertészkedésben, díszfaiskolákban, cserepes és vágott virág termesztésben, parkfenntartáshoz, palántanevelésben használják a retardált műtrágyákat, újabban gyümölcsösökben és intenzív szabadföldi zöldségtermesztésben való használatuk is elkezdődött.
A szobai dísznövények tápanyagutánpótlásához, az otthoni kertészkedéshez leginkább a különböző táprudak és tabletták formájában, illetve földkeverékekbe már előre bekeverve kerülnek felhasználásra a retardált műtrágyák. A táprudak és tabletták esetében a gyártók általában azt adják meg, hogy mekkora méretű cserép esetében hány darabot és milyen időközönként kell belőlük használni. Ezen a felhasználási területen talán a kényelem a legfontosabb szempont - szúrjam be a táprudat a cserépbe és legalább 1-2 hónapig ne legyen gondom a trágyázásra - a termék ára kisebb szerepet játszik, mint a többi alkalmazásnál.
A főbb kertészeti termesztési ágak közül a dísznövénytermesztésben a legjelentősebb mértékű a retardált műtrágyák használata. Itt sokszor akkora az előállított termékek értéke, amihez képest még az Osmocote műtrágyák ára is elviselhető anyagi terhet jelent a termesztők számára. A nagy termelési érték miatt teljesen természetes termesztői törekvés a tápanyagutánpótlásban rejlő esetleges kockázatok minimalizálására való törekvés, aminek egyik módja a jobb minőségű retardált műtrágyák felhasználása. A magasabb árfekvésű készítmények alkalmazása mellett azért az olcsóbb szabályozott tápanyagleadású és lassú tápanyagleadású műtrágyák is gyakran felhasználásra kerülnek. Bár a vágott virág, a cserepes növények, az egynyáriak és a balkonnövények előállításához is sokan használnak retardált műtrágyákat, a legnagyobb jelentőségük talán a díszfaiskolai termesztésben van. Az ugyanis, hogy nem kell minden egyes konténert pár hetente végig tápoldatozni, ehelyett a földkeverék öszzeállításakor a megfelelő műtrágya bekeverésével akár 1-2 évre előre is megoldható a tápoldatozás gondja, komoly munkaerő költség megtakarítással járhat.
A gyepek és pázsitok telepítése és fenntartása szintén egy jellegzetes felhasználási területe a retardált műtrágyáknak. Ez azonban általában már nem visel el akkora költségeket, mint például a díszfaiskolai termesztés, így itt elsősorban az olcsóbb árfekvésű szabályozott tápanyagleadású, illetve a lassú tápanyagleadású készítmények felhasználása jöhet szóba, olcsóbb kell, főleg lassú lebomlású.
A palántanevelésben - legyen az dísznövény vagy zöldség célú - hazánkban is teljesen általános gyakorlat ma már a retardált műtrágyák használata. Retardált műtrágyák alkalmazásával folyamatosan megfelelő mértékű tápanyagellátottság biztosítása mellett az EC is alacsonyan tartható, ami különösen fontos az általában igen sóérzékeny palánták esetében. Emellett a fejtrágyázás esetleg el is hagyható, kiküszöbölve ezzel egy lehetséges hibaforrást. A Buviplant A, az Osmocote Exact Mini, az Osmocote Start, a PeatMix és a PGMix elsősorban a palántanevelés céljára kifejlesztett és ajánlott termékek. A földkeverékbe való egyenletesebb bekeverhetőség céljából e műtrágyák por alakúak, illetve a két burkolt termék az átlagosnál jóval kisebb szemcseméretű. Ez utóbbiak még nedves közegbe is egyenletesen bekeverhetők, ezt a por alakú készítményekkel nem lehet megtenni. Manapság egyre gyakoribb, hogy nem a termesztők, hanem már a földkeverék előállító üzemek bekeverik a retardált műtrágyákat. Ez esetben a termesztőnek a biztonságos palánta előállítás érdekében elemi érdeke előre tájékozódni, hogy milyen műtrágyát és azt mekkora mennyiségben tartalmaz az adott keverék. Egy másik fontos tényező a hatástartam kérdése, zöldségfélék palántaneveléséhez maximum 1.5-2 hónapos hatástartamú készítmények használata az ideális. Amennyiben hosszabb lebomlási idejű műtrágyát alkalmazunk, növelni kell a kiadott tápmennyiséget, nehogy tápanyaghiány lépjen fel a nem elég gyors tápanyagfeltáródás következtében. Ilyen esetben a többletként kiadott mennyiség természetesen nem vész kárba, hiszen azt a növények a kiültetés után fel fogják használni.
Az utóbbi években hazánkban is elkezdődött, az olcsóbb árfekvésű szabályozott tápanyagleadású műtrágyák intenzív szabadföldi zöldségtermesztésben való használata. Külföldi tapasztalatok alapján elsősorban a nagyértékű zöldségfélék - paprika, paradicsom, uborka, dinnye - lehet kifizetődő a használata, hazánkban jelenleg forgalmazója elsősorban a dinnyetermesztésbe kívánja bevezetni az Agroblen családot. E műtrágyákat indító trágyaként juttatják általában sávosan az ikersorok közé, vagy a szimpla sorok mellé, a csepegtető csövek alá. A hatástartamtól függően az első akár 1-2 hónapban nem szükséges tápoldatozni, de később - elsősorban a terméshozás időszakában - tápoldatos felülkezelések szükségesek.
Gyümölcstermesztésben a cserje és a fa termetű fajok ültetése előtt, az ültetőgödörbe szórva ajánlott a hosszabb (12-18 hónap) hatástartamú szabályozott tápanyagleadású műtrágyák alkalmazása. Intenzív bakhátas szamócatermesztésben - a zöldségnövényekhez hasonlóan - indító trágyaként általában sávosan az ikersorok közé ajánlott a kijuttatása. Ahhoz viszont, hogy a szamóca mindenkori tápanyagigényét és a tápelemek helyes arányát biztosítsuk kiegészítő tápoldatozásra van szükség.
1. táblázat Hazánkban jelenleg forgalmazott retardált műtrágyák
(A Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2002. évi kiadása, illetve a forgalmazó cégek ismertetői alapján összeállítva)
| Név | Hatástartam | Összetétel | Ajánlott felhasználási terület |
| Agroblen | 2-3 hó | 20-5-20 | gyümölcs és szőlő telepítés, zöldségtermesztés, vágott virág termesztés |
| 5-6 hó | 15-8-16 | ||
| 5-6 hó | 20-10-10 | ||
| 5-6 hó | 15-9-11+3MgO | ||
| Agroblen gyümölcs | 8-9 hó | 14-20-10+5MgO | gyümölcstermesztés |
| Agroblen gyümölcs | 16-18 hó | 17-8-9+3MgO | gyümölcstermesztés |
| Agroblen vágottvirág | 12-14 hó | 9-13-18+2MgO+Fe | vágott virág termesztés |
| Buviplant A | nincs feltüntetve | 20-10-15+4MgO+ME* | palántanevelés |
| Buviplant B | nincs feltüntetve | 17-12-17+4MgO+ME | gyümölcstelepítés |
| Buviplant C | nincs feltüntetve | 22-11-11+4MgO+ME | faiskola |
| Cropcare 1 | nincs feltüntetve | 10-16-17+1CaO+3MgO+ME | kertészeti növények alap-trágyázása |
| Cropcare 2 | nincs feltüntetve | 6-11-14+6CaO+5MgO+ME | |
| Cropcare 3 | nincs feltüntetve | 10-10-20+1CaO+4MgO+ME | |
| Cropcare 4 | nincs feltüntetve | 13-10-18+4MgO | |
| Cropcare 5 | nincs feltüntetve | 13-0-13+5CaO+5MgO+ME | |
| Compo kétfázisú műtrágya | 6 hó | 15-9-14+4CaO+2MgO+ME | balkonládák |
| 9 hó | 15-9-14+4CaO+2MgO+ME | cserepes dísznövények | |
| Ecoprogren 28L | nincs feltüntetve | 28-0-0 | szántóföldi és kertészeti kultúrák |
| Formurin | nincs feltüntetve | 38-0-0 | kertészeti kultúrák |
| Osmocote | 3-4 hó | 14-14-14 | cserepes, konténeres növények |
| Osmocote Exact standard | 3-4 hó | 16-11-11+3MgO+ME | egynyári virágok, cserepes dísznövények, vágott virágok, faiskola |
| 5-6 hó | 15-9-9+3MgO+ME | ||
| 8-9 hó | 15-9-9+3MgO+ME | ||
| 12-14 hó | 15-9-9+3MgO+ME | ||
| Osmocote Exact Magas Kálium | 3-4 hó | 11-11-19+2MgO+ME | virágzó cserepes növények, vágott virágok |
| 5-6 hó | 10-11-18+2MgO+ME | ||
| 8-9 hó | 9-11-18+2MgO+ME | ||
| Osmocote Exact hi-start | 5-6 hó | 15-10-10+3MgO+ME | egynyári virágok, cserepes dísznövények, vágott virágok, faiskola |
| 8-9 hó | 15-10-10+3MgO+ME | ||
| 12-14 hó | 15-10-10+3MgO+ME | ||
| Osmocote Exact lo-start | 5-6 hó | 15-8-10+3MgO+ME | egynyári virágok, cserepes dísznövények, vágott virágok, faiskola |
| 8-9 hó | 15-8-10+3MgO+ME | ||
| 12-14 hó | 15-8-10+3MgO+ME | ||
| 16-18 hó | 15-8-10+3MgO+ME | díszfaiskola, gerbera | |
| Osmocote Exact Mini | 3-4 hó | 16-8-11+2MgO+ME | palántaneveléshez |
| Osmocote Start | 6-8 hét | 12-11-17+2MgO+ME | palántaneveléshez |
| Osmocote Vas | 5 hó | 28% Fe | vas alapkezelés |
| Osmoform topdress | 8-10 hét | 19-5-13+2MgO+ME | faiskola |
| Peat Mix | nincs feltüntetve | 13-15-17+5MgO+ME | palántanevelés |
| Plantacote | 4 hó | 15-10-15+2MgO+ME | cserepes növények, balkon-ládák, vágott virágok, faiskola |
| 6 hó | 15-10-15+2MgO+ME | ||
| 8 hó | 15-10-15+2MgO+ME | ||
| PG Mix | 2-8 hét | 12-14-24+ MgO+ME | kertészeti kultúrák alaptrágyázásához |
| 15-10-20+MgO+ME | |||
| 14-16-18+MgO+ME | |||
| 13-1-23 +MgO+ME | |||
| Scotts Díszpark műtrágya család | 8-10 hét | 19-26-5 | gyepekhez starter |
| 8-10 hét | 22-5-10+2MgO+ME | tavaszi-nyári kondícionálás | |
| 2 hó | 15-0-29 | őszi-téli kondícionálás | |
| 2-3 hó | 16-0-0+5Fe | gyepfenntartás, mohairtás | |
| 5-6 hó | 15-9-11+3MgO | virágágyások | |
| 8-9 hó | 27-5-5+Fe | gyepfenntartás | |
| Scotts Sierrablen | 5-6 hó | 28-5-5+Fe | gyepek |
| Volldünger golf | nincs feltüntetve | 20-3-5+2MgO+ME | gyepek |
(* ME = mikroelemek)
2. táblázat Hazánkban jelenleg forgalmazott táprudak és tabletták
(A Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2002. évi kiadása, illetve a forgalmazó cégek ismertetői alapján összeállítva)
| Név | Összetétel | Ajánlott felhasználási terület |
| ABS táprúd | 10-5-7 | balkonládák |
| 10-9-7 | szobanövények | |
| 7-9-12 | zöldségnövények | |
| 10-7-5 | cserepes dísznövények, balkonládák | |
| Celaflor guanós táprúd | 14-8-8 | cserepes dísznövények, balkonládák |
| Compo táprúd | 12-4-8+2MgO+ME | cserepes levéldísznövények |
| 8-12-10+2MgO+ME | cserepes virágos dísznövények | |
| Dueci Fito táprúd | 12-10-12 | cserepes dísznövények, balkonládák |
| Fertilinz tabletta | 20-15-10+3MgO+ME | fás növények telepítése |
| Fitohorm táprúd | 11-4-8+1MgO+ME | cserepes levéldísznövények |
| 8-4-9+1MgO+ME | cserepes virágos dísznövények | |
| 9-4-11+MgO+ME | cserepes dísznövények | |
| GS táprúd | 10-5-7+2MgO+ME | cserepes dísznövények, balkonládák |
| Osmocote Exact tabletta | 15-9-+2MgO+ME | cserepes dísznövények, balkonládák |
| Plantella műtrágya korong | 20-13-10+3MgO | fás növények telepítése |
| Plantella táprúd | 10-5-7 | cserepes dísznövények, balkonládák |
| Scotts Díszpark műtrágya család (15g-os tabletta) | 15-9-9 | fák és cserjék ültetése |
| Substral táprudacska | 11-4-7+2MgO | cserepes levéldísznövények |
| 10-8-7+2MgO | cserepes virágos dísznövények | |
| Terrasan táprúd | 10-6-7 | cserepes levéldísznövények |
| 4-14-5 | cserepes virágzó dísznövények |
Forrás: Agrárágazat
