Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások

- A 2004-es európai uniós csatlakozás után Magyarország agrárexportja 5-6 százalékkal, az import 25-30 százalékkal nőtt; a megbomlott egyensúlyt a múlt év végére tudta helyreállítani az agrárkormányzat úgy, hogy ismét jelentős pozitív szaldóval zárta az évet az agrárium - mondta Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

 

Ezzel összefüggésben az államtitkár úgy fogalmazott:  Magyarországnak e téren fájdalmas tapasztalata, hogy a saját piaci pozíciók felmérésén túl tisztában kell lenni a világpiaci helyzettel is.

 

A Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások című konferencia megnyitóján elmondott beszédében Benedek Fülöp hangsúlyozta, hogy Magyarország az agrárkereskedelem liberalizációjának híve, de csak szabályozott körülmények között.

 

Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgatója elöljáróban elmondta: Magyarország a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében folyó tárgyalások eredményeként azzal számolhat, hogy a következő évtized elejére az unióban jórészt megszűnnek az agrártámogatások, és a vámok is jelentős mértékben csökkennek. Ehhez kell az országnak alkalmazkodnia. Példaként említette, hogy a közvetlen támogatások 90 százaléka megszűnik, és a gazdálkodók csak jövedelemkiegészítést kapnak termelésükhöz.

 

A főigazgató véleménye szerint a búza világpiaca egy évtized alatt évente 1 százalékkal növekszik majd, és előreláthatólag 670 millió tonna körüli össztermést ér el. Az idén a prognózisok szerint a világ búzatermelése 2 százalékkal emelkedik. A kukoricatermelés 2015-re a jelenlegit mintegy 13 százalékkal haladja meg, és eléri a 786 millió tonnát. Az idén a kukoricatermelés a világon némileg csökken a főigazgató prognózisa szerint.

 

Az uniós kilátások kapcsán Udovecz Gábor arról beszélt, hogy az intervenciós készletek 2015-ig jelentős mértékben csökkennek. Amennyiben Magyarországon a jelenlegi intervenciós felvásárlási gyakorlat fennmarad, úgy 14-15 millió tonnára emelkedhet az intervenciós készlet. Ha az intervenciós gyakorlaton változtat az unió, 2010-re úgyis mintegy 10 millió tonna többlet gabonakészlettel lehet számolni Magyarországon.

 

A főigazgató rámutatott: az unióban a mezőgazdasági termelés eredménye, haszna általában a támogatásokból származik. Így Magyarországon is a búzatermelés eredménye - jelenleg hektáronként 30-32 ezer forint - a támogatásnak köszönhető.

 

A szakember szerint amennyiben az új farmgazdaság-támogatási rendszerre tér át Magyarország, kötelezően pihentetnie kell a szántóterület egy részét. E pihentetést követően a szántóterület egy jelentős részén, mintegy 4-500 ezer hektáron még nem látható előre milyen növényi kultúrát lehet majd termelni - tette hozzá.

 

A gabonatöbblet levezetésére a főigazgató a bioetanol- termelést tartotta a legcélszerűbb megoldásnak, hozzátéve: uniós szakértők szerint az nagyüzemileg csak 90 dolláros hordónkénti olajárszint felett lehet gazdaságos. Emlékeztetett viszont arra, hogy a biodízel előállítása már 60 dolláros hordónkénti árszint felett is kifizetődő. Szerinte ezért az olajos magvak termelését kellene előtérbe helyezni.

 

Popp József, az AKI igazgatója arról beszélt, hogy a WTO dohai fordulójának eredményeként a vámszint csökkenés 20-90 százalékos lehet az agrártermékek körében, míg a támogatási mérték 40-80 százalékkal mérséklődhet. Az unióban az exporttámogatások ennek nyomán végképp eltűnhetnek.

 

Az állattenyésztésről szólva az igazgató kifejtette, hogy a húsfogyasztást nagymértékben befolyásolják az állategészségügyi körülmények. Utalt a madárinfluenza, valamint a kergemarhakór okozta pánikra és az ebből származó drasztikus fogyasztás visszaesésre.

 

Popp József közölte: az Európai Unióban a legnépszerűbb még mindig a sertéshús, ez teszi ki a húsfogyasztás felét. A 25 százalékát a baromfihús adja, míg 18 százalékot ér el a marhahús fogyasztása. Valamennyi húsféleségre jellemző a csökkenő ártendencia.

 

Az igazgató hozzátette: az európai sertéshús még versenyképes a világpiacon. Nem versenyképesek viszont a többi húsfélék, sem a csirke-, sem a marhahús. A tejtermékek közül  egyedül a sajt versenyképes a világban.

 

Zhangliang Chen, a Kínai Mezőgazdasági Egyetem elnöke arról beszélt, hogy 2020-ra Kína jelenlegi 1,3 milliárd fős népessége 1,6 milliárdra emelkedik. Ugyanakkor az ország önellátó kíván maradni élelmiszerekből, ennek érdekében folytatják az 1978-ban megkezdett mezőgazdasági reformot. Zhangliang Chen jelezte: a mezőgazdasági termelés növekedése ellenére a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből az 1978-as, mintegy 28 százalékos arányról 2003-ra mintegy 14 százalékra, azaz a felére csökkent.

 

A kínai professzor jó lehetőséget lát a magyar és a kínai mezőgazdaság együttműködésére.