A permetezéshez a gyári kiszerelésű, folyékony vagy szilárd halmazállapotú készítményekből vízzel permetlevet kell keverni. A védekezések eredményességének alapvető feltétele, hogy a permetlé a szükséges koncentrációjú és megfelelő homogenitású legyen. Ha ez nem biztosított, akkor a kezelés hatástalan maradhat vagy a megvédendő növényzetben illetve a környezetben károk keletkezhetnek. A rossz minőségű permetlé által okozott hibák nem mérsékelhetők nagypontosságú adagolással és szórással. A permetlé készítés elhanyagolása a minőségi hiányosságok mellett a permetezőgépek kiszolgálásának elhúzódásához, a területteljesítmény csökkenéséhez és a védekezések megkéséséhez vezet. Ennél a műveletnél fontos feladat továbbá a vegyszerek vagy a permetlé elszóródásának illetve elfolyásának megakadályozása valamint a kiürült göngyölegek megfelelő kezelése, kimosása is.
Permetlé készítésnél a növényvédő szerek egy része vízzel közvetlenül könnyen elkeverhető, más készítményekből a csomósodás elkerülése érdekében keveréssel törzsoldatot kell készíteni, majd további víz hozzáadásával lehet a kívánt koncentrációt elérni. A koncentrációt a növényvédő szerek engedélyezési okiratai megadják, általában nem haladja meg az 1-3%-ot.
Gyakran több, különböző hatású növényvédő szer együttes felhasználására van szükség, esetenként pedig lombtrágyát is keverünk a permetléhez. Ilyen esetekben figyelembe kell venni, hogy a különböző vegyszerek egymással reakcióba léphetnek, és ennek következtében védő hatásuk, és fizikai jellemzőik megváltozhatnak. Előfordulhat csapadék vagy szilárd részek kiválása, ami a permetlé homogenitását rontja, felhasználását megnehezíti, vagy megakadályozza. Esetenként gyakorlati próbák alapján megadják a növényvédő szerek keverhetőségét, a készítmények kombinációit a következő kategóriákba sorolva:
A permetezőszerek fejlődése, a ható- és segédanyagok változása miatt a keverési táblázatok állandóan módosulnak, újabban pedig általában csak ritkán állnak rendelkezésre megfelelő keverhetőségi adatok. Ezért ha új vegyszerek kombinált alkalmazására kerül sor, akkor permetlékészítés előtt mindenképpen célszerű kis mennyiségekkel keverési próbát kell végezni és csak annak alapján dönteni együttes felhasználásukról.
Figyelembe kell azt is venni, hogy a permetlé készítéséhez megfelelő lágyságú víz szükséges, ellenkező esetben például a vegyszerek egy része kicsapódik. Ezért szükség lehet vízlágyító anyagok alkalmazására.
A növényvédő szerek mellett a permetlébe esetenként a fizikai jellemzőket megváltoztató, a habosodást, cseppképzést, párolgást, lerakódást, elsodródást befolyásoló adalékanyagokat is szükséges keverni.
A keveréshez a permetlékészítés helyszínén a rendszerint nagy mennyiségű vizet kell biztosítani. Többnyire csak ritkán van a közelben fúrt kút vagy vízvezeték amely igénybe vehető, ezért rendszerint pótkocsira szerelt tartályban vagy szippantó kocsival kell a vizet a helyszínre szállítani. A szállító kapacitást a fajlagos szórásmennyiség (általában 300-1000 liter/ha) és permetezőgép vagy -gépek terület-teljesítményének függvényében úgy kell meghatározni, hogy a vízhiány miatt a kezelések ne szüneteljenek. Természetesen számításba kell venni a víznyerés teljesítményét, a víznyerő hely és a permetezés helyszíne közötti távolságot valamint a közlekedési viszonyokat is.
A pótkocsira szerelt tartályokból külön szivattyúval lehet a vizet a keverő tartályba átfejteni. Ez lehet robbanómotor hajtású telepíthető, traktor teljesítmény leadó tengelyéjéről üzemeltetett, vagy a keverőberendezésre illetve a permetezőgépre épített szivattyú. Fontos a gépkapacitás megfelelő kihasználása érdekében, hogy ezek teljesítménye – különösen nagyobb tartállyal (>1000 liter)szerelt gépek kiszolgálása esetén – legalább 300-500 liter/perc legyen. A szippantó kocsik előnye, hogy kompresszoraik révén 1000-1200 liter/perc teljesítménnyel is alkalmasak a víz áttöltésére.
A növényvédő szereket a permetezőgéppel vagy nagyobb mennyiség esetén külön pótkocsin, esetenként zárható konténerben lehet a helyszínre szállítani. Biztonságukról mindenképpen gondoskodni kell. A korszerű permetezőképekre a vegyszerek tárolásához lezárható szekrényt építenek.
Természetesen a permetezőgéppel is kiszállítható a kezelés helyére a védekezéshez szükséges mennyiségű víz vagy a kész permetlé, de ez rendszerint rossz gépkihasználással, kis teljesítménnyel jár.
A permetlé készítéséhez a vegyszereket veszteség nélkül kell nagy pontossággal a keverő berendezésbe vagy a permetezőgépbe gépbe adagolni. Ez azért jelent problémát, mert a forgalomban lévő több száz féle készítmény rendkívül sokféle különböző méretű (1-200 liter) és kivitelű göngyölegben kerül forgalomba. Ritka eset, amikor egész göngyölegek felhasználásával oldható meg a permetlé készítése. Ezért feltétlenül szükség van a vegyszerek pontos kimérését biztosító eszközökre. Nem engedhető meg a göngyölegekben lévő vegyszer mennyiségének becsléssel végzett felezése, harmadolása. Az adagok kimérése történhet megfelelő pontosságú mérleggel vagy folyadékok esetében mérőedénnyel illetve precíziós átfolyás mérővel. Ez utóbbi számos változata alkalmazható. Ilyen a digitális kijelzésű elektromos átfolyásmérő, amely egyik végén vegyszeres kannára, másik felén a vegyszerkeverő tartályra csatlakoztatható (1. ábra). Az elzáró szelep kinyitása után a vegyszer a göngyölegből átfolyik a mérőegységen, a kijelzőn folyamatosan ellenőrizhető a mennyiség. A megfelelő adag átáramlása után a szelepet el kell zárni. A digitális számlálón mutatott érték nullázható.
Növényvédőszerek átfejtésére és adagolására kézi működtetésű eszközök is alkalmazhatók. Szivattyúval szívható fel nagy méretű göngyölegből (pl. hordóból) a vegyszer és skála beosztás alapján ellenőrizve gravitációs úton a keverő tartályba adagolható. Kisebb göngyölegből tölcséren keresztül közvetlenül lehet az átfejtő tartályba tölteni a folyadékot. Hasonló átfejtő és mérő berendezéseket használhatók a növényvédő szeres konténereknél. Ezek a berendezések a pontos adagolás mellett biztosítják a folyadékok elfolyástól mentes, környezetkímélő kezelését.
A kiürült növényvédő szeres göngyölegek kezeléséről rendelet intézkedik. A megüresedett csomagoló burkolatok veszélyes hulladéknak minősülnek és ezért összegyűjtésükről, elszállításukról, majd ártalmatlanításukról megfelelően gondoskodni kell. Az ilyen göngyölegek kezelésénél elengedhetetlen teendő a megfelelő tisztítás, amelyet a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell elvégezni. A kiürült növényvédő szeres göngyölegeket - az alkalmazott technológiától függetlenül – minden esetben legalább háromszor, az űrtartalom 10%-ának megfelelő vízmennyiséggel ki kell öblíteni, és a folyadékot a permetlé készítéséhez kell felhasználni. Ez a legcélszerűbben a permetlékeverés helyszínén történhet meg a permetezőgép felhasználásával. A korszerű típusokon vannak göngyöleg ürítő-mosó berendezések (2. ábra). A növényvédő szer a göngyölegből a beöntő tartályba kerül, a szert folyadékáram mossa be a gépbe. A beöntő tartályban elhelyezett mosófej segítségével a kannák, flakonok, zsákok a permetezőgép szivattyújától függően általában 4-10 bar nyomással moshatók ki. A mosóvíz közvetlenül a gép permetlé tartályába kerül és a permetlé hígítására szolgál. Ilyen vegyszer bekeverő-mosó berendezések külön is forgalomba kerülnek. Ezek üzemeltetése a permetezőgépekhez csatlakoztatva a gépre szerelt változathoz hasonlóan történik.
A növényvédő szeres csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható. A tisztított göngyölegeket a biztonsági előírásoknak megfelelően elzárva kell gyűjteni, de legfeljebb 1 évig szabad tárolni. A jogszabály szerint a göngyölegek összegyűjtéséről és újrahasznosításáról vagy ártalmatlanításáról a kibocsátók, tehát a növényszer gyártók illetve forgalmazók kötelesek gondoskodni. Ezek a vállalatok erre a célra létrehozták a CSEBER Kht-t, amely a kiürült csomagolóeszközök összegyűjtését bonyolítja. A növényvédő szer felhasználója köteles a kiürített és tisztított göngyölegeket az adott feladatra engedéllyel rendelkező átvevőnek átadni.
A permetlékészítésnek számos technológiája alakult ki, és ennek megfelelően különböző gépek illetve eszközök használhatók erre a célra. Alkalmazhatók önálló berendezések saját tartállyal, keverővel, hajtásrendszerrel, permetezőgéphez csatlakoztatott, annak hidraulikus rendszeréről működtetett adapterek vagy szórógépre épített részegységek. A berendezés funkció szerint alkalmas lehet csak keverésre, vagy ezenkívül töltésre, esetleg a víz felvételére is.
Kivitel szerint vannak helyhez kötött, stabil keverők, áttelepíthető vagy saját futóművel rendelkező mobil berendezések. Helyhez kötött keverők legtöbbször kertészeti ültetvényekben létesített keverőtornyokban találhatók, ahol a folyamatos vízellátás kútról vagy hálózatról biztosított, a töltés pedig gravitációs úton történik.
A telepíthető szerkezetek a keverés helyszínére szállíthatók és ott rendszerint a talajon vagy keverőkádban nyernek elhelyezést. A mobil keverők pótkocsira építve vagy permetezőgépre szerelve, traktorral vontatva szállíthatók más helyszínre. A berendezések hajtása stabil kivitel esetén legtöbbször villanymotorral, míg az áttelepíthető és mobil kivitelűeknél robbanómotorral, a traktorról, esetenként annak hidraulikus szivattyújáról történik.
A stabil és áthelyezhető keverők gyakran mechanikus rendszerűek, a berendezések többsége azonban kis- vagy közepes nyomású (4-10 bar) folyadék felhasználásával működő hidraulikus rendszerű. A mechanikus szerkezeteknél a villany- vagy robbanómotor tengelyéről közvetlenül vagy áttétel után hajtott forgó-lapátos vagy forgótárcsás szerkezetet működtetnek. A hidraulikus megoldásoknál a folyadékot injektoron, perforált keverőcsövön, keverőkamrán vagy statikus keverő elemeken áramoltatják át, esetenként a hatás növelése érdekében ezeket a megoldásokat kombináltan alkalmazzák.
A keverőberendezésekben lehet csak törzsoldatot készíteni, és ezt a szükséges víz hozzáadásával a kívánt töménység eléréséhez ki egészíteni, vagy egy adag megfelelő koncentrációjú permetlevet egyszerre meg keverni. A víz átmeneti tárolása, a növényvédő szer bemosása, a törzsoldat illetve a permetlékészítése rendszerint műanyag tartályokban történik. A víz illetve a vegyszerek betöltésére szolgáló beöntő nyílásban a szennyeződések felfogására szűrőt alkalmaznak. A növényvédő szer bemosására használt tartályok tölcsér alakúak, méretük általában 50-100 liter között van. A törzsoldat tartályok 300-600 literesek, a víz illetve permetlékeverő tartályok 3000-20000 liter térfogatúak, alakjuk hengeres vagy elliptikus a jó térkihasználás és a keverés hatékonyságának biztosítása érdekében. A mechanikus keverők hajtása villanymotorról vagy robbanómotorról történik. Az aktív szerkezeti elem többnyire 100-300 átmérőjű, 2-6 lapátú nyitott turbinakerék, melynek fordulatszáma 100-500 percenként. Általában egy keverőfejet alkalmaznak.
A hidraulikus keverők működtetésére vegyszerálló szivattyúk alkalmazhatók. A centrifugális szivattyúk maximális nyomása általában 4 bar, szállítási teljesítményük 300-1000 liter/perc között változik. A membrán és dugattyús szivattyúk üzemi nyomása általában 10-50 bar, szállítási teljesítményük 100-250 liter/perc. A szivattyú folyadékáramát keverésre leggyakrabban injektor működtetésével hasznosítják. A betáplált folyadék réseken át további folyadékot szív be és a Venturi csőben nagy sebességre felgyorsítja. A kiáramló folyadék biztosítja a keverő hatást. A folyadékot gyakran több irányban is áramoltatják. A mechanikus keverő hatásfoka rendszerint elmarad a hidraulikus rendszerűekétől.
Keverőtorony rendszerint nagyobb szőlő- és gyümölcsültetvényekben áll rendelkezésre. A kis távolságok következtében a permetezőgépek rövid idő alatt megközelíthetik a központi helyen működő permetlé ellátó helyet. A vizet vezetéken át táplálják a mintegy 3-4 m magasan elhelyezett beton vagy fém tartályokba. Ezek rendszerint nagy kapacitásúak, térfogatuk 5-30 m3 között változik. Általában mechanikus rendszerű keverőt alkalmaznak villanymotoros, esetenként robbanómotoros hajtással. A törzsoldat készítésére külön kisebb tartály szolgál. A permetezőgépek töltése ejtőcsövön keresztül gravitációsan történik.
Ha az ültetvényben víz és elektromos áram nem áll rendelkezésre, akkor beton vagy fém kádakban történhet a permetlé készítése. A vizet tartályokban kell a helyszínre szállítani. Keverésnél robbanómotor hajtású, a kádakra szerelhető keverő adapter használható (3. ábra). A töltés szivattyú aggregáttal vagy a permetezőgép szivattyújáról önfelszívással történhet.
Szántóföldön vagy kisebb ültetvényekben a tábla szélén végezhető a permetlékészítés. Nagyobb permetezőgép kapacitás kiszolgálásához traktorhajtású pótkocsira, saját alvázra szerelt mobil vagy telepíthető, földre helyezett önálló permetlékeverő-töltő berendezéseket fejlesztettek ki. Ilyen vontatott permetlékeverő berendezés látható a 4. ábrán. A korszerűbb típusokon a vegyszerek bemosására alkalmas szerkezet is van. Ezeket a göngyöleg kimosására alkalmas mosófejjel is felszerelik. Szükség esetén külön tartályban a növényvédőszerekből kisebb mennyiségű vízzel törzsoldatot készítenek, majd ezt további vízzel hígítják. Ez történhet nagyobb méretű permetlé tartályban vagy közvetlenül a permetezőgépbe történő áttöltésnél. Ha törzsoldat készítésre nincs szükség, közvetlenül készülhet el a nagyobb tartályban a permetlé. Ezekben a berendezésekben általában hidraulikus keverőelemek működnek. Egyes típusoknál a törzsoldat és víz elkeverését statikus keverővel a töltésnél oldják meg.
A permetlékeverők lehetnek szakaszos vagy folyamatos működésűek. A szakaszos rendszerű berendezéseknél egyszerre egy adag törzsoldat illetve permetlé készül el és a permetezőgépek töltése ennek felhasználásáig történhet, majd új keverésre van szükség. A folyamatos üzemű gépeknél a törzsoldat megszakítás nélkül (egyes berendezéseknél két tartályban felváltva) készül, így a berendezés a permetezőgépek kiszolgálására állandóan készen áll. A szórógépek töltése általában 400-1000 dm3/min teljesítménnyel végezhető.
Permetlé készítésére felhasználható a permetezőgépek hidraulikus rendszere is. Gyakran a beöntő szűrőbe építenek vegyszer bemosó szerkezetet. A szűrőbe töltött növényvédő szert a szivattyú által odaszállított folyadékkal lehet a permetlé rendszerbe bemosni. A tartályba épített keverő berendezések is felhasználhatók permetlé készítésére. Ezek ugyanis nemcsak a betöltött permetlé homogenitásának megőrzésére alkalmasak, hanem az agrotechnikai követelmények szerint a gép leállítása után leülepedett, szétvált részek felkeverésére is használhatónak kell lenniük. Az előírások szerint 16 óra állás után kell a folyadék homogenitását helyreállítani 10 perces keverés során. A korszerű gépeknek ezt a tulajdonságát használják fel annál az egyszerű eljárásnál, amikor a tartályt félig töltik vízzel, majd betöltik a vegyszert vagy a törzsoldatot, és utána vízzel kiegészítik azt a keverőberendezés folyamatos üzemeltetése mellett.
A szántóföldi permetezőgépeken leggyakrabban a vegyszerbemosó berendezéseket alkalmazzák, amelyek szintén a szivattyú által szállított folyadékáram felhasználásával működnek. A tölcsér alakú tartályba adagolt folyékony vagy por alakú szert a felső peremen körbefutó csőből kilépő víz mossa a tartály alján nagy sebességgel áramló folyadékba. A berendezés működtetéséhez általában 4-5 bar nyomás szükséges.
A permetezések hatékonysága jelentős mértékben függ a permetlé ellátás színvonalától. A permetezőgépek kiszolgálása megfelelő ismereteket és kellő gondosságot igényel. A kiszolgálási idő nagysága, a vízellátás és a keverés-töltés kapacitása döntően befolyásolja a permetezőgépekkel elérhető teljesítményt. A permetlé jó minősége, megfelelő koncentrációja és homogenitása a megkívánt védőhatás alapvető feltétele. A permetlé készítés-töltés során különös figyelmet kell fordítani a környezetszennyezés elkerülésére, a kiürült göngyölegek szakszerű kezelésére.
Gyakran több, különböző hatású növényvédő szer együttes felhasználására van szükség, esetenként pedig lombtrágyát is keverünk a permetléhez. Ilyen esetekben figyelembe kell venni, hogy a különböző vegyszerek egymással reakcióba léphetnek, és ennek következtében védő hatásuk, és fizikai jellemzőik megváltozhatnak. Előfordulhat csapadék vagy szilárd részek kiválása, ami a permetlé homogenitását rontja, felhasználását megnehezíti, vagy megakadályozza. Esetenként gyakorlati próbák alapján megadják a növényvédő szerek keverhetőségét, a készítmények kombinációit a következő kategóriákba sorolva:
- keverhetők: az adott szerkombináció fizikai, kémia jellemzői legfeljebb jelentéktelen mértékben változnak,
- a permetlé folyamatos keverést igényel: a permetlében szemcsés kiválás, krémes fölöződés, gyors ülepedés vagy rétegződés következik be. A kombináció csak folyamatos intenzív keverés mellett használható fel,
- nem keverhetők: a permetlében nagyon gyors túrószerű vagy pelyhes csapadék kiválás, kristályosodás, olajkiválás vagy fázis szétválás, esetleg hatóanyag bomlás következik be,
- keverhetőségük jelenleg nem ismert,
- keverésük felesleges.
A permetezőszerek fejlődése, a ható- és segédanyagok változása miatt a keverési táblázatok állandóan módosulnak, újabban pedig általában csak ritkán állnak rendelkezésre megfelelő keverhetőségi adatok. Ezért ha új vegyszerek kombinált alkalmazására kerül sor, akkor permetlékészítés előtt mindenképpen célszerű kis mennyiségekkel keverési próbát kell végezni és csak annak alapján dönteni együttes felhasználásukról.
Figyelembe kell azt is venni, hogy a permetlé készítéséhez megfelelő lágyságú víz szükséges, ellenkező esetben például a vegyszerek egy része kicsapódik. Ezért szükség lehet vízlágyító anyagok alkalmazására.
A növényvédő szerek mellett a permetlébe esetenként a fizikai jellemzőket megváltoztató, a habosodást, cseppképzést, párolgást, lerakódást, elsodródást befolyásoló adalékanyagokat is szükséges keverni.
Anyagszállítás
A keveréshez a permetlékészítés helyszínén a rendszerint nagy mennyiségű vizet kell biztosítani. Többnyire csak ritkán van a közelben fúrt kút vagy vízvezeték amely igénybe vehető, ezért rendszerint pótkocsira szerelt tartályban vagy szippantó kocsival kell a vizet a helyszínre szállítani. A szállító kapacitást a fajlagos szórásmennyiség (általában 300-1000 liter/ha) és permetezőgép vagy -gépek terület-teljesítményének függvényében úgy kell meghatározni, hogy a vízhiány miatt a kezelések ne szüneteljenek. Természetesen számításba kell venni a víznyerés teljesítményét, a víznyerő hely és a permetezés helyszíne közötti távolságot valamint a közlekedési viszonyokat is.
A pótkocsira szerelt tartályokból külön szivattyúval lehet a vizet a keverő tartályba átfejteni. Ez lehet robbanómotor hajtású telepíthető, traktor teljesítmény leadó tengelyéjéről üzemeltetett, vagy a keverőberendezésre illetve a permetezőgépre épített szivattyú. Fontos a gépkapacitás megfelelő kihasználása érdekében, hogy ezek teljesítménye – különösen nagyobb tartállyal (>1000 liter)szerelt gépek kiszolgálása esetén – legalább 300-500 liter/perc legyen. A szippantó kocsik előnye, hogy kompresszoraik révén 1000-1200 liter/perc teljesítménnyel is alkalmasak a víz áttöltésére.
A növényvédő szereket a permetezőgéppel vagy nagyobb mennyiség esetén külön pótkocsin, esetenként zárható konténerben lehet a helyszínre szállítani. Biztonságukról mindenképpen gondoskodni kell. A korszerű permetezőképekre a vegyszerek tárolásához lezárható szekrényt építenek.
Természetesen a permetezőgéppel is kiszállítható a kezelés helyére a védekezéshez szükséges mennyiségű víz vagy a kész permetlé, de ez rendszerint rossz gépkihasználással, kis teljesítménnyel jár.
A permetezőszer kimérése, adagolása
A permetlé készítéséhez a vegyszereket veszteség nélkül kell nagy pontossággal a keverő berendezésbe vagy a permetezőgépbe gépbe adagolni. Ez azért jelent problémát, mert a forgalomban lévő több száz féle készítmény rendkívül sokféle különböző méretű (1-200 liter) és kivitelű göngyölegben kerül forgalomba. Ritka eset, amikor egész göngyölegek felhasználásával oldható meg a permetlé készítése. Ezért feltétlenül szükség van a vegyszerek pontos kimérését biztosító eszközökre. Nem engedhető meg a göngyölegekben lévő vegyszer mennyiségének becsléssel végzett felezése, harmadolása. Az adagok kimérése történhet megfelelő pontosságú mérleggel vagy folyadékok esetében mérőedénnyel illetve precíziós átfolyás mérővel. Ez utóbbi számos változata alkalmazható. Ilyen a digitális kijelzésű elektromos átfolyásmérő, amely egyik végén vegyszeres kannára, másik felén a vegyszerkeverő tartályra csatlakoztatható (1. ábra). Az elzáró szelep kinyitása után a vegyszer a göngyölegből átfolyik a mérőegységen, a kijelzőn folyamatosan ellenőrizhető a mennyiség. A megfelelő adag átáramlása után a szelepet el kell zárni. A digitális számlálón mutatott érték nullázható.
Növényvédőszerek átfejtésére és adagolására kézi működtetésű eszközök is alkalmazhatók. Szivattyúval szívható fel nagy méretű göngyölegből (pl. hordóból) a vegyszer és skála beosztás alapján ellenőrizve gravitációs úton a keverő tartályba adagolható. Kisebb göngyölegből tölcséren keresztül közvetlenül lehet az átfejtő tartályba tölteni a folyadékot. Hasonló átfejtő és mérő berendezéseket használhatók a növényvédő szeres konténereknél. Ezek a berendezések a pontos adagolás mellett biztosítják a folyadékok elfolyástól mentes, környezetkímélő kezelését.
A kiürült növényvédő szeres göngyölegek kezelése és ártalmatlanítása
A kiürült növényvédő szeres göngyölegek kezeléséről rendelet intézkedik. A megüresedett csomagoló burkolatok veszélyes hulladéknak minősülnek és ezért összegyűjtésükről, elszállításukról, majd ártalmatlanításukról megfelelően gondoskodni kell. Az ilyen göngyölegek kezelésénél elengedhetetlen teendő a megfelelő tisztítás, amelyet a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell elvégezni. A kiürült növényvédő szeres göngyölegeket - az alkalmazott technológiától függetlenül – minden esetben legalább háromszor, az űrtartalom 10%-ának megfelelő vízmennyiséggel ki kell öblíteni, és a folyadékot a permetlé készítéséhez kell felhasználni. Ez a legcélszerűbben a permetlékeverés helyszínén történhet meg a permetezőgép felhasználásával. A korszerű típusokon vannak göngyöleg ürítő-mosó berendezések (2. ábra). A növényvédő szer a göngyölegből a beöntő tartályba kerül, a szert folyadékáram mossa be a gépbe. A beöntő tartályban elhelyezett mosófej segítségével a kannák, flakonok, zsákok a permetezőgép szivattyújától függően általában 4-10 bar nyomással moshatók ki. A mosóvíz közvetlenül a gép permetlé tartályába kerül és a permetlé hígítására szolgál. Ilyen vegyszer bekeverő-mosó berendezések külön is forgalomba kerülnek. Ezek üzemeltetése a permetezőgépekhez csatlakoztatva a gépre szerelt változathoz hasonlóan történik.
A növényvédő szeres csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható. A tisztított göngyölegeket a biztonsági előírásoknak megfelelően elzárva kell gyűjteni, de legfeljebb 1 évig szabad tárolni. A jogszabály szerint a göngyölegek összegyűjtéséről és újrahasznosításáról vagy ártalmatlanításáról a kibocsátók, tehát a növényszer gyártók illetve forgalmazók kötelesek gondoskodni. Ezek a vállalatok erre a célra létrehozták a CSEBER Kht-t, amely a kiürült csomagolóeszközök összegyűjtését bonyolítja. A növényvédő szer felhasználója köteles a kiürített és tisztított göngyölegeket az adott feladatra engedéllyel rendelkező átvevőnek átadni.
Permetlékeverés
A permetlékészítésnek számos technológiája alakult ki, és ennek megfelelően különböző gépek illetve eszközök használhatók erre a célra. Alkalmazhatók önálló berendezések saját tartállyal, keverővel, hajtásrendszerrel, permetezőgéphez csatlakoztatott, annak hidraulikus rendszeréről működtetett adapterek vagy szórógépre épített részegységek. A berendezés funkció szerint alkalmas lehet csak keverésre, vagy ezenkívül töltésre, esetleg a víz felvételére is.
Kivitel szerint vannak helyhez kötött, stabil keverők, áttelepíthető vagy saját futóművel rendelkező mobil berendezések. Helyhez kötött keverők legtöbbször kertészeti ültetvényekben létesített keverőtornyokban találhatók, ahol a folyamatos vízellátás kútról vagy hálózatról biztosított, a töltés pedig gravitációs úton történik.
A telepíthető szerkezetek a keverés helyszínére szállíthatók és ott rendszerint a talajon vagy keverőkádban nyernek elhelyezést. A mobil keverők pótkocsira építve vagy permetezőgépre szerelve, traktorral vontatva szállíthatók más helyszínre. A berendezések hajtása stabil kivitel esetén legtöbbször villanymotorral, míg az áttelepíthető és mobil kivitelűeknél robbanómotorral, a traktorról, esetenként annak hidraulikus szivattyújáról történik.
A stabil és áthelyezhető keverők gyakran mechanikus rendszerűek, a berendezések többsége azonban kis- vagy közepes nyomású (4-10 bar) folyadék felhasználásával működő hidraulikus rendszerű. A mechanikus szerkezeteknél a villany- vagy robbanómotor tengelyéről közvetlenül vagy áttétel után hajtott forgó-lapátos vagy forgótárcsás szerkezetet működtetnek. A hidraulikus megoldásoknál a folyadékot injektoron, perforált keverőcsövön, keverőkamrán vagy statikus keverő elemeken áramoltatják át, esetenként a hatás növelése érdekében ezeket a megoldásokat kombináltan alkalmazzák.
A keverőberendezésekben lehet csak törzsoldatot készíteni, és ezt a szükséges víz hozzáadásával a kívánt töménység eléréséhez ki egészíteni, vagy egy adag megfelelő koncentrációjú permetlevet egyszerre meg keverni. A víz átmeneti tárolása, a növényvédő szer bemosása, a törzsoldat illetve a permetlékészítése rendszerint műanyag tartályokban történik. A víz illetve a vegyszerek betöltésére szolgáló beöntő nyílásban a szennyeződések felfogására szűrőt alkalmaznak. A növényvédő szer bemosására használt tartályok tölcsér alakúak, méretük általában 50-100 liter között van. A törzsoldat tartályok 300-600 literesek, a víz illetve permetlékeverő tartályok 3000-20000 liter térfogatúak, alakjuk hengeres vagy elliptikus a jó térkihasználás és a keverés hatékonyságának biztosítása érdekében. A mechanikus keverők hajtása villanymotorról vagy robbanómotorról történik. Az aktív szerkezeti elem többnyire 100-300 átmérőjű, 2-6 lapátú nyitott turbinakerék, melynek fordulatszáma 100-500 percenként. Általában egy keverőfejet alkalmaznak.
A hidraulikus keverők működtetésére vegyszerálló szivattyúk alkalmazhatók. A centrifugális szivattyúk maximális nyomása általában 4 bar, szállítási teljesítményük 300-1000 liter/perc között változik. A membrán és dugattyús szivattyúk üzemi nyomása általában 10-50 bar, szállítási teljesítményük 100-250 liter/perc. A szivattyú folyadékáramát keverésre leggyakrabban injektor működtetésével hasznosítják. A betáplált folyadék réseken át további folyadékot szív be és a Venturi csőben nagy sebességre felgyorsítja. A kiáramló folyadék biztosítja a keverő hatást. A folyadékot gyakran több irányban is áramoltatják. A mechanikus keverő hatásfoka rendszerint elmarad a hidraulikus rendszerűekétől.
Keverőtorony rendszerint nagyobb szőlő- és gyümölcsültetvényekben áll rendelkezésre. A kis távolságok következtében a permetezőgépek rövid idő alatt megközelíthetik a központi helyen működő permetlé ellátó helyet. A vizet vezetéken át táplálják a mintegy 3-4 m magasan elhelyezett beton vagy fém tartályokba. Ezek rendszerint nagy kapacitásúak, térfogatuk 5-30 m3 között változik. Általában mechanikus rendszerű keverőt alkalmaznak villanymotoros, esetenként robbanómotoros hajtással. A törzsoldat készítésére külön kisebb tartály szolgál. A permetezőgépek töltése ejtőcsövön keresztül gravitációsan történik.
Ha az ültetvényben víz és elektromos áram nem áll rendelkezésre, akkor beton vagy fém kádakban történhet a permetlé készítése. A vizet tartályokban kell a helyszínre szállítani. Keverésnél robbanómotor hajtású, a kádakra szerelhető keverő adapter használható (3. ábra). A töltés szivattyú aggregáttal vagy a permetezőgép szivattyújáról önfelszívással történhet.
Szántóföldön vagy kisebb ültetvényekben a tábla szélén végezhető a permetlékészítés. Nagyobb permetezőgép kapacitás kiszolgálásához traktorhajtású pótkocsira, saját alvázra szerelt mobil vagy telepíthető, földre helyezett önálló permetlékeverő-töltő berendezéseket fejlesztettek ki. Ilyen vontatott permetlékeverő berendezés látható a 4. ábrán. A korszerűbb típusokon a vegyszerek bemosására alkalmas szerkezet is van. Ezeket a göngyöleg kimosására alkalmas mosófejjel is felszerelik. Szükség esetén külön tartályban a növényvédőszerekből kisebb mennyiségű vízzel törzsoldatot készítenek, majd ezt további vízzel hígítják. Ez történhet nagyobb méretű permetlé tartályban vagy közvetlenül a permetezőgépbe történő áttöltésnél. Ha törzsoldat készítésre nincs szükség, közvetlenül készülhet el a nagyobb tartályban a permetlé. Ezekben a berendezésekben általában hidraulikus keverőelemek működnek. Egyes típusoknál a törzsoldat és víz elkeverését statikus keverővel a töltésnél oldják meg.
A permetlékeverők lehetnek szakaszos vagy folyamatos működésűek. A szakaszos rendszerű berendezéseknél egyszerre egy adag törzsoldat illetve permetlé készül el és a permetezőgépek töltése ennek felhasználásáig történhet, majd új keverésre van szükség. A folyamatos üzemű gépeknél a törzsoldat megszakítás nélkül (egyes berendezéseknél két tartályban felváltva) készül, így a berendezés a permetezőgépek kiszolgálására állandóan készen áll. A szórógépek töltése általában 400-1000 dm3/min teljesítménnyel végezhető.
Permetlé készítésére felhasználható a permetezőgépek hidraulikus rendszere is. Gyakran a beöntő szűrőbe építenek vegyszer bemosó szerkezetet. A szűrőbe töltött növényvédő szert a szivattyú által odaszállított folyadékkal lehet a permetlé rendszerbe bemosni. A tartályba épített keverő berendezések is felhasználhatók permetlé készítésére. Ezek ugyanis nemcsak a betöltött permetlé homogenitásának megőrzésére alkalmasak, hanem az agrotechnikai követelmények szerint a gép leállítása után leülepedett, szétvált részek felkeverésére is használhatónak kell lenniük. Az előírások szerint 16 óra állás után kell a folyadék homogenitását helyreállítani 10 perces keverés során. A korszerű gépeknek ezt a tulajdonságát használják fel annál az egyszerű eljárásnál, amikor a tartályt félig töltik vízzel, majd betöltik a vegyszert vagy a törzsoldatot, és utána vízzel kiegészítik azt a keverőberendezés folyamatos üzemeltetése mellett.
A szántóföldi permetezőgépeken leggyakrabban a vegyszerbemosó berendezéseket alkalmazzák, amelyek szintén a szivattyú által szállított folyadékáram felhasználásával működnek. A tölcsér alakú tartályba adagolt folyékony vagy por alakú szert a felső peremen körbefutó csőből kilépő víz mossa a tartály alján nagy sebességgel áramló folyadékba. A berendezés működtetéséhez általában 4-5 bar nyomás szükséges.
Összefoglalás
A permetezések hatékonysága jelentős mértékben függ a permetlé ellátás színvonalától. A permetezőgépek kiszolgálása megfelelő ismereteket és kellő gondosságot igényel. A kiszolgálási idő nagysága, a vízellátás és a keverés-töltés kapacitása döntően befolyásolja a permetezőgépekkel elérhető teljesítményt. A permetlé jó minősége, megfelelő koncentrációja és homogenitása a megkívánt védőhatás alapvető feltétele. A permetlé készítés-töltés során különös figyelmet kell fordítani a környezetszennyezés elkerülésére, a kiürült göngyölegek szakszerű kezelésére.
Forrás: Agrárágazat
