Az Európai Unió egyes országaiban már jogilag szabályozott keretek között működik egy rendszer, melynek célja, hogy szabályozza a környezetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú területek (élővizek, természetvédelmi területek, különleges természeti értékek stb.) közelében folytatható növényvédelmi tevékenységet. A permetezőgépek esetében már számos olyan műszaki megoldás (injektoros fúvókák, elsodródáscsökkentő fúvókák, légzsákos permetezők, stb.) létezik, melyek segítségével jelentősen csökkenthető a kijuttatott permetlé elsodródásának mértéke. Ezáltal nagymértékben csökkenthetők a környezetre gyakorolt káros hatások.
"Elsodródás" alatt a kijuttatott hatóanyag-mennyiség azon részét értjük, amely az adott kezelési eljárás időtartama alatt légmozgás következtében a kezelt területről eltávozik. Az "elsodródás" nem foglalja magában a párolgás vagy kimosódás következtében eltávozott hatóanyag-mennyiséget.
1. Laboratóriumi vizsgálatok
Permetezés során a permetlé elsodródása, ezáltal a környezetterhelés jelentős mértékben függ az alkalmazott fúvókák kialakításától, cseppképzésétől. Ezért az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet lézer laboratóriumában különböző fúvókák cseppképzését hasonlítottunk össze MALVERN 2600 C típusú lézeres cseppanalizátor segítségével.
| Sorszám | A fúvókatípus pontos megnevezése | A fúvóka rendszere |
| 1. | Lechler 110-04 piros | réses |
| 2. | Lechler AD 120-04 C piros | elsodródáscsökkentő (antidrift) |
| 3. | Lechler ID 120-04 piros | injektoros |
| 4. | TeeJet 110 04 VP piros | réses |
| 5. | TeeJet DG 11004 VS piros | elsodródáscsökkentő (antidrift) |
| 6. | TeeJet AI 11004 VS piros | injektoros |
2. sor) és az antidrift (3., 4. sor) fúvókák cseppvizsgálatának eredményei
| Sorszám | Fúvókatípus | Közepes térfogati cseppátmérő (µm) | 10 %-os térfogati cseppátmérő (µm) | ||||
| Üzemi nyomás | Üzemi nyomás | ||||||
| 2 bar | 3 bar | 4 bar | 2 bar | 3 bar | 4 bar | ||
| 1. | Lechler 110 04 piros | 149,2 | 147,7 | 143,1 | 74,6 | 54,7 | 55,7 |
| 2. | TeeJet 110 04 VP piros | 178,0 | 156,9 | 190,7 | 74,7 | 67,3 | 48,3 |
| 3. | Lechler AD 120-04 C piros | 241,8 | 213,6 | 212,2 | 106,0 | 97,5 | 89,7 |
| 4. | TeeJet DG 11004 VS piros | 294,8 | 208,3 | 180,9 | 110,2 | 89,8 | 76,8 |
3. táblázat:
Az injektoros fúvókák cseppvizsgálatának eredményei
| Sorszám | Fúvóka-típus | Közepe s térfogati cseppátmérő (µm) | 10 %-os térfogati cseppátmérő (µm) | |||||||||||
| Üzemi nyomás (bar) | Üzemi nyomás (bar) | |||||||||||||
| 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | |||
| 5. | Lechler ID 120-04 piros | 295,0 | 471,9 | 467,6 | 418,0 | 213,9 | 296,7 | 131,5 | 155,6 | 141,6 | 125,4 | 80,4 | 99,6 | |
| 6. | TeeJet AI 11004 VS piros | 275,1 | 291,2 | 447,1 | 223,0 | 210,3 | 204,6 | 181,2 | 146,5 | 146,3 | 91,6 | 84,6 | 84,4 | |
A fúvókákat a gyártók által ajánlott nyomástartományokban vizsgáltuk. A hagyományos kivitelű réses fúvókákkal szerelt szórófejek, valamint az elsodródáscsökkentő (antidrift) fúvókákkal szerelt szórófejek cseppképzését 2-4 bar, az injektoros fúvókákkal szerelt szórófejekét pedig 3-8 bar nyomástartományban ellenőriztük. Vizsgálataink tárgyát az egyes szórófejek által előállított cseppek mérete képezte, hiszen az elsodródás mértékét
- egyéb paraméterek mellett - jelentős mértékben befolyásolja a permetezés során alkalmazott fúvókák által képzett cseppek mérete
A fúvókák cseppképzését a közepes (50%-os) és a 10%-os térfogati cseppátmérővel jellemeztük.
A közepes (50%-os) térfogati cseppátmérő az a µm-ben megadott érték, amelynél a vizsgált fúvóka által képzett cseppek felének átmérője biztosan kisebb.
A 10%-os térfogati cseppátmérő (µm) értéke pedig azt jelenti, hogy az adott fúvóka által előállított cseppek 10%-ának mérete biztosan a 10%-os cseppátmérő-érték alá esik. Az elsodródási hajlam jellemzése szempontjából kiemelkedő fontosságú a 10%-os térfogati cseppátmérő értéke (µm), hiszen ez a paraméter jellemzi az adott fúvóka által képzett kisebb méretű cseppeket, amelyek már 2 m/s szélsebesség esetén is nagy távolságra elsodródhatnak. A mérési eredmények a 2. és a 3. táblázatban láthatók
Az adatokból kitűnik, hogy a hagyományos réses fúvókák (Lechler 110 04 piros, TeeJet 110 04 VP piros) által képzett cseppek közepes térfogati cseppátmérője a gyártó által előírt nyomástartományban (2-4 bar) 143,1-190,7 µm között változott; a 10%-os térfogati cseppátmérő értéke pedig 48,3-74,7 µm között volt.
Az elsodródáscsökkentő fúvókák (Lechler AD 120-04 C piros, TeeJet DG 11004 VS piros) esetében 180,9-298,4 µm közötti közepes térfogati cseppátmérő-értékeket mértünk. A 10%-os térfogati cseppátmérő értéke pedig 76,8-110,2 µm közt változott.
A Lechler fúvóka esetében az elsodródási potenciált jól jellemző 10%-os térfogati cseppátmérő értéke a vizsgált nyomástartományban 89,7-106,0 µm közt alakult. A TeeJet fúvókánál 76, 8-110,2 µm közti értékeket mértünk.
Az eredményekből látszik, hogy az elsodródáscsökkentő fúvókák lényegesen durvább cseppeket képeznek azonos nyomástartományban (2-4 bar), mint a hagyományos réses fúvókák. Ezáltal - feltételezve a többi befolyásoló paraméter állandóságát - jelentős mértékben csökkentik az elsodródást.
Az injektoros fúvókáknál (Lechler ID 120-04 piros, TeeJet AI 11004 VS piros) 3-8 bar üzemi nyomáson a közepes térfogati cseppátmérő értéke 204,6-471,9 µm között ingadozott, az elsodródás szempontjából kulcsfontosságú 10%-os térfogati cseppátmérő pedig 84,4-181,2 µm közti értékeket vett fel.
A Lechler fúvókánál a 10%-os térfogati cseppátmérő értéke 80,4-155,6 µm, míg a TeeJet fúvóka esetében 84,4-181,2 µm közt változott.
Az eredmények alapján kijelenthető, hogy az injektoros fúvókák nem csak 4 bar alatt, hanem magasabb nyomáson is alkalmasak durvább cseppek képzésére. Tehát a vizsgált fúvókák közül legnagyobb mértékben az injektoros fúvókák képesek csökkenteni az elsodródási potenciált.
Az eredményekből levonható az a következtetés, hogy a réses fúvókák finom cseppek képzésére, az elsodródáscsökkentő fúvókák kevésbé finom - közepesen durva, az injektoros fúvókák pedig durva cseppek képzésére alkalmasak a gyártók által megadott nyomástartományban.
A kapott 10 %-os térfogati cseppátmérő értékek alapján megállapítható, hogy az elsodródást a legnagyobb mértékben az injektoros fúvókák csökkentik, az elsodródáscsökkentő fúvókák kisebb mértékben, a réses fúvókák pedig egyáltalán nem mérséklik azt.
A két gyártó (Lechler, TeeJet) fúvókái közt cseppképzési szempontból számottevő eltérést nem tapasztaltunk.
2. Szántóföldi vizsgálatok
A különböző permetezési műszaki technológiák környezetre gyakorolt hatásának meghatározása érdekében elsodródásvizsgálatokat végeztünk az AGRI JS 826 önjáró kivitelű légzsákos permetezőgéppel. A talajon lerakódott permet mennyiségét a szórókerettől a szél irányában távolodva méterenként elhelyezett vízérzékeny papírmintákon kimutatott fedettség százalékos értékével jellemeztük.
A kísérletek során a levegő hőmérséklete 22-23 oC, a relatív páratartalom 41 %, a szélsebesség pedig 2,3-2,4 m/s volt.
A méréseket TeeJet XR 11004 hagyományos réses; TeeJet AI 11004 VS injektoros fúvókákkal a légzsák működtetése nélkül; valamint TeeJet XR 11004 fúvókákkal, működő légzsákkal végeztük el. Az üzemi nyomás minden esetben 4 bar, a munkasebesség 8 km/h, a fajlagos szórásmennyiség 270 dm3/ha volt. A vizsgálat eredményei az 5. ábrán láthatók.
Az adatok alapján megállapítható, hogy a TeeJet XR 11004 hagyományos réses fúvókákkal a légzsák működtetése nélkül végzett permetezésnél 30 m távolságig volt a talajon kimutatható mennyiségű permet, a szórókerettől számított 8-10 m-es távolságon belül pedig jelentős mértékű (1% fölött) volt a lerakódás. A TeeJet AI 11004 VS injektoros fúvókákkal a légzsák működtetése nélkül, permetlerakódást 17 m-ig észleltünk, számottevő elsodródás 7 m-ig volt tapasztalható. A TeeJet XR 11004 fúvókákkal, működő légzsákkal végzett kezelés esetén mindössze 7 m-ig volt a talajon permet, és 3 m után a lerakódás minimális mértékűre (1% alatt) csökkent.
Az eredmények igazolták, hogy az elsodródás mértéke jelentős mértékben függ a fúvókák kivitelétől. A korszerű injektoros fúvókák alkalmazásával az elsodródás távolsága mintegy a felére volt csökkenthető, az elsodródott permet mennyiségét pedig 45%-kal sikerült mérsékelni. Ennek oka az, hogy az injektoros fúvókák által képzett nagyobb méretű cseppeknél a szél hatása kevésbé érvényesül.
A légzsák használatával az elsodródási távolság közel a negyedére csökkent, az elsodródott folyadék mennyisége 72%-kal volt kevesebb. A függőleges irányú légáram nemcsak a penetrációt növeli meg állománykezelésnél, hanem a cseppek elsodródását is eredményesen megakadályozza.
A hagyományos réses fúvókák elsősorban síkpermetezésre (vegyszeres gyomirtás, talajpermetezés) alkalmasak, mert állománykezelés esetén csak a lombozat felső részén érnek el kielégítő permetléborítást, a penetráció a szükséges védelemhez nem elégséges. Szél hatására a képzett kis méretű cseppek nagy mennyiségben és nagy távolságra elsodródnak, ezért alkalmazásuk 2 m/s szélsebességig javasolható.
Az elsodródáscsökkentő és injektoros fúvókák a síkpermetezés mellett állománykezelésre is alkalmasak. Az alkalmazásuk során képzett durvább cseppek mélyen (egészen a talajig) behatolnak a lombozat belsejébe, megfelelő penetrációt biztosítanak és csak mérsékelten sodródnak el, ezért ezek a fúvókák nagyobb szélsebességnél (3-4 m/s-ig) is használhatók.
Az injektoros fúvókák nagy előnye, hogy a régebbi géptípusokra a hagyományos réses szórófej-betétek helyett minden átalakítás nélkül felszerelhetők.
Forrás: Agrárágazat
