A pektinnel a legtöbb házi készítésű zselé receptjében találkozhatsz, de ha még sosem hallottál róla, vagy a nevén kívül semmit nem ismersz vele kapcsolatban, akkor minden bizonnyal szeretnéd tudni, hogy mégis mit keversz abba az ételbe, amit magadnak és családodnak készítesz. A következőkben minden pektinnel kapcsolatos kérdésedre választ kapsz!
A pektin egy természetes, növényi eredetű keményítő – tudományos nevén egy heteropoliszacharid – amelyet különféle gyümölcsök és zöldségek sejtjeiből nyernek ki. Nagy mennyiségben fordul elő például az almákban és a birsalmákban, de a citrusfélék magvai és héja is sok pektint tartalmaz. Cukrokkal és savval elkeverve zselészerű állagot kölcsönöz a házi készítésű finomságoknak – ezért használják zselék és hasonló jellegű desszertek elkészítéséhez. Habár boltokban szinte bárhol beszerezhető, a pektint bárki könnyedén elkészítheti magának házilag is, és a cikkben később meg is mutatjuk majd, hogy hogyan! Előbb azonban vegyünk át néhány hasznos tudnivalót a pektinről!
A pektinnek két fő fajtáját különböztetjük meg: az alacsony és a magas metoxiltartalmú pektineket. A boltokban általában a magas metoxiltartalmú pektint árulják, de ebből is kétféle van: lassan kötő és gyorsan kötő. A lassan kötő pektint tiszta, puha zselékhez szokás használni, míg a gyorsan kötő pektint a tömörebb, szilárdabb készítményekhez. Akárhogy is, a magas metoxiltartalmú pektin használatos a legtöbb hagyományos zselérecepthez.
Az alacsony metoxiltartalmú pektint nem cukorral, hanem kalciummal szokás alkalmazni, így jó választás azoknak, akik kevesebb cukrot szeretnének használni receptjeikhez. Ezt a fajta pektint „cukormentes” vagy „light” pektinként reklámozzák.
Az alacsony és magas metoxiltartalmú pektineken belül számos más alkategória létezik még, és a megannyi pektinfajtát eltérő célokra lehet felhasználni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha bármilyen recepthez pektinre van szükséged, nézz utána, hogy egész pontosan milyen fajta kell hozzá, nehogy ezen csússzon el konyhai projekted.
Mint említettük, a pektin – legyen az házi vagy bolti – sűrű állagot kölcsönöz a zseléknek és hasonló készítményeknek, de ezen kívül befőzéshez is szokás használni lekvárkészítéskor. Bizonyos gyümölcsök és zöldségek (pl. csonthéjasok, eper, körte, rebarbara, stb.) kevés pektint tartalmaznak, ezért szokás külön keverni hozzájuk befőzéskor vagy zselékészítéskor, hogy sűrűbb állagú készítményt kapjunk.
Egy gyümölcsről nagyon egyszerű megállapítani, hogy több vagy kevesebb pektint tartalmaz-e: ha könnyedén össze tudod nyomni (pl. eper), akkor alacsony pektintartalmú, ha viszont nehezen (pl. alma), akkor magas. Tehát ha olyan gyümölcsökből főzöl lekvárt vagy zselét, amiket könnyebb összenyomni, akkor némi extra pektinnel sűrűbb állagúvá teheted készítményeidet. A következő oldalon mindent megosztok a pektin készítéséről, érdemes lapozni egyet!
Amikor a citromfát beltérre helyezzük, hirtelen megváltoznak a körülmények: kevesebb a természetes fény, a páratartalom csökken, és a levegő gyakran szárazabb. Ezek az új körülmények stresszt okozhatnak a növény számára, ami fogékonyabbá teheti a betegség...
A szabadgyökerű gyümölcsfák ültetése kiváló lehetőség, ha szeretnénk gyümölcsökkel teli kertet kialakítani, ráadásul ezek a fák gazdaságosabbak és gyorsabban beindulhatnak, mint konténeres társaik. Azonban a sikeres ültetés érdekében el kell kerülni néhán...
Az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, korai tavasz, kései ősz és a gyümölcsfa korai érésének jelenségei jelentős hatással voltak a gyümölcsfák gondozására Magyarországon. A hagyományos metszési időszakok és technikák módosításra szorulnak annak ...