Táplálkozásunkban a paradicsomnak jelentős szerepe van. A világon az egy főre jutó paradicsomfogyasztás kb. 12 kg/év de a mediterrán régióban ez az érték meghaladja a 25 kg/fő éves mennyiséget is. A magyarországi fogyasztás a világátlag körül van (FAO 2001). A paradicsom táplálkozás-élettani jelentőségét az ásványi anyagok, vitaminok és a festékanyagok adják. Ezen komponensek mennyiségét és egymáshoz viszonyított arányát a fajta, a termesztési időpont és mód mellett alapvetően meghatározzák a termesztéstechnológia különböző elemei (tápanyag- és vízellátottság, oltás stb.). A Kertészeti Technológiai Tanszék az OÉTI-vel közösen vizsgálta az üvegházi körülmények között termesztett oltott és saját gyökerű növények termésének beltartalmi összetevőit. A vizsgálat célja az volt hogy meghatározzuk, az oltás milyen irányban és mértékben befolyásolja a bogyók beltartalmi értékeit. A vizsgálataink kiterjedtek az oldható szárazanyag-tartalomra (Brix0), a szénhidrát- és savtartalomra, valamint a paradicsom két legfontosabb antioxidáns összetevőére a C-vitamin és likopin tartalomra. Eredményeink szerint az oltásnak és a szedési időpontnak jelentős hatása van a fenti paraméterekre.
MARGIN: 0cm 0cm 0pt">Irodalmi áttekintés
MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify">Szakmai körökben közismert, hogy az érett paradicsom víztartalma 93-96% között van. Ebből következik, hogy a szárazanyag-tartalom 4-7% között ingadozik, amely két részből áll, oldható és oldhatatlan szárazanyag tartalomból. A szárazanyag mennyiségét meghatározza a fajta, a termesztés módja, és a termesztés során ható környezeti tényezők. A vízben oldható szárazanyag (Brix0) 60-70%-át a redukáló cukrok adják. Általában a magasabb szárazanyag tartalom alacsonyabb termőképességgel párosul (Farkas, 1994). A paradicsom savtartalma 0,3-0,9% között ingadozik, így a bogyó pH értéke 4,26-4,82 között alakul. A paradicsom a legjelentősebb likopin forrás az emberi szervezet számára. Kísérleti eredmények szerint a paradicsom bogyóban 60-160ppm (mg/kg) likopin alakul ki (Helyes, 1999). A C-vitamin tartalom tekintetében a fajták között szintén jelentős különbség van (8-119 mg/100g között változhat). Nemesítők azt tapasztalták, hogy a magas C-vitamin tartalom alacsonyabb termőképességgel párosul. A jövőben a paradicsom és az abból készült termékek tápláló értékét, színmegőrzését, állandóságát, íz- és zamatanyagát alapvetően meghatározza a likopin, a béta-karotin és a C-vitamin összetétele, ezért a paradicsom antioxidáns összetevőinek egymáshoz viszonyított arányával jól lehet jellemezni a termékek minőségét (Helyes, 2000).
MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify">A paradicsom oltása az utóbbi néhány évben vált a hazai hajtatási gyakorlat számára fontossá. Az alanynövényeket legfőképpen rezisztenciájuk (gyökérparásodás, fuzárium stb.) miatt alkalmazzák, de nem csupán a talajon történő termesztés esetén, hisz a fuzáriumos gyökérnyak rothadás (FCRR) rezisztenciával rendelkező alanyoknak a kőzetgyapotos termesztés során is nagy hasznát vehetjük (De Ruiter Seeds katalógus 2002). Az oltás különböző módozatainak, de különösen az alkalmazott alany fajtájának jelentős hatása lehet a bogyók beltartalmi összetevőire. E területen zömmel japán, koreai és kínai kutatók eredményeivel találkozhatunk. Sang-Gyu és munkatársai (1997) három alanyfajtát (Shinmate, Balkan és Joint) valamint két oltási módot hasonlítottak össze és arra a következtetésre jutottak, hogy az alanyfajták és az oltási módok között nem volt szignifikáns különbség a termés mennyisége, a bogyók oldható szárazanyag-tartalma és a növények fotoszintézis aktivitása tekintetében. Kang-XiuPing et al., (1997) homoktalajon Hausumomotaro fajtával és három alannyal (Achilles-M, Helper-M és LS-89) végzett vizsgálatuk eredményeként megállapították, hogy a bogyók deformáltsága kisebb mértékű volt az oltott növényeknél és magasabb oldható szárazanyag tartalmat is tapasztaltak. A paradicsom alanyfajtákon kívül más a Solanaceae családba tartozó fajt is használhatnak mint például a Solanum integrifoliumot. Ezzel az alannyal azt tapasztalták, hogy a termés mennyisége csökkent, viszont a levelek klorofill tartalma, a bogyók oldható szárazanyag-tartalma és cukortartalma nőtt a paradicsom alanyokkal összehasonlítva (Oda et al.,1996).Természetesen az alanyok hatása nem csupán a termés beltartalmi értékeiben nyilvánul meg, hanem a növény egyéb részeire is hat. Yoshioka és munkatársainak (1985) eredményei azt igazolták, hogy a hajtások cukor tartalma az oltást követően gyorsan növekedett, maximumát az ötödik napon érte el és ezt követően fokozatosan csökkent.
Anyag és módszer
Kísérletünket a folytonnövő fajtakörbe tartozó Daniela F1 hibriddel állítottuk be, amelyhez alanyként a Beaufort fajtát használtuk.
Vetés: 2001. január 20.
Kiültetés: 2001. március 27.
Az állománysűrűség 2 növény/m2 amelyet 120 cm-es sortávolság és 40 cm-es tőtávolság beállításával alakítottunk ki. A Daniela hibrid oltott és oltatlan növényeit 4 ismétlésben randomizált blokk elrendezésben ültettük ki. A tenyészidő során a fitotechnikai és a növényvédelmi munkákat a technológiai követelményeknek megfelelően végeztük. Az oltott és a saját gyökerű növények között sem a tápanyag sem pedig a vízadagok tekintetében nem tettünk különbséget. A hajtatási kísérletet bruttó 110 m2-es felületen üvegházban végeztük. A betakarítások során három alkalommal (Június 11-én és 21-én valamint Július 11-én) az oltott és oltatlan növényállományok mind a 4 ismétléséből mintát vettünk, amelyekből az alábbi paramétereket határoztuk meg:- oldható szárazanyag-tartalom (Brix0)
- szénhidrát-tartalom
- savtartalom
- C-vitamin
- likopin
Az oldható szárazanyag-tartalom meghatározását refraktométerrel, a titrálható savtartalmat az MSZ EN 12147-es számú eljárás alapján, míg a szénhidrát-tartalmat rövid hidrolízis után redukáló cukrok mérésével titrimetriásan (Schoorl módszer) határoztuk meg. A C-vitamin mérésére HPLC-s módszert alkalmaztunk. A likopin meghatározására a gyors spektrofotometriás eljárást használtuk.
Eredmények
Az oldható szárazanyag tartalom az egyik legfontosabb értékmérő paramétere a paradicsomnak. A Brix0 mértékét alapvetően befolyásolják a termelési körülmények, különösen a fényviszonyok. Ezt a megállapítást támasztják alá a három különböző időpontban leszedett bogyók oldható szárazanyag értékei is. Mind az oltott mind pedig az oltatlan növényeknél a kedvezőbb fényviszonyú körülmények között kifejlődött bogyók (a 3. szedés-julius11.-én)refrakció értéke szignifikánsan magasabb volt mint az ezt megelőző szedéseké. Az oltott növények Brix0 értékei minden esetben jelentősen alacsonyabbak voltak mint a saját gyökerűeké, a három szedésre vonatkoztatva az oltott növények Brix0:5,4 míg a sajátgyökerűeké:6,7 ez több mint 20% különbséget jelent ( 1. ábra ).
Az íz és aroma valamint zamatanyagokat nagyon nehéz definiálni. Mivel a paradicsom ízét elsősorban a cukor- és savtartalom egymáshoz viszonyított aránya határozza meg, ezért
1.ábra Az oldható szárazanyag- tartalom alakulása
Fig.1. Formation of soluble solids content of fruits
az érés fontos mozzanata ezen alkotórészek változása. Étkezési fajták esetében azokat tartják ízletesnek, mikor a cukor és savak hányadosa 7-9 körüli. A szénhidrát-tartalom az oldható szárazanyag-tartalomnak közel 50%-a. Eredményeink szerint a szedési időpontnak nem volt számottevő hatása, viszont az oltás hatására szignifikánsan (P< 0,05) alacsonyabb szénhidrát értékeket kaptunk. Átlagosan az oltott növényeknél 2,5%-t, míg az oltatlanoknál 3,3%-t kaptunk. A savtartalomra, a szedési időpontnak szintén nem volt kimutatható hatása, viszont az oltás szignifikánsan hatott a savra. Az oltott növények bogyóinak savtartalma átalagosan 10%-al magasabb volt (2. és3.ábrák).
Fig.2. Formation of carbohydrate content
Fig.3. Formation of acid content
A paradicsom két legfontosabb antioxidánsa a C-vitamin és a likopin. A 90-es évek elejétől a zöldségfajokban lévő antoixidánsok (karotinoidok, vitaminok, stb.) vizsgálati eredményei alapján kimutatták, hogy ezek immunrendszer fokozó és rákmegelőző hatásúak. Az általunk vizsgált paradicsom minták C-vitamin értékei jelentősen eltértek egymástól (10-65 mg% között ingadoztak) A 4. ábrán a C-vitamin szedésenkénti átlagértékei láthatóak, az oltott növényeknél kisebb szórást tapasztaltunk, mint az oltatlanoknál. A legmagasabb értéket a saját gyökerű növényeknél (52,8 mg %-ot) a második szedési időpont alkalmával mértünk. Az oltott növények C-vitamin tartalma a három szedés átlagára vonatkoztatva 31%-al volt alacsonyabb, mint a saját gyökerűeké. Eredményeink alapján a C-vitamin mennyiségét figyelembe véve mind az oltás mind pedig a szedési időpontok tekintetében szignifikáns eltérést tapasztaltunk.
A paradicsom piros színanyagát a likopin adja. Az érett piros paradicsomon kívül az egyéb zöldségfajok (kivétel a görögdinnye) csak nagyon kis mennyiségben tartalmaznak likopint. Klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy a nagyobb dózisú likopin bevitele a prosztata, a tüdő és az emésztőszervi rák kialakulásának kockázatát csökkentette. A szedésenkénti átlagos likopin értékek 5,3 és 10,3 mg/100g között ingadoztak. Az első szedés kivételével az oltatlan növényeknél magasabb likopin értékeket mértünk. Mind a három szedési időpontra vonatkoztatva átlagosan az oltott növények termésében 7,0 mg/100g, míg a saját gyökerű növényekről leszedett termésben 8,3 mg/100g likopin tartalmat kaptunk. Az oltás hatására a likopin tartalom tekintetében nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést, a szedési időpontok vonatkozásában viszont igen (4. ábra).
Az 1.táblázat az oltásnak és a szedési időpontoknak a hatását foglalja össze a vizsgált beltartalmi paraméterekre. Eszerint oltás hatására a likopin tartalom kivételével a többi paraméter szignifikánsan csökkent, míg a szedési időpontok tekintetében a Brix0, a likopin és a C-vitamin tartalom esetében kaptunk szignifikánsan alacsonyabb értékeket.
A vizsgálat során kapott eredményeink az irodalmi adatokkal szemben részben és látszólag ellentétesek, viszont fontos megjegyezni hogy a jelen kísérletünkben az oltott és az oltatlan növényállományok között tápanyag- és vízellátás tekintetében nem tettünk különbséget. Valószínűleg az eltérő, okszerű tápanyag- és vízellátottsággal (pl. az oltott növények kevesebb vízadagot illetve magasabb EC értékű tápoldatot kapnak a tenyészidő bizonyos szakaszában) jelentős mértékben javítaná a beltartalmi értékeket. Ez is igazolja, hogy egy új technológiai elem gyakorlatba történő bevezetését körültekintően kell elvégezni.
4. ábra Az antioxidáns összetevők alakulása
Fig. 4. Formation of antioxidant components
1. táblázat
Az oltás és a szedési időpontok hatása a beltartalmi értékekre
| | Brix0(3) | Széhidrát(4) | Likopin(5) | Savtartalom(6) | C-vitamin(7) |
| Oltás hatása (1) | 1 | 1 | 0 | 1 | 1 |
| Szedési időpont (2) | 1 | 0 | 1 | 0 | 1 |
1= szignifikáns eltérés (P<0,05) 0= nincs szignifikáns különbség
1=significant difference 0=no significant difference
Összefoglalás
Az oltásnak és a szedési időpontoknak a hatását vizsgáltuk a hajtatott paradicsom legfotosabb beltartalmi paramétereire (Brix0, szénhidrát, sav, likopin, C-vitamin). Ezek az összetevők alapvetően meghatározzák a bogyók íz- és zamatanyagát és ezen keresztül jellemzik minőségét is. Az oltás hatására, azonos technológiai elemek alkalmazása mellett a likopin tartalom kivételével szignifikánsan (P<0,05 szinten) alacsonyabb értékeket kaptunk.
A szedési időpont (három különböző időpontot vizsgáltunk) szintén befolyásolta a bogyók beltartalmát, hisz a hajtatásban az eltérő időpontban betakarított bogyók alapvetően különböző ökológiai feltételek (különösen a fényviszonyok tekintetében) mellett fejlődnek ki. Ez különösen az oldható szárazanyag-tartalom, a likopin- és a C-vitamin tekintetében nyilvánult meg, hisz ezen paraméterek esetében szignifikáns (P<0,05) eltéréseket tapasztaltunk. A legmagasabb Brix0- és likopin tartalmú terméseket a harmadik szedés alkalmával (Július 11-én) takarítottuk be.
Effect of grafting and harvesting time on fruits contents in case of forced tomato
Lajos Helyes1-Sára Brant1-Zoltán Pék1- Éva Barna2-Judit Hóvári2-Andrea Lugasi2
1Szent István University, Department of Horticulture,Gödöllő Páter K st.1.
2National Institute of Hygiene and Nutrition, Budapest Gyáli st. 3/a
Summary
We have examined the effect of grafting and harvasting time on most important components (soluble solids content of fruits, carbohydrate, acid, lycopene,vitamin-C) of forced tomato yield. These parameters determin the flavour and quality of tomato fruits. We have received significantly(P<0.05) lower results on effect of grafting, exeption of lycopene. Contents of tomato fruits are influenced by harvasting time. Ascertainable that it’s especially true on soluble solids content, lycopene and vitamin-C. We have got largest Brix 0 and lycopene content in case of third harvesting time (11. July).
Table 1. Effect of grafting and harvesting time on fruits content
(1) effect of grafting; (2) harvesting time; (3) soluble solids content; (4) carbohydrate
(5) lycopene; (6) acid content; (7) vitamin-C;
Irodalom
De Ruiter Seeds (2002): Éves katalógus
FAO (2000): Statisztikai évkönyv.
Farkas J.(1994): Paradicsom. 195-226.p.in Balázs S.(szerk.): Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 890p.
Farkas J.(1994): Az étkezési paradicsom tárolhatóságra nemesítése. Hajtatás korai termesztés, 25.évf 4.sz.19-23p.
Helyes L. (1999): A paradicsom és termesztése. SYCA Szakkönyvszolgálat, Budapest, 235p.
Helyes L. (2000): A paradicsomtermelés fejlődési irányai. Gazdálkodás XLIV. évfolyam 3.sz 57-66.p.
Kang-XiuPing; Miyajima-I; Kang-XP (1997): Fruit quality of grafted tomato plants under sand culture. Sci. Bulletin of the Faculty of Agriculture,Kyushu University.52: 1-2, 1-4;
Oda-M; Nagata-M; Tsuji-K; Sasaki-H (1996): Effects of scarlet eggplant rootstock on growth, yield, and sugar content of grafted tomato fruits. Journal of the Jap.Soc. for Hort. Sci. 65: 3, 531-536p.
Sang-LeeGyu; Choi-JaiUng; Kim-KwangYoung; Chung-JuHo;Lee-YongBeom; Lee-SG; Cho-JU; Kim-KY;Chung-JH; Lee-YB (1997): Effect of rootstoks and grafting methods on the growth and fruit quality of tomato.Journal of Horticulture Science. 39: 2, 15-20.p
Yosioka-H; Takahashi-K; Arai-K (1985): Excess accumulation of carbohydrates in young grafted tomato plants. Bulletin of the Vegetable and Ornamental Crops Research Station. No. 13,1-10.p
A vizsgálatok az 1/016/2001 NKFP „Széchenyi projekt” támogatásával készültek.
