A tavasz beköszönte a természet ébredését hozza magával: a virágok nyílnak, a rügyek fakadnak, és a veteményes is élettel telik meg. Az őszi talajforgatást követően a kertészek alapos magágykészítésbe kezdenek. A palántaszezon éppen csak kezd elindulni, de a tervvel és vetőmagokkal rendelkezők már február végén-március elején elkezdik a palántanevelést. A magok tálcákban csíráznak, majd a tűzdelés során szétültetik őket. Akik idén palántázni szeretnének, most van itt az ideje a feladatok elvégzésének, nézzük ezeket Kósa Dániel, gyümölcs szakirányú kertész szuper tanácsaival!
Magok elvetése és tálcán való csíráztatás
Első lépésként elkell vetni a magokat, egyesével vagy pedig tálcán csíráztatni. Csíráztatáskor figyelnünk kell, hogy napos meleg helyen tegyük azt meg. Ehhez legjobb egy pumpás spriccelő beszerzése, illetve egy fóliával vagy üveglappal takarjuk le a magokat. Ha nem kap elegendő fényt a csírázó mag, akkor megnyúlnak, és szöveteik fellazulnak. Ebben a szakaszban figyeljünk, hogy a közegünk tápdús legyen, erre a legmegfélőbb a palánták ültetésére kifejlesztett palántaföld.
Kicsírázott magok szétültetése
Amikor a kicsírázott megnevelt palánták elérik a 4-5 centiméteres nagyságot, amit olyan 2-4 hét alatt érnek el szétültetés következik, természetesen akkor ha egy tálcára szórtuk csak a magokat, és úgy csíráztattunk. Akik magonként vetnek, vagy tejfölös dobozban, vagy papír tojástartóban, akár műanyag cserepekben nevelik meg a palántákat, nekik nem kell a tűzdeléssel foglalkozniuk. A nedvességet folyamatosan pótoljuk, de ne öntözzük túl. A földnek mindig nedvesnek kell lennie.
Mikor kell megedzetni a palántákat?
Akár saját magunknak neveljük a palántákat, akár egy kertészetben vásároljuk majd meg, nagyjából április második dekádja környékén, mindkét esetben szükség van edzetésre. Ekkor szoktatjuk a palántákat a kinti klímához. Ekkor minden reggel kivisszük napos helyre őket, majd este védett helyre visszavisszük. Ezt kiültetés előtt olyan 3-5 hétig célszerű csinálni amíg temperálódnak a palántáink, valamint ez már május 2. vagy 3. hetére esik, amikor is a tavaszi fagyok veszélye jelentősen csökken. Az edzetés során már palántáink nagyobbak, így kicsit bátrabban öntözhetjük őket. Ekkor már szívatótálcában elhelyezhetünk vizet, melybe beletesszük a cserepeinket.
Ha még nem készítetted elő a talajt, még nincs késő
A talaj előkészítését már a rutinos kerttulajdonosok ősszel elkezdték, és az ágyások helyét alaposan megtrágyázták, és megforgatták. Azok a kerttulajdonosok, akik most találták ki, hogy szeretnének palántákat, ők sincsenek elkésve. Számukra sem elkerülhető a talaj forgatása, porhanyítása, tápanyaggal való feltöltése. A trágyázást ilyenkor már friss istállótrágya helyett inkább granulálttal tegyék, ugyanis a fiss nem tud elegyedni eléggé a talajjal és ha ez a tápanyagban igen gazdag közeghez ér a növény gyökere elpusztul. Válasszunk inkább műtrágyát, vagy az előbb említett trágya granulátumot, vagy akiknek az a szimpatikus tápoldatot. Természetesen az előző két esetben szükséges a talajjal való keverés.
Mikor ülthetem ki a palántáimat?
Az, hogy melyik palántát mikor lehet kiültetni azt az adott fajra jellemző hidegtűrés és melegigénye határozza meg, de egy biztos, hogy ezt mindenképp fagyosszentek elmúltával tegyük meg. Így például a salátákat, retket borsókat, sárgarépát, fehérrépát már hamarabb, és helyére vethetjük magról, mint amiből palántát kell nevelni, mint például a paprika, paradicsom, tökfélék. Valamint vegyük figyelembe azt, hogy melyik fajnak mennyi a vízigénye, ugyanis egy uborka a leg vízigényesebb, viszont egy bazsalikom nem szereti a sok vizet, kifejezetten szárazabb talajokat kedvel.
Ezekre figyelj a kiültetés során
A kiültetés után fokozottan kell figyelnünk, hogy a növényeink egészségesek maradjanak, ugyanis csak akkor tudják a legjobb termést hozni. Fontos megemlíteni a növényvédelmet, a tápanyagutánpótlást, és az öntözést, melyből az utolsó kettőt egy menetben is végezhetjük, ha hígtrágyát, vagy lombtrágyát használunk. Figyeljük a növényeinket, hogy milyen állapotban vannak, valamit három hetente termés érésig célszerű rovar, illetve gombaölővel kezelni. A gyomok ellen legjobb, ha kapát ragadunk, és átkapáljuk a veteményest, ugyanis ilyenkor a meglazított talajban több oxigén éri a gyökereket, illetve a kijuttatott víz könnyebben hatol a gyökérzónába.
Öntözésnél figyeljünk arra, hogy lehetőleg kisebb mennyiségben, többször öntözzünk, kivéve azokat a palántákat, amelyek kedvelik az árasztást. Ezeket az eltérő igényű palántákat célszerű csoportosítani, és úgy ültetni.
Egy kis odafigyeléssel és törődéssel a gondosan nevelt palántákból hamarosan ízletes termés szüretelhető. Kellemes kertészkedést!
