Fonnyadt, íztelen, vegyszerrel kezelt zöldségek a hipermarketek polcain? Nem érint minket, ha magunknak termeljük meg kedvenceinket.
A padlizsánnak rengeteg neve van, nálunk hívják még tojásgyümölcsnek, esetleg kék-, vagy törökparadicsomnak, Erdélyben vinettának, és eredetileg az arab badinjan szóból ered az elnevezés.
A padlizsán a burgonyafélék családjába, és a jópofa hangzású csucsor nemzetségbe tartozik, ám ennél fontosabb, hogy ez az egynyári zöldségféle gazdag A-, és C-vitaminban, valamint ásványi sókban.
Többféle színváltozatban kapható, így mutatós termésével akár félig-meddig dísznövénye is lehet a kiskertnek. Valamint ha igazi francia lecsót, vagyis ratatouille-t szeretnénk főzni, feltétlen szükségünk lesz rá.
Persze a legjobb, ha ehhez a kertből szedjük, ebben, vagyis a termesztésben próbálok most segíteni.
Az első opció a magvetés, majd a magoncok előnevelése, amit a palánták fólia alatti, vagy üvegházas gondozása követ, végül a kész palántát szabadföldbe ültethetjük. A második lehetőség a gordiuszi csomó átvágása, vagyis ha "kész" palántát vásárolunk, és egyszerűen elültetjük a kertbe.
A magvetés ideális ideje április eleje-közepe, tehát nem késtünk még el vele, tekintve, hogy a 8-10 nap alatt kibújó magoncok további 2-3 hét nevelés után, elviekben május második felében-végén ültethetők ki, mikor a nappali hőmérséklet már eléri a 25 Celsius fokot, ennyi szükséges ugyanis a kiegyensúlyozott fejlődéshez. Ha bolti, vagy termelőtől vásárolt palántában gondolkodunk, akkor még bő két hetet várjunk a vétellel, de ahogy most áll az időjárás, várhatóan május derekán már akcióba léphetünk.
Akármelyik megoldást választjuk, a lényegi teendők a kiültetéskor érkeznek el.
Előkészületként egy átforgató ásás szükséges, és a trágyázás is jó ötlet, utóbbihoz a paprikánál is bevált szervestrágya a legmegfelelőbb. Az ültetvény helyét úgy jelöljük ki, hogy azt napi több óra közvetlen napfény érje. A sor és tőtávolság egyaránt kétarasznyi legyen (40x40 cm).
Az öntözésről sem a fejlődéskor, sem a termés hozásakor nem szabad elfeledkezni, de ahelyett, hogy a kerti slaggal locsolnánk felülről, inkább csepegtető, vagy elárasztásos öntözést alkalmazzunk. Időközönként kapálásra lesz szükség, ennek idejét a megjelenő gyomok jól mutatják majd, de a kapálás a közeg lazítása miatt is fontos, így ne hagyjuk ki semmiképp.
A padlizsánnak a paradicsomnál megszokott kártevőkkel gyűlhet meg a baja, illetve számíthatunk krumplibogárra is, utóbbi a krumplinál is jobban szereti a tojásgyümölcsöt (olyannyira, hogy szokás a krumpli mellé pár tő padlizsánt vetni, hogy a csíkos rovarok inkább azt falják fel). A krumplibogár elleni harcról ITT írtam bővebben.
A padlizsán gyakrabban előforduló betegsége a verticilliumos és fuzáriumos fonnyadás, melyet a barnuló, fonnyadó levelek jeleznek, ilyen esetben az érintett részeket távolítsuk el.
Ahogy nő a padlizsánunk, szükség lesz egy kis ritkításra, visszavágásra is, a bokrosodás megindulásakor. Mikor a növény terebélyes formát kezd ölteni, 3-4, esetleg öt hajtást tartsunk meg, a többit metsszük le. Ha ezt elmulasztjuk, túl nagy erőpróba elé állítjuk növényünket, és nagyobb számú, de satnyább termést kapunk, ami a felhasználás szempontjából negatívum.
Ha az oldalhajtások eltávolítását elmulasztottuk, még mindig nincs baj, a cseperedő, még kisméretű termések közül iktassunk ki párat (szedjük le a körülbelül kétharmadukat), így a többi intenzívebb növésnek indulhat.
A betakarítás augusztus elején válik időszerűvé, de ne a naptárt figyeljük, hanem a padlizsánok színét és felületét. Mikor fényessé, élénk színűvé válik, akkor szedhető, ha hagyjuk, hogy sötétté, mattá fakuljon, akkor keserű, ehetetlen termést kapunk csak. A leszedett tojásgyümölcs eltarthatósági ideje rövid, sötét, hűvös helyen is csak 6-7 nap, így ne habozzunk rögtön feldolgozni a leszedett zöldséget!
A padlizsán termesztésével elviekben balkonon is meg lehet próbálkozni, ám mérete és helyigénye miatt nem ajánlom ezt. Aki mégis tenne egy próbát, feltétlen nagyméretű dézsát, ültetőládát válasszon, napos, de szélvédett helyre állítsa növényét, és ne feledje a gyakori öntözést.
Amikor a citromfát beltérre helyezzük, hirtelen megváltoznak a körülmények: kevesebb a természetes fény, a páratartalom csökken, és a levegő gyakran szárazabb. Ezek az új körülmények stresszt okozhatnak a növény számára, ami fogékonyabbá teheti a betegség...
A szabadgyökerű gyümölcsfák ültetése kiváló lehetőség, ha szeretnénk gyümölcsökkel teli kertet kialakítani, ráadásul ezek a fák gazdaságosabbak és gyorsabban beindulhatnak, mint konténeres társaik. Azonban a sikeres ültetés érdekében el kell kerülni néhán...
Az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, korai tavasz, kései ősz és a gyümölcsfa korai érésének jelenségei jelentős hatással voltak a gyümölcsfák gondozására Magyarországon. A hagyományos metszési időszakok és technikák módosításra szorulnak annak ...