A pénzügyi válság nem hagyja érintetlenül az agráriumot sem, mivel az agrárgazdaságban is nehezebb lesz várhatóan a hitelek felvétele, ezért nehezülni fognak a gazdálkodók körülményei - jelentette ki Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kedden Budapesten az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén, ahol
a honatyák meghallgatták a minisztert az ágazat helyzetéről.
Az agrártárca vezetője a magyar mezőgazdaság elsődlegesfeladatának tartotta az uniós csatlakozást követően, hogy a magyar mezőgazdaság a hazai fogyasztókat lássa el maradéktalanul jó minőségű élelmiszerrel és a fennmaradó hányadot pedig a lehető legnagyobb haszonnal vigye ki az országból, exportálja.
Emellett az agráriumnak biztosítani kell a vidéki foglalkoztatás javítását, valamint a vidéken élő emberek életkörülményeinek javítását is. Az agrárminiszter kitért arra is, hogy cél továbbá az uniós agrárpolitikából adódó lehetőségek maximális kihasználása, azaz a Magyarországnak jutó agrártámogatások teljes mértékű felhasználása.
A miniszter közölte: a mezőgazdaság a GDP-n belül 4,0-4,8 százalékos arányú részesedéssel bír általában. Az úgynevezett agrobiznisz, azaz az agrárágazatokhoz kapcsolódó más ágazatok együttes teljesítménye pedig 12-14 százalék.
Mivel a magyar gazdaság rendkívül nyitott, ezért nagyon fontos az ágazat exportteljesítménye. Ez a múlt évben rendkívül jó volt, mivel az export értéke elérte a 4,8 milliárd eurót, míg a behozatalé 3,2 milliárd euró volt. Így 1,6 milliárd eurós pozitív szaldó keletkezett az ágazatban. Tavaly az agrárium teljes kibocsátása elérte az 1.655 milliárd forintot, ez folyó áraon számolva az előző évhez képest csaknem 4,5 százalékos emelkedést jelentett. A múlt évben a mezőgazdasági átvételi árak 30-31 százalékkal növekedtek. Az agrárolló nem záródott, hanem 7,1 százalékkal nyílt.
Búzából a múlt évben mintegy 40 százalékkal termett kevesebb az előző évinél, kukoricából pedig fele annyit takarítottak be tavaly mint 2006-ban.
Az ágazatban az előző évek uniós támogatásait 100 százalékban igénybe vették a gazdálkodók, ez több mint 200 milliárd forintos többletforrást jelentett számukra.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) hatására a beruházások 12 százalékkal emelkedtek.
Ugyanakkor az agrárgazdaságot sújtotta az aszály és a fagykár, továbbá nem sikerült előrelépni az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyának helyreállítása terén sem.
Az optimális birtokszerkezet kialakítása is várat még magára, bár erre mind szakmai, mind politikai próbálkozások voltak.
A pénzügyi válság okozta krízishelyzetben az agrártárca vezetése felvette a kapcsolatot a Magyar Fejlesztési Bankkal annak érdekében, hogy megoldást találjon a gazdálkodók finanszírozásának megoldására.
Az idei évről szólva Gráf József elmondta: az első félévben a mezőgazdaság hozzáadott értéknövekmény tekintetében a nemzetgazdaság húzóágazatává vált, mivel 33,8 százalékkal növekedett ez az arány az ágazatban. Példaként említette: ebben az évben gabonát 42 százalékkal többet takarítottak be mint tavaly és az előző öt év átlagához képest is 26 százalékkal nagyobb volt a termés.
Példaként említette, hogy búzából öt tonnát meghaladó termésátlagot értek el hektáronként, ami 5,7 millió tonnás össztermést jelentett.
Az SPS bevezetéséről szólva a miniszter azzal érvelt, hogy a magyar gazdálkodók csak így válhatnak egyenrangú partnerekké az unióban azokkal, akik már ezt a rendszert alkalmazzák. A szabályozást ugyanis e szisztémára hozza az EU.
Vidéki foglalkoztatás javítása
Emellett az agráriumnak biztosítani kell a vidéki foglalkoztatás javítását, valamint a vidéken élő emberek életkörülményeinek javítását is. Az agrárminiszter kitért arra is, hogy cél továbbá az uniós agrárpolitikából adódó lehetőségek maximális kihasználása, azaz a Magyarországnak jutó agrártámogatások teljes mértékű felhasználása.
A miniszter közölte: a mezőgazdaság a GDP-n belül 4,0-4,8 százalékos arányú részesedéssel bír általában. Az úgynevezett agrobiznisz, azaz az agrárágazatokhoz kapcsolódó más ágazatok együttes teljesítménye pedig 12-14 százalék.
Fontos az ágazat exportteljesítménye
Mivel a magyar gazdaság rendkívül nyitott, ezért nagyon fontos az ágazat exportteljesítménye. Ez a múlt évben rendkívül jó volt, mivel az export értéke elérte a 4,8 milliárd eurót, míg a behozatalé 3,2 milliárd euró volt. Így 1,6 milliárd eurós pozitív szaldó keletkezett az ágazatban. Tavaly az agrárium teljes kibocsátása elérte az 1.655 milliárd forintot, ez folyó áraon számolva az előző évhez képest csaknem 4,5 százalékos emelkedést jelentett. A múlt évben a mezőgazdasági átvételi árak 30-31 százalékkal növekedtek. Az agrárolló nem záródott, hanem 7,1 százalékkal nyílt.
Búzából a múlt évben mintegy 40 százalékkal termett kevesebb az előző évinél, kukoricából pedig fele annyit takarítottak be tavaly mint 2006-ban.
Az ágazatban az előző évek uniós támogatásait 100 százalékban igénybe vették a gazdálkodók, ez több mint 200 milliárd forintos többletforrást jelentett számukra.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) hatására a beruházások 12 százalékkal emelkedtek.
Ugyanakkor az agrárgazdaságot sújtotta az aszály és a fagykár, továbbá nem sikerült előrelépni az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyának helyreállítása terén sem.
Az optimális birtokszerkezet kialakítása is várat még magára, bár erre mind szakmai, mind politikai próbálkozások voltak.
A pénzügyi válság okozta krízishelyzetben az agrártárca vezetése felvette a kapcsolatot a Magyar Fejlesztési Bankkal annak érdekében, hogy megoldást találjon a gazdálkodók finanszírozásának megoldására.
Az idei évről szólva Gráf József elmondta: az első félévben a mezőgazdaság hozzáadott értéknövekmény tekintetében a nemzetgazdaság húzóágazatává vált, mivel 33,8 százalékkal növekedett ez az arány az ágazatban. Példaként említette: ebben az évben gabonát 42 százalékkal többet takarítottak be mint tavaly és az előző öt év átlagához képest is 26 százalékkal nagyobb volt a termés.
Példaként említette, hogy búzából öt tonnát meghaladó termésátlagot értek el hektáronként, ami 5,7 millió tonnás össztermést jelentett.
Az SPS bevezetéséről szólva a miniszter azzal érvelt, hogy a magyar gazdálkodók csak így válhatnak egyenrangú partnerekké az unióban azokkal, akik már ezt a rendszert alkalmazzák. A szabályozást ugyanis e szisztémára hozza az EU.
Forrás: www.fvm.hu
