A kórokozó baktériumok ezeket a cukrokat ismerik fel és speciális receptoraikkal hozzákötődve megtelepszenek, és elszaporodva (kolonizálódva) lehetőségük van az állati szervezetbe bejutva azt megbetegíteni. Az elmúlt évtized vizsgálatai alapján a cukor molekulák közül (galaktóz, fruktóz, mannóz) az egyik legfontosabb a mannóz, mivel a bélcsatorna kórokozó baktériumaiban a mannózra specifikus lektinek (a megtapadásban szerepet játszó receptor) az uralkodók.
A mannán-oligoszacharidok (MOS) az élesztő sejtfalából származó glukomannán fehérje komplex vegyületek. Ezek a vegyületek mannózban gazdag tapadási forrást biztosítanak, mely megköti azokat a baktériumokat, melyek a bélcsatorna falához tapadnának. A MOS-t nem tudják bontani az emésztőenzimek, így az a hozzátapadt kórokozókkal együtt áthalad az emésztőcsatornán. Kísérletekben igazolt, hogy mannóz specifikus lektinekkel rendelkező E. coli nem tapad az emlős sejtekhez mannóz jelenlétében. In vitro kísérletek igazolták azt, hogy már a nyálkahártya hámsejtekhez tapadt E. coli-t is le lehetett választani 30 percen belül, egy mannán származékkal történt kezeléssel. A glükóz és galaktóz származékok ilyen jellegű hatással nem rendelkeznek. Ez igen fontos tapasztalat volt, mert ez azt bizonyítja, hogy a mannánok nemcsak a megtapadást képesek megelőzni, de a már megtapadt patogének ellen is hatékonyak.
A MOS-nak a baktérium-megkötő képességén túl az immunválasz-képességre gyakorolt hatása is jól dokumentált. A MOS adása csíramentes állatokban a bél és szérum Ig szintjeinek emelkedését eredményezte. A makrofág aktivitás (fagocitózis) aktiválását in vivo és in vitro kísérletekben egyaránt tapasztalták.
A fenti pozitív hatások eredményeképpen a bélcsatorna fizológiai és funkcionális tevékenysége és az állatok teljesítménye javul. A termék mára széles körben elterjedt a világon, a baromfi Salmonella-ellenes védekezés egyik alkotó elemeként is. Ezért válhatott a MOS a közelmúlt egyik igen fontos, nem antibiotikum típusú hozamfokozójává.
Magyarországon az Alltech cég Bio-Mos készítményét már évek óta kiterjedten alkalmazzák. Jelen cikkben egy Üzemi* és egy Intézeti** kísérlet eredményeit ismertetjük.
Üzemi kísérlet
Acid Pak 4-Way és Bio-Mos került vizsgálatra a nagyüzemi brojlerhizlaló vállalat három telepén (1. táblázat).
1.táblázat Üzemi kísérlet elrendezése
Telepek Ólak száma Állatok száma
Kísérlet Kontroll Kísérlet Kontroll
Telep A 3 4 54 000 75 000
Telep B 3 1 54 000 18 000
Telep C 3 3 54 000 54 000
Az Acid Pak 4-Way adagolása a következő volt:
- 1g/l az első héten minden nap1g/l hetente egy nap a következő hetekben.
A Bio-Mos bekeverési arányát a 2.táblázat tartalmazza.
2.táblázat Bio-Mos bekeverési aránya
| Takarmány | Bio-Moskg/t | Takarmánykg/állat |
| Előindító | 2 | 0,5 |
| Indító | 2 | 1,0 |
| Nevelő | 2 | 1,5 |
| Befejező | 1 | 0,8 |
A telepeken a kísérleti és kontroll ólak eredményeit hasonlítottuk össze, és azokat az Európai Brojler Index-ben (EBI) fejeztük ki (1.ábra). A vállalat átlagában az eredmények 7 ponttal javultak meg a kísérlet során.
1.ábra Üzemi kísérlet termelési eredményeinek összehasonlítása
* Az üzemi kísérlet az Európai Baromfi Tenyésztési Kongresszuson (2002, Bréma) bemutatott poszter volt.
Intézeti kísérlet
A Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KATKI) végezte a kísérletet. A kísérletben azt vizsgáltuk, hogy a Bio-Mos milyen hatással van a brojlerállomány teljesítményére és immunválasz-képességére.
A kísérletben 24 fülkében 1200 Ross 308 brojler (50 állat/fülke) került vizsgálatra.
A Bio-Mos 2-1-0,5 kg/t lépcsőzetesen csökkenő adagba került bekeverésre a takarmányba (indító-nevelő-befejező).
A Bio-Mos immunválasz-képességre gyakorolt hatását a baromfipestis elleni vakcinázást követő szerológiai vizsgálatok eredménye alapján vizsgáltuk. Az állományokat napos és 21 napos korban vakcináztuk a magyarországi gyakorlatnak megfelelően, napos korban keltetői spray, majd 3 hetes korban itatással. (Vérmintákat (15 állat/csoport) az első, a 21. és a 42. napon vettünk, a vérminták vizsgálatát az Országos Állategészségügyi Intézet végezte.)
A Bio-Mos etetés hatására csökkent az elhullás (3. táblázat) és javult a súlygyarapodás (4. táblázat).
3.táblázat A Bio-Mos elhullásra gyakorolt hatása
| Takarmányozási csoportok | Kontroll | Bio-Mos |
| Elhullás 0-42 nap (%) | 1.25 | 1.00 |
4.táblázat A Bio-Mos súlygyarapodásra gyakorolt hatása
| Takarmányozási csoportok | Kontroll | Bio-Mos |
| Napos kori élősúly (g) | 43.5 | 43.3 |
| 7 napos kori élősúly (g) | 130.7 | 132.9 |
| 14 napos kori élősúly (g) | 319.8 | 319.4 |
| 28 napos kori élősúly (g) | 1187.5 | 1201.5 |
| 42 napos kori élősúly (g) | 2230.5 | 2256.4 |
| Súlygyarapodás 0-42 nap (g) | 2187.0 | 2213.1 |
A Bio-Mos immunválasz-képességre gyakorolt hatásának vizsgálatakor jobb és egyöntetűbb titer értékeket kaptunk (5. táblázat). A kontroll csoportok esetében a 15 minta 27%-ban a szerológiai eredmény negatív volt, míg a Bio-Mos csoportban negatív állatot nem találtak.
5.táblázat A Bio-Mos baromfipestis (ND) elleni titerekre gyakorolt hatása
Takarmányozási csoportok Kontroll Bio-Mos
Napos korban (HI érték) 653
21 napos korban (HI érték) 32 51
Negatív (%) 27 -
42 napos korban (HI érték) 52 49
Negatív (%) 27 -
** Az Intézeti kísérlet az Európai Baromfi Takarmányozási Szimpóziumon (2003, Lillehammer) bemutatott poszter volt.
Forrás: Agrárágazat
