Az egyik legnagyobb kihívás az idén a takarmányozási szakemberek számára a tejelő tehenek nyersrost igényének a kielégítése lesz.
Az aszályos időjárás káros hatását a tejtermelő tehenészetek nem csak az abrakfélék hiányával és az egyre emelkedő árával érzékelik, hanem a szálas és tömegtakarmányok hozamainak szélsőséges alakulásával. Ez a hozamkiesés mind mennyiségi, mind minőségi értelemben jelentkezik az elkövetkező időszakban.
Az egyik legnagyobb kihívás az idén a takarmányozási szakemberek számára a tejelő tehenek nyersrost igényének a kielégítése lesz.
Az aszályos időjárás káros hatását a tejtermelő tehenészetek nem csak az abrakfélék hiányával és az egyre emelkedő árával érzékelik, hanem a szálas és tömegtakarmányok hozamainak szélsőséges alakulásával. Ez a hozamkiesés mind mennyiségi, mind minőségi értelemben jelentkezik az elkövetkező időszakban.
Egyrészt a szálastakarmányok és szenázsok táplálóanyagtartalma alacsonyabb lesz, másrészt a mennyiségi hiány az ország legtöbb részén kritikus helyzetet teremt a szarvasmarhatartók körében, az éves takarmányozási készletek betárolásában.
A silókukoricák jelenlegi állapota korábbi betakarítást tesz szükségessé, és hasonlóan a szénafélékhez, alacsony hozamokat és energiahiányos beltartalmat fognak produkálni.
Az esetek többségében a tömegtakarmányok hozamkieséséből eredő energia és fehérje hiány az abraktakarmányokkal az élettani határokon belül pótolható illetve helyettesíthető. Igaz, többlet ráfordítást jelent a termelőknek, de nem jelent megoldhatatlan feladatot.
A kérődzőknek viszont van egy speciális táplálóanyaga, a nyersrost, amely hiányának a pótlása a napi adagokban a legnehezebb feladat lesz az új termésig.
A nyersrostnak az étrendben nem csak az a szerepe, hogy fermentálható szerves anyagot biztosít a bendő mikrobiális életének a fenntartásához, hanem struktúrális szerkezete biztosítja a többi táplálóanyag jobb hasznosulását, a bendő normális működését, az állat általános egészségi állapotának és az étvágy fenntartásának nélkülözhetetlen feltétele.
A tömegtakarmányok beszerzési lehetőségei igen korlátozottak, a szállítási távolságok és azok költségei szinte lehetetlenné teszik a hiányok pótlását.
Ha a laktáció bármely szakaszában nincs kielégítve az állat nyersrost igénye (szárazanyagra számítva min.16-17%), alacsony lesz az adag nyersrost koncentrációja, ADF és NDF tartalma, az összes táplálóanyag lebomlásának és hasznosulásának a hatékonysága romlik, alacsonyabb lesz a tejtermelés, csökken a tej beltartalma, az anyagforgalmi betegségek állományszintű kialakulása tetemes veszteséget okozhat.
A nyersrost fermentációja során keletkező energia lesz a szűkös keresztmetszet a bendő mikrobiális egyensúlyának fenntartásához, s amennyiben ez felborul, csökkenni fog a cellobiotikus baktériumok száma a bendőben. Ezt követően az ecetsav:propionsav arány szűkülése csökkenti a bendő pH-t, amely kedvezőtlen lesz a protozoák(a szervezetükben tárolt kristályos glikogén a tejelő tehén energiaellátását javítja) számára is. A nyersrost hiányában gyorsan kialakulhat a szubklinikai acidózis, amely a táplálóanyag felvételt kémiai szabályozás útján leállítja, növeli a lábvég-megbetegedések arányát, s főleg a laktáció elején súlyos energiahiányos állapotot idéz elő.
Alacsony nyersrost tartalom mellett a bendőtartalom struktúrája nem lesz megfelelő az etetések közötti intenzív kérődzés kiváltásához, csökken a nyálképződés, amely a táplálóanyagok hasznosulását és az állat táplálóanyag ellátását rontja.
Ha ez az állapot párosul a tömegtakarmányok rövid szecskahosszúságával és az abrakfélék kis szemcseméretével, akkor a bendőpasszázs felgyorsul, s az amúgy is szűkös takarmánykészletekből származó táplálóanyag emésztetlenül távozik a bélsárral.
Milyen megoldásokat lehet javasolni ezeknek a problémáknak a megelőzésére?
Sok helyen nem lesz lehetőség az aszály következtében a szükségletnek megfelelő szintre beállítani az adag nyesrost tartalmát, vagy csak úgy, ha tetemesen csökken az adag energiakoncentrációja.
A feladat összetett, hiszen egyszerre kell a kukoricaszilázs várhatóan alacsony energia tartalmát abrak energiával pótolni anélkül, hogy visszafognánk a szárazanyagfelvételt, könnyen emészthető rosttal kell táplálni a cellulózbontó baktériumokat, s megfelelő struktúrális szerkezetet kell biztosítani a napi adagban a megfelelő kérődzés és a normális bendőpasszázs fenntartásához.
Olyan egyensúlyi pontot kell kialakítani és fenntartani, amikor az étrend energia gazdagsága nem korlátozza a nagy tejtermeléshez szükséges nagy takarmányfelvételt.
A készletek körültekintő és veszteségmentes etetése, a szénaszárítás és silózási veszteségek csökkentése, a betakarításkori vegetációs időszak szakszerű megállapítása azonban nem minden esetben lesz elég az abszolút hiányok pótlására.
Fel kell tárni azokat az alternatív rostforrásokat (szalma, kuk.csutka), amelyeknek a napi adagba keverése megoldást jelenthet a rosthiány által okozott problémákra.
Sokkal körültekintőbben kell a csoportosításokat elvégezni amiatt, hogy a laktáció elején amúgy is igényesebb és érzékenyebb nagytejű tehenek szükségleteit tudjuk legalább kielégíteni a szűkös készletekből. Lehetőleg szecskázva és a takarmánykiosztó kocsiba bekeverve csökkenthetjük a kiválogatás és alomra kerülő rész veszteségét.
A csoport napi takarmányadagja összeállításakor a megcélzott termelésnek megfelelően emelnünk kell azoknak a komponenseknek az arányát, amellyel a kieső táplálóanyagokat pótolni tudjuk (szalma és kuk.csutka bekeveréssel csökkentjük az adag koncentráltságát).
A laktáció elején és a magas termelésű egyedeknél előforduló elégtelen szárazanyagfelvétel, a gyenge kondíció és az anyagforgalmi betegségek gyakori előfordulása szinte minden esetben a rosthiányra és az adag nem megfelelő struktúrális állapotára vezethető vissza.
A TMR-ba szecskázott többlet rétiszéna segítségével a nagytejű egyedeknél javul az étvágy, a termelés és a kérődzés intenzitása.
Fokozottabban kell figyelni a tőgyhigiénia betartását, hiszen a kevés alomszalma a tej minőségi paramétereit ronthatja.
Előtérbe kell helyezni olyan táplálóanyagok adagba iktatását, amivel az állat immunbiológiai állapotát erősíteni tudjuk, a gyengébb környezeti körülmények következtében megnövekedő stresszfaktorok kivédésére.
Tatár József
termékmenedzser
Agribrands Europe Hungary Rt.
A Purina és Cargill Animal Nutrition takarmányok
kizárólagos gyártója és forgalmazója
Az aszályos időjárás káros hatását a tejtermelő tehenészetek nem csak az abrakfélék hiányával és az egyre emelkedő árával érzékelik, hanem a szálas és tömegtakarmányok hozamainak szélsőséges alakulásával. Ez a hozamkiesés mind mennyiségi, mind minőségi értelemben jelentkezik az elkövetkező időszakban.
Egyrészt a szálastakarmányok és szenázsok táplálóanyagtartalma alacsonyabb lesz, másrészt a mennyiségi hiány az ország legtöbb részén kritikus helyzetet teremt a szarvasmarhatartók körében, az éves takarmányozási készletek betárolásában.
A silókukoricák jelenlegi állapota korábbi betakarítást tesz szükségessé, és hasonlóan a szénafélékhez, alacsony hozamokat és energiahiányos beltartalmat fognak produkálni.
Az esetek többségében a tömegtakarmányok hozamkieséséből eredő energia és fehérje hiány az abraktakarmányokkal az élettani határokon belül pótolható illetve helyettesíthető. Igaz, többlet ráfordítást jelent a termelőknek, de nem jelent megoldhatatlan feladatot.
A kérődzőknek viszont van egy speciális táplálóanyaga, a nyersrost, amely hiányának a pótlása a napi adagokban a legnehezebb feladat lesz az új termésig.
A nyersrostnak az étrendben nem csak az a szerepe, hogy fermentálható szerves anyagot biztosít a bendő mikrobiális életének a fenntartásához, hanem struktúrális szerkezete biztosítja a többi táplálóanyag jobb hasznosulását, a bendő normális működését, az állat általános egészségi állapotának és az étvágy fenntartásának nélkülözhetetlen feltétele.
A tömegtakarmányok beszerzési lehetőségei igen korlátozottak, a szállítási távolságok és azok költségei szinte lehetetlenné teszik a hiányok pótlását.
Ha a laktáció bármely szakaszában nincs kielégítve az állat nyersrost igénye (szárazanyagra számítva min.16-17%), alacsony lesz az adag nyersrost koncentrációja, ADF és NDF tartalma, az összes táplálóanyag lebomlásának és hasznosulásának a hatékonysága romlik, alacsonyabb lesz a tejtermelés, csökken a tej beltartalma, az anyagforgalmi betegségek állományszintű kialakulása tetemes veszteséget okozhat.
A nyersrost fermentációja során keletkező energia lesz a szűkös keresztmetszet a bendő mikrobiális egyensúlyának fenntartásához, s amennyiben ez felborul, csökkenni fog a cellobiotikus baktériumok száma a bendőben. Ezt követően az ecetsav:propionsav arány szűkülése csökkenti a bendő pH-t, amely kedvezőtlen lesz a protozoák(a szervezetükben tárolt kristályos glikogén a tejelő tehén energiaellátását javítja) számára is. A nyersrost hiányában gyorsan kialakulhat a szubklinikai acidózis, amely a táplálóanyag felvételt kémiai szabályozás útján leállítja, növeli a lábvég-megbetegedések arányát, s főleg a laktáció elején súlyos energiahiányos állapotot idéz elő.
Alacsony nyersrost tartalom mellett a bendőtartalom struktúrája nem lesz megfelelő az etetések közötti intenzív kérődzés kiváltásához, csökken a nyálképződés, amely a táplálóanyagok hasznosulását és az állat táplálóanyag ellátását rontja.
Ha ez az állapot párosul a tömegtakarmányok rövid szecskahosszúságával és az abrakfélék kis szemcseméretével, akkor a bendőpasszázs felgyorsul, s az amúgy is szűkös takarmánykészletekből származó táplálóanyag emésztetlenül távozik a bélsárral.
Milyen megoldásokat lehet javasolni ezeknek a problémáknak a megelőzésére?
Sok helyen nem lesz lehetőség az aszály következtében a szükségletnek megfelelő szintre beállítani az adag nyesrost tartalmát, vagy csak úgy, ha tetemesen csökken az adag energiakoncentrációja.
A feladat összetett, hiszen egyszerre kell a kukoricaszilázs várhatóan alacsony energia tartalmát abrak energiával pótolni anélkül, hogy visszafognánk a szárazanyagfelvételt, könnyen emészthető rosttal kell táplálni a cellulózbontó baktériumokat, s megfelelő struktúrális szerkezetet kell biztosítani a napi adagban a megfelelő kérődzés és a normális bendőpasszázs fenntartásához.
Olyan egyensúlyi pontot kell kialakítani és fenntartani, amikor az étrend energia gazdagsága nem korlátozza a nagy tejtermeléshez szükséges nagy takarmányfelvételt.
A készletek körültekintő és veszteségmentes etetése, a szénaszárítás és silózási veszteségek csökkentése, a betakarításkori vegetációs időszak szakszerű megállapítása azonban nem minden esetben lesz elég az abszolút hiányok pótlására.
Fel kell tárni azokat az alternatív rostforrásokat (szalma, kuk.csutka), amelyeknek a napi adagba keverése megoldást jelenthet a rosthiány által okozott problémákra.
Sokkal körültekintőbben kell a csoportosításokat elvégezni amiatt, hogy a laktáció elején amúgy is igényesebb és érzékenyebb nagytejű tehenek szükségleteit tudjuk legalább kielégíteni a szűkös készletekből. Lehetőleg szecskázva és a takarmánykiosztó kocsiba bekeverve csökkenthetjük a kiválogatás és alomra kerülő rész veszteségét.
A csoport napi takarmányadagja összeállításakor a megcélzott termelésnek megfelelően emelnünk kell azoknak a komponenseknek az arányát, amellyel a kieső táplálóanyagokat pótolni tudjuk (szalma és kuk.csutka bekeveréssel csökkentjük az adag koncentráltságát).
A laktáció elején és a magas termelésű egyedeknél előforduló elégtelen szárazanyagfelvétel, a gyenge kondíció és az anyagforgalmi betegségek gyakori előfordulása szinte minden esetben a rosthiányra és az adag nem megfelelő struktúrális állapotára vezethető vissza.
A TMR-ba szecskázott többlet rétiszéna segítségével a nagytejű egyedeknél javul az étvágy, a termelés és a kérődzés intenzitása.
Fokozottabban kell figyelni a tőgyhigiénia betartását, hiszen a kevés alomszalma a tej minőségi paramétereit ronthatja.
Előtérbe kell helyezni olyan táplálóanyagok adagba iktatását, amivel az állat immunbiológiai állapotát erősíteni tudjuk, a gyengébb környezeti körülmények következtében megnövekedő stresszfaktorok kivédésére.
Tatár József
termékmenedzser
Agribrands Europe Hungary Rt.
A Purina és Cargill Animal Nutrition takarmányok
kizárólagos gyártója és forgalmazója
Forrás: Agrárágazat
