Tavaly év végén alkotta meg a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az új, nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényt (Krt.). Ennek februári hatályba lépése semmissé tette a korábban kötött kárenyhítési szerződéseket, az új rendszerben a gazdálkodóknak ugyanis nem kell külön szerződést kötniük. Azok az őstermelők, akik érvényes kártérítési szerződéssel rendelkeznek, automatikusan a rendszer részévé válnak, azok, akik még nem tagjai a rendszernek, egy kérvény benyújtásával taggá válhatnak. A kárenyhítő rendszer kötelékéből az őstermelők hasonló kérelem benyújtásával léphetnek ki. Az FVM figyelmezteti az érvényes kárenyhítési szerződéssel bíró őstermelőket, hogy kilépő nyilatkozat híján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kompenzálja, azaz más támogatásból tartja vissza a hozzájárulás összegét. A hozzájárulás-befizetési határidőket érdemes betartani, ugyanis a kompenzált hozzájárulás határidőn túli befizetésnek minősül, így a gazdálkodó a tárgyévben a kártérítő juttatásról is lemondhat.
A gazdálkodó szervezetek, valamint az egyéni-, kis-, és középvállalkozások nem dönthetnek szabadon a rendszerhez történő csatlakozásukról, számukra a törvény ezt kötelezővé teszi.
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer egyfajta biztosítási rendszerként működik. A kárenyhítési juttatás a mezőgazdasági termelők befizetéseiből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából adódik össze. Támogatásra a rendszerhez csatlakozott mezőgazdasági termelők akkor jogosultak, ha jogszabályokban előírt kár-feltételek teljesülnek.
A kárenyhítési rendszerbe vont termőterületek nagyságát az MVH az egységes kérelemben feltüntetett terület nagysága alapján állapítja meg; a művelési ágak támogatás területei - szántó, szőlő-, és gyümölcsültetvény - megmaradtak. Változott viszont a kárenyhítési hozzájárulás mértéke: míg korábban szántó művelési ág esetén hektáronként, évente ezer, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén pedig háromezer forintot kellett fizetni, addig az új törvény ezeket az összegeket szántó esetén nyolcszáz, gyümölcs és szőlőültetvény esetén pedig kétezer forintban határozza meg. Módosult a befizetési határidő dátuma is: a teljes területre számított hozzájárulást mostantól szeptember harmincadika helyett június harmincadikáig kell megfizetni, elektronikus úton.
A törvény továbbra is káreseménynek tekinti az aszály, az árvíz és a belvíz okozta, legalább ötven százalékos állománycsökkenést. Változás csupán a fagykár meghatározásánál történt: a jogalkotó az eddigi fagykár csoportot tavaszi- illetve téli fagykár eseményre bontotta. A káreseményeket az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MgSzH) kell benyújtani, az eseményt követő tíz napon belül. A termelő kárenyhítési juttatás iránti igényét legkésőbb tárgyév október huszadikáig jelezheti az MgSzH-nak.
A magyar mezőgazdaság évtizedek óta világszínvonalú alapanyagokat biztosít a hazai gasztronómiának. De vajon hogyan kerül a gondosan nevelt kacsa, a prémium minőségű borjú vagy a friss tanyasi csirke Budapest legjobb éttermeibe? Milyen út vezet a vidéki t...
Az arborétumok nemcsak tavasszal vagy ősszel nyújtanak maradandó élményt. Télen különleges hangulat lengi be őket, a hóval borított tájak pedig egyedülálló látványt nyújtanak. Magyarország számos lenyűgöző arborétuma télen is várja a természet szerelmesei...
Az előttünk álló hét időjárása változatos arcát mutatja majd, hiszen ködös, nyirkos és helyenként téli csapadékkal tarkított napok várnak ránk. Nézzük meg részletesen, mire számíthatunk!