Az elmúlt időszakban a takarmánypiacról jelentősen visszaszorultak az állati eredetű takarmány alapanyagok, fehérjehordozók. Ez a tény hozta újra reflektorfénybe a hazai szójatermesztés felkarolását. A szójatermesztés ebben az évben újra slágerré vált, ezt mutatta az év eleji siralmas vetőmaghelyzet is. Hazánk jelenleg is takarmányfehérje behozatalra szorul, ezért szükség lenne régi – új - divatosabban alternatív- fehérjenövények termesztését is felkarolni, hiszen a szója éghajlati és talajigénye termeszthetőségének mértékét eleve meghatározza, az országos szükségletet kielégíteni nem képes. Sajnos az alternatív fehérjenövényeknél a termesztési kedv elsősorban piaci (felvásárlási) bizonytalanságok miatt nincs meg, ezen bizonytalanságot származtatni pedig egyértelműen onnan lehet, hogy a takarmányiparnak nincs tapasztalata az alternatív fehérjenövények felhasználásában.
Magas fehérjetartalom
A Takarmánykódexet felütve egyetlen olyan növényt találunk, mely a maghüvelyesek termését tekintve még a szójababnál is magasabb fehérjetartalommal jegyeztetik: a csillagfürtöt. A növényt már az ókori Egyiptomban is termesztésbe vonták. Számtalan faját és fajtáját ismerjük. Felhasználása az egyszerű zöldtrágyázástól a magtermés takarmányozási célú felhasználásáig sokrétű. A növény termesztési területe hazánkban az 1920-1930-as, valamint 1950-es években jelentősen túllépte a 10000 hektáros mértéket. A magtermés etetésében korlátot jelentett a benne található alkaloida (lupanin, lupanidin). Az alkaloida vízoldható, az olaj kivonásával nem távozik a magból, a takarmányiparban használatos hőkezelési eljárások nem bontják. Az alkaloida-tartalom csökkentésére különféle vegyi, kilugzásos módszereket dolgoztak ki, melyek manapság már túl körülményesek ahhoz, hogy használják. Az alkaloida kérdésében az átütő sikert a növénynemesítés hozta meg az édes csillagfürt fajták kinemesítésével. Az édes csillagfürt alkaloida tartalma már oly csekély, hogy a takarmányozásban nem korlátozó tényező. A termesztés során a „visszakeseredés” veszélye minimális, ha szigorúan betartjuk, hogy árutermesztéshez csak I. szaporítási fokú fémzárolt vetőmagot használunk. Az intenzívebb növénytermesztési eljárások (pl. erőteljesebb műtrágyázás) alkalmazásával a csillagfürt vetésterülete világszerte –így hazánkban is- drasztikusan csökkent.
Cégünk néhány éve kezdett el foglalkozni fehérvirágú édes csillagfürt termeltetéssel és a végtermék takarmányipar részére történő feldolgozásával. A témakörben szerzett fontosabb tapasztalatainkat, gondolatainkat ezúton adjuk közre:
1. A növény termesztéséről:
Hazánkban takarmányozási célú magtermesztéshez jelenleg és gyakorlatilag egy megbízható, hazai fajta, a Nelly fehérvirágú édes csillagfürt áll a termesztés rendelkezésére. (Természetesen a fajta nem GMO-s!) A növény savanyú, kevésbé kötött, gyenge termékenységű talajokat igényel, így termesztését tekintve nem kompetitív a klasszikus fehérjenövényekkel. Termesztése viszonylag kis költséggel megoldható. A vetőmagköltség szokványos (10-12 ezer Ft/ha), növényvédelme olcsó preemergens gyomirtásra korlátozódik (6-8 ezer Ft/ha), már közepes tápanyag ellátottságú talajokon sem igényel műtrágyázást, betakarítása épp az átmeneti uborkaszezonra esik (augusztus közepe-vége), a termést szárítani többnyire szükségtelen. A pillangósok közül kiemelkedő a nitrogéngyűjtő képessége (120-180 kg N/ha , ez több, mint 400 kg/ha pétisóval egyenértékű!), így előveteménynek kiváló (a növény a nevét is innen kapta, ui. az ókoriak úgy hitték, hogy a növény a csillagokból meríti ezen talajjavító képességét). Hozamszinten 1,5 – 2,0 tonna termés várható hektáronként. Ez a jelenlegi felvásárlási árakon hektáronként 60 – 90 ezer Ft-os árbevételt jelent. Bár ez a bevételszint gyors meggazdagodásra nem ad alkalmat, de a növény vetésforgóban betöltött kitűnő szerepét is figyelembe véve így is nagyobb érdeklődést érdemelne.
2. Az édes csillagfürt magjáról, mint takarmányról*:
A csillagfürt mag beltartalmi értékeit vizsgálva rögtön kiderül, hogy az leginkább a feltárt, teljes zsírtartalmú (full-fat) szójára hasonlít. Emelt mértékben tartalmaz fehérjét és jelentős az olajtartalma is. Olajtartalma alacsonyabb, rosttartalma magasabb, mint a szójáé, s többek között ez is oka az alacsonyabb energia értékeknek. A rost, összetételét tekintve, a takarmányozás számára kevésbé kedvező lignint minimális mértékben tartalmazza:
| Csillagfürt (natúr) | Index | Szójabab (hőkezelt) | Index |
Nyersfehérje (%) | 34,0 | 100 | 34,0 | 100 |
Nyerszsír (%) | 9,0 | 50 | 18,0 | 100 |
12,0 | 133 | 9,0 | 100 | |
DEsertés (MJ/kg) | 15,5 | 86 | 18,0 | 100 |
MEbaromfi (MJ/kg) | 12,0 | 83 | 14,5 | 100 |
NElaktációs (MJ/kg) | 8,5 | 89 | 9,5 | 100 |
A nyersfehérje tartalom mellett fontos a meghatározó aminosavak mennyiségének, arányainak ismerete. Ez, az ideálisnak tartott szójáétól némileg eltér. A nyerszsír frakció ugyanúgy értékes zsírsavakat rejt, mint a szójabab esetében:
| Csillagfürt | Index | Szójabab | Index |
Lizin (%) | 1,80 | 90 | 2,00 | 100 |
Methionin ( %) | 0,30 | 75 | 0,40 | 100 |
Cisztin (%) | 0,45 | 100 | 0,45 | 100 |
Lizin : Metionin: Cisztin | 4 : 0,7 : 1 | - | 4,4 : 0,9 : 1 | - |
Linolsav (nyerszsír %-ban) | 15,0 | 41 | 37,0 | 100 |
Linolénsav (nyerszsír %-ban) | 10,0 | 182 | 5,5 | 100 |
Linolsav : Linolénsav | 15 : 10 | - | 6,7 : 10 | - |
A csillagfürt a haltakarmányozásban kiemelt szerepet töltött be, mint az egyik legjobban hasznosuló eledel. Ezért is vezették be 1933-ban a csillagfürt-értéket, mint hasznosulást mérő számot. A jó emészthetőség a melegvérű állatok esetében is kimutatható (cégünk a csillagfürt hidrotermikus pelyhesítését a táblázatban közölt emészthetőségi értékek további javítása érdekében végzi):
Emésztési együtthatók sertésnél | Csillagfürt (natúr) | Index | Szójabab (hőkezelt) | Index |
83 | 95 | 86 | 100 | |
Nyerszsír | 77 | 93 | 83 | 100 |
63 | 72 | 87 | 100 | |
Nmka. | 88 | 101 | 87 | 100 |
Emésztési együtthatók kérődzőknél | Csillagfürt (natúr) | Index | Szójabab (natúr) | Index |
Nyersfehérje | 90 | 102 | 88 | 100 |
Nyerszsír | 78 | 87 | 90 | 100 |
74 | 190 | 39 | 100 | |
Nmka. | 82 | 111 | 74 | 100 |
A fenti ismereteink birtokában nyugodtan állíthatjuk, hogy az édes csillagfürtből
Forrás: Agrárágazat