Megjegyzés a vegyszeres írtással kapcsolatban
Szükséges megjegyezni: a pendimetalintartalmú készítmények gyérítik a Magyarország déli részén elôforduló és helyenként nagy kárt okozó Orobanche sp. – szádor – fajokat is. A preemergensen alkalmazható Wing szintén elsôsoban az egyszikûek ellen hatékony, de jól gyéríti a magról kelô kétszikû gyomokat is. Az egyszikû, a Gramineae családba tartozó gyomok ellen – mind az egyéves, mind pedig az évelô – állományban is lehet védekezni a speciális graminicidekkel (1. táblázat).
A szerek kijuttatásakor a magról kelôk a gyökérváltás elôtt legyenek, az évelôk pedig érjék el a 15–25 cm-es nagyságot, akkor lesz a készítmények hatása optimális. A gyakorlatban használatukat áruk, illetve hozzáférhetôségük határozza meg. A magról kelô kétszikû gyomok ellen általánosan a preemergesen alkalmazható készítményeket használálják fel. A vetés utáni preemergens kezelések hatása nagymértékben függ a csapadékeloszlástól.
Szinte mindegyik gyomirtó szer használatakor számítani lehet a szer napraforgót károsító hatásával is. A linuron- és a fenurontartalmú készítményeket csak 2%-nál nagyobb humusztartalmú talajon szabad használni. Ezeknek a szereknek csak helyzeti szelektivitásuk van, ami azon alapul, hogy a napraforgómag nem találkozik a gyomirtó szerrel.
Fontos az egyenletes és megfelelô vetésmélység.
A prometrintartalmú készítmények napjainkban rövid hatástartamuk miatt csak harmadik kombinációs partnerként jönnek számításba, de jobb vízoldékonyságukkal könnyen ki tudják pusztítani az elsô kikelô gyomokat. Leggyakrabban a fluorkloridon hatóanyagú Racerrel és egy elsôsorban egyszikûirtó herbiciddel kerül kombinációba.
Az utóbbi szárazabb években elôretört a oxifluorfen és a flumioxazin (Goal, Galigan, Pledge) használata. Ezek PROTOX-gátlók. Jó hatáskifejtésükhöz kevesebb csapadék is (10 mm) elegendô.
Ezek a készítmények nagyon jó aprómorzsás, „cukorrépa minôségû” talajt kívánnak. A túlságosan elporított, valamint a homoktalajokon a defláció következtében a talaj felszíne elmozdulhat, és magával viszi a gyomirtó szert, ezért ilyen esetben csökkenô hatékonysággal számolhatunk.
A jó hatás érdekében
Fontos a vegyszerek jó hatásához, hogy a talaj nedves legyen. 2002-ig állományban a kétszikûek ellen csak a bifenox hatóanyagú Modown volt engedélyezve, amit 4–6 leveles napraforgóban kell kijuttatni a
gyomnövények szik – 2 leveles állapotában. Ez csak ritkán teljesül a gyakorlatban, mert a napraforgó 4 leveles állapotában a gyomok is rendszerint 2–4 leveles fejlettségûek. Ez volt az egyik gátja a szélesebb körû elterjedésének. A másik gond az, hogy felhasználásakor 4 levélnél kisebb napraforgóban fitotoxikus tüneteket okoz. 2003-ban berobbant a Pledge (flumioxazin) posztemergens engedélye és használata.
Állományban a napraforgó 2–4 leveles lehet, a gyomok fejlettsége se legyen nagyobb 4 levélnél. Természetesen nem minden gyom ellen hatékony, ezért hatékonyságának fokozására csökkentett dózisú nem olaj adalékanyag használata lehetséges. A szulák ellen részleges hatékonyságú, azt csak leperzseli, de újra hajt.
2005-tôl Magyarországon forgalmazzák az imidazolinon-ellenálló napraforgót és a tribenuronmetil-toleráns napraforgóhibrideket. Ügyelni kell arra, hogy az imazamox hatóanyagú Pulsar 40 SLt csak IMI napraforgóban szabad alkalmazni. A Granstar 75 DF csak Granstar-toleráns napraforgóban juttatható ki, természetesen állományban.
Mindkét készítmény elsôsorban a kétszikû gyomok ellen hatékony, ezért javasolt preemergens kezelés is. APulsar 40 SL alá a Wing kijuttatása (ikercsomag), a Granstar alá a metolaklór és a dimethenamid hatóanyagú készítményeket ajánlják. A graminicidekkel kombinációban kijuttatva a fitotoxicitás veszélye növekszik, ezért együttes kijuttatásuk nem célszerû. Az elôzetes kísérletek alapján segítség lesz a napraforgó-termesztôknek a nehezen irtható kétszikû gyomok ellen. Mind a Granstar 25 DF, mind a Pulsar 40 SL hatékony a szádor ellen.
Magyarországtól délebbre fekvô területeken elsôsorban a szádor elleni hatékonysága miatt termesztik az imidazolinon-rezisztens és a tribenuronmetil-toleráns napraforgóhibrideket. Az említett hibridek termesztése után az árvakelés gyomirtására fokozottan kell figyelni.
Addig is, míg az imidazolinon-rezisztens és a tribenuron-metil-toleráns napraforgóhibridekkel megoldhatóvá válik nagy felületen a napraforgó állománykezelése, az üzemek különbözô eljárásokkal segítenek magukon. Sok esetben megoldást jelent a gyomos napraforgóban a levél alá permetezés technikája.
Az alkalmazott gyomirtó szerek a linurontartalmú készítmények. Ezt a viszonylag olcsó, de hatékony módszert kb. a vetésterület 2–3%-án alkalmazzák. Igaz a levél alá permetezés precíz vetést és a gyomirtó szer igen pontos kijuttatását igényli, valamint az alap gyomirtó szer egy kis hatékonyságát is, mert használatakor a gyomnövény és a kultúrnövény között magasságbeli különbség szükséges.
Mechanikai védekezés
Elôtérbe került a mechanikai védekezés is. A napraforgótáblákon az egyszeri kultivátorozás általános.
A levél alá permetezés, valamint a kultivátorozott területek aránya szintén nôhet. Egyes területeken a pre-poszt technológiát is alkalmazzák. A pre-poszt technológia során a korán, de jól elvégzett talajmunka nyomán a vetés a már kigyomosodott területre történik.
A vegyszeres gyomirtást a vetés után 2–4 nappal kell végrehajtani.
Ilyenkor a kikelt gyomokat elpusztítják a napraforgómag károsodása nélkül. Alkalmazható tartamhatással is bíró, de perzselô hatású gyomirtó szer (linuron) vagy a tartamhatás nélküli, de az acatot is elpusztító glifozát hatóanyagú gyomirtó szerek valamelyike. Természetesen ezeket is egy elsôsorban egyszikûirtó herbiciddel kombinációban permetezik ki ill., glifozát esetén a napraforgó gyomirtása nem maradhat el, mert glifozát alkalmazásakor a szer csak a kikelt gyomokat pusztítja el.
Összességében megállapítható, hogy a napraforgó vegyszeres gyomirtása nagy odafigyelést és megfelelô szakmai ismeretet igényel, aminek magába kell foglalnia a napraforgó-termesztés minden egyes mozzanatát.
Hoffmanné Pathy Zsuzsanna
(Somogy Megyei NTSZ 7400 Kaposvár, Guba S. u. 20.)
Növényvédelem 41 (7), 2005
Forrás: Növényvédelem
