Hangyák (Formicoidae)
Gyepi hangya
Tetramorium caespitum (Linnaeus)
Száraz, meleg tavaszokon – sok más lágy szárú növény mellett – a csírázó- és szikleveles napraforgót is elôszeretettel fogyasztja, de a 2–6 leveles növény hajtáscsúcsát, levélnyelét is megrághatja. Támadására elsôsorban lazább, homokosabb területeken – kiterjedt föld alatti kolóniái mentén – kell felkészülnünk.
Védekezés:
– agrotechnikai: vetés elôtti talajmunkával szétrombolhatók a hangyák járatai. Államuk újraszervezése miatt kártételük minimális,
– kémiai: a támadásra hajlamosító évjáratokban teflutrin és a malation hatóanyagú rovarölô szerek kijuttatása nyújt megfelelô védelmet.
Madarak (Aves)
Fácán
Phasianus colchicus (Linnaeus)
Parlagi galamb
Columba livia forma domestica (Gmelin)
Balkáni gerle
Streptopelia decaocto (Frivaldszky)
Vadgerle
Streptopelia turtur (Linnaeus)
Vetési varjú
Corvus frugilegus (Linnaeus)
Az elvetett kaszatokat madarak szedhetik ki. Elsôsorban; a fácán a balkáni és a vadgerle. Erdôcsoportok közelében pedig a kolóniákban fészkelô vetési varjú, lakott területek közelségében
Védekezés:
– a vadásztársaságokkal közös „kímélô” vadriasztás, vetéskor a lakott területek közelségének mellôzése,
– kémiai: a vetômag vadriasztó szeres csávázása antrakinon-származékokkal.
Emlôsök (Mammalia)
Mezei pocok
Microtus arvalis (Pallas)
Hörcsög
Cricetus cricetus (Linnaeus)
Mezei nyúl
Lepus europaeus (Pallas)
Gímszarvas
Cervus elaphus hippelaphus (Linnaeus)
Ôz
Capreolus capreolus (Linnaeus)
Az elvetett kaszatokat a talajból kikaparja, és a talaj felszínén elfogyasztja a mezei pocok. Kártételét a talaj felszínén hátrahagyott és szétrágott kaszathéj jelzi. A kelô napraforgó szikleveleit
– és az elsô valódi lombleveleket – rágcsálók károsíthatják. A lerágott csonkból csak kétszárú, alacsony növésû, elhúzódó virágzású, csökkent termôképességû növények fejlôdnek.
A szárcsonk magassága adhat támpontot a kártevô meghatározásához is. Az alacsonyan, l–3
cm magasan lerágott csonkok a hörcsög kártételére utalnak. Kissé magasabban rágja el a szárat
a mezei nyúl, a 30–40 cm magasságban elrágott „bimbó” nélküli növény pedig az ôz, illetve a gímszarvas kártételére utal. Ez utóbbi növények – különösen az alsó elágazásra hajlamos hibridek esetében – dúsan elágaznak, és még augusztusban is virágoznak (e körülmény a hibridszaporításokkor kizáró tényezô is lehet!).
Védekezés:
– a vadásztársaságokkal közös ôrzés, és hatékony vadriasztás,
– a táblakiválasztás során kerülni kell az erdôk, összefüggô facsoportok, illetve a lakott területek közelségét,
– kémiai: hatékony vadriasztó szerek alkalmazása.
Forrás: Növényvédelem
