Sokan teszik fel ezt a kérdést manapság, hiszen a herbicid toleráns napraforgók olyan új gyomirtási lehetőséget kínálnak, amely sok gazdálkodót el- bizonytalanított az alapkezelés szükségességéről. A válasz azonban egyértelműen igen, szükség van alapkezelésre. Tekintsük át röviden az indokokat.
1. Napraforgó zavartalan kezdeti fejlődése a magas termés egyik zálogaA napraforgó jó gyomelnyomó képessége ellenére fejlődésének első 4-6 hetében fokozottan érzékeny a gyomosodásra. A kétszikű gyomnövények közül az elmúlt évtizedben kiemelkedő fontosságúvá vált a parlagfű és a
csattanó maszlag. Hőmérséklet igényük hasonló a napraforgóéhoz, a fő csírázási idejük április eleje – május vége közé esik, a napraforgó vetési idejével megegyezően.
A gyomnövények vizet, tápanyagot vonnak el a kelőfélben lévő napraforgótól, így annak fejlődése lelassul. Az akadálytalan kelés alapozza meg a későbbi magas termésünket, hiszen a jól fejlődő napraforgó később jobban ellenáll a kihívásoknak.2. Herbicid toleráns technológia jellemzőiAz elmúlt évek termelési tapasztalatai bebizonyították, hogy az imazamox hatóanyagú Pulsar és tribenuron-metil hatóanyagú Express gyomirtószerekkel végzett egyszeri kezelések nem biztosítanak az egész tenyészidőszakra kiterjedő gyomirtó hatást.Mindkét készítmény állománykezelés formájában elsősorban a kétszikű gyomok ellen hatásos, így az egyszikű gyomok ellen vagy alapkezelésben preemergensen, vagy állománykezelésben posztemergensen szükséges védekezni.
* Állománykezelésben a speciális egyszikűirtókkal tankkombinációban a fitotoxicitás veszélye miatt általában nem javasolt kijuttatásuk.* A preemergens egyszikűirtók közül csak a nagy szelektivitású készítmények – pl. Dual Gold, Gardoprim Plus Gold, - jöhetnek számításba, mivel már a kisebb fitotoxicitás is jelentősen ronthatja a napraforgó ellenálló képességét.A később kelő gyomnövények ellen a készítményeknek a talajon keresztül nincs tartamhatásuk, tehát csak azon gyomnövények ellen nyújtanak biztonságos megoldást, melyek a kezelés pillanatában már kikeltek.A kezelést célszerű legkésőbb a napraforgó 4-6, gyomnövények 2-4 leveles fejlettségekor elvégezni. A fejlettebb gyomnövények elleni hatásuk egyes gyomnövények – pl. a parlagfű - esetében már csak részleges.3. Gyomnövények, mint a betegségek, terjesztőiA napraforgó kórokozóinak gazda-körében sok gyomnövény található meg. A parlagfű például a fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) kórokozóit terjeszti, de megtámadja a Plasmopara halstedii is. A kórokozók terjesztésével okozott kár mértékét nehéz megbecsülni, hiszen annak mértéke számos tényezőtől függ, de a gyomosság mértéke nagy hatással van rá. Ezek a betegségek jelentős mennyiségi és minőségi károkat okozhatnak, ami a termésveszteségen túl a kaszatok olajtartalmát is drasztikusan csökkentheti. Elemi érdekünk tehát, hogy minden eszközt megragadjunk, hogy gátoljuk ezen betegségek megjelenését a napraforgó táblánkon. Ennek az egyik eszköze a keléstől kezdődően a gyommentes állomány kialakítása és fenntartása.Fenti okok miatt tehát kulcsfontosságú a napraforgó gyommentességének biztosítása a keléstől a tenyészidőszak végéig, ami a vetést követően elvégzett alapgyomirtás nélkül megoldhatatlan.
