Franciaországban, a nemrég elfogadott új környezetvédelmi törvény értelmében, valamennyi új, a kereskedelmi, ipari zónán belül épült épület tetejére napelemet kell telepíteni vagy zöldtetőt létesíteni.
Példamutató gyorsasággal a közép-franciaországi Crucey-Villagesben, az energetikai óriás, EDF épületének egy részén fotovoltaikus park épült. A héten jóváhagyott törvény érelmében a kereskedelmi övezetekben épült épületek háztetőinek egy részét zöldnövénnyel vagy napelemmel kell beborítani. A zöldtetők elsősorban azért előnyösek, mert szigetelő hatásuk van, így segítenek csökkenteni a szükséges hőenergia mennyiségét a téli időszakban, nyáron pedig az épületetek hűtésében segítenek, emellett megtartják az esővizet, így megoldva a vízelvezetés égető problémáját.
A zöld tetők a biológiai sokféleség szempontjából is előnyösek, mert a madarak kiváló fészkelő helyeket találhatnak maguknak a városi dzsungelek kellős közepén.
A parlament által elfogadott törvény kevésbé szigorú, mint amit kezdetben a francia környezetvédő aktivisták javasoltak. Ők valamennyi háztetőt a teljes felületen „zöldíteni” akartak. A szocialista kormány azonban meggyőzte az aktivistákat, hogy a törvény hatálya csak a kereskedelmi épületekre vonatkozzon, és csak a tetőfelület egy részét kelljen beültetni növényekkel. Ezen felül az épülettulajdonosok dönthetnek, hogy az épületük tetejére növényeket, avagy napelemeket szeretnének telepíteni.
Zöld tetők nagy népszerűségnek örvendenek Németországban és Ausztráliában, és a kanadai város, Toronto is bevezette 2009-ben a fenti gyakorlatot. Ott viszont a lakóépületekre is kiterjesztették a környezetvédelmi törvény hatályát.
Azt az energiát, amely az összes Földön található és kitermelhető kőolajkészletekben rejlik, a Nap 1,5 nap alatt sugározza a Földre. Az emberiség jelenlegi, évi energiafogyasztását a Nap egy órányi energiakibocsátása teljes egészében fedezné.
Ugyanakkor a napelemek elterjedését nagymértékben hátráltató tényező az áruk, aminek két fő oka az előállításuk energia- és csúcstechnológia-igényessége, a kis széria, továbbá, hogy csak napsütésben képesek hatékonyan működni. Az utóbbi években azonban (főként a kínai napelemgyártás felfutása, és a tömegtermelés megjelenése miatt) folyamatosan csökken a napelemek ára. Korábbi szakmai előrejelzések 2010 utánra várták, hogy a napelemmel termelt áram ára megegyezzen a fosszilis energiatermelés költségével, de ez eddig még nemcsak nem következett be, hanem a 2014-ben bekövetkezett nagymértékű nyersolajár-csökkenés az áregyenérték elérését, legalábbis ideiglenesen, jobban eltávolította.
A hatásfok növelésére van lehetőség, azonban ez bonyolultabb technológiát igényel, ami drágább előállítást von maga után. Az elméleti hatásfok limit (33,7%) átléphető, ha több vékonyréteg napelemet (p-n átmenetet) építenek egymásra, melyek lépésenként egyre rövidebb fényhullámhosszra érzékenyek. Ezen felül a hatásfok tovább növelhető, ha nagyobb fénykoncentrációval (500X) üzemelnek, amit optikai lencsék vagy tükrök alkalmazásával érnek el.
Alapvetően elmondható, hogy fejlesztések manapság általában nem a nagyobb hatásfok, hanem a hatásfok x élettartam/gyártási költség irányában folynak, hogy a megtérülési idő minél rövidebb legyen. Ezt a célt a vékonyréteg napelemek hivatottak elérni, mert ugyan a hatásfokuk kevesebb, azonban az előállításukhoz 100-szor kevesebb drága félvezető alapanyag szükséges, ami sokkal olcsóbbá teheti őket a hagyományos szilícium társaikhoz képest.
