Ültess takarónövényeket
A komposztot általában ősszel vagy télen szokás alkalmazni a kertben. Ilyenkor persze nem jó ötlet növényeket ültetni, hiszen nem élnék túl a fagyos évszakot. A probléma csak az, hogy a komposzt így önmagában temérdek gyomnak ad majd életet. Szerencsére ezeket hatékonyan visszaszoríthatod, ha rögön a komposzt szétterítése után talajtakaró-növényeket ültetsz az adott területre.
Érdemes olyan növényeket választani erre a célra, amelyek hideg időben is képesek kicsírázni és megnőni. Ilyen például a takarmányborsó, a réti here és a mustár. Miután a komposzt az ágyásokra került, szórd szét a magokat, és takard le őket műanyag talajtakaróval, hogy felgyorsítsd a csírázási folyamatot. Ne aggódj a hideg miatt, mert ezek a növények még így is előbb kezdenek majd el fejlődni, mint bármi más (pl. a gyomok) tél végén vagy a tavasz elején!
Ha komposztált tehén vagy lótrágyát használsz, akkor azokban jó eséllyel rengeteg évelő gyommag lesz, amelyek kicsírázhatnak, miután a talajba kerültek. A talajtakaró növények elfogják előlük a tápanyagokat és a napfényt, így nem lesz esélyük előbújni. Amikor aztán eljön a tényleges ültetés ideje, szántsd bele a talajtakaró növényeket a talajba, vagy húzd fel, és használd őket elszórt talajtakaróként palántáid körül.
Használj organikus trágyát
Kerted kialakítása után néhány éven keresztül minden évben legalább 10 cm-nyi komposztot kell hozzáadnod a kerti talajhoz, hogy elősegítsd növényeid növekedését, illetve javítsd a talaj szerkezetét és vízelvezetését. Azonban miután talajod vályogossá válik ekkora mennyiségű komposzt problémákat (például tápanyag-túladagolást) okozhat majd.
A talaj hosszútávú egészsége érdekében vigyél fel rájuk egy nagyjából 2,5 cm-nyi vastag réteg érlelt komposztot. Ez után kisebb mennyiségben adagolj olyan összetételű organikus trágyákat, amelyekre növényeidnek szükségük van. A trágya olcsóbb és kevesebb munkát is igényel, mint rendszeresen komposzttal kiegészíteni a talaj összetételét. Amint talajod vályogossá válik, vizsgáld meg, és ellenőrizd pH értékét, illetve foszfor-, kálium-, kalcium- és magnéziumtartalmát.
Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb talajteszt nem képes megbízhatóan kimutatni a tényleges nitrogénmennyiséget – ehhez szakértői segítségre lesz szükséged. Ez utóbbit persze kihagyhatod, csak ügyelj rá, hogy növényeid elég nitrogént kapjanak az igényeikhez mérten. Mindenképpen használj lassú felszívódású trágyákat, úgymint csontlisztet vagy szárított állati trágyát. Ezeket a talajban leledző mikroszkopikus élőlények a növények által is használható tápanyagokká alakítják majd.
