A leggyakrabban előforduló kenőanyagtípusok

Minőségi tartalékok

Sajnos a gyorsan változó időjárási viszonyok, nem minden esetben teszik lehetővé, hogy az előírt üzemóra elérésekor a termelésből kiemeljük a gépeket és elvégezzük azok karbantartását. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a modern, jó minőségű kenőanyagokban meglegyenek a megfelelő minőségi tartalékok. Az erő- és munkagépek működőképességének megtartása érdekében célszerű a gép gyártók által javasolt specifikációknak megfelelő kenőanyagokat alkalmazni.

Mezőgazdasági alkalmazásoknál a leggyakrabban előforduló kenőanyagtípusok: Motorolajok, hajtóműolajok, hidraulikaolajok, kenőzsírok és a multi-funkciós kenőanyagok.

Motorolajok:

Az erő- és munkagép gyártók a gépkönyveikben részletesen és egyértelműen megadják azokat a paramétereket, és nemzetközileg elfogadott szabványok által szigorúan meghatározott teljesítmény szinteket, amelyek alapján eldönthetik a felhasználók, hogy a kenőanyag beszállítók melyik típusú termékét kell választaniuk. Motorolajok esetében két nemzetközileg elfogadott teljesítmény rendszerrel találkozhatunk az egyik ilyen az „ACEA” (Associacion des Constructurs Européen d’Automobiles), a másik pedig az „API” (American Petroleum Institut).

Az ACEA a mindennapok legfontosabb általános minőségi normája. Ez az európai motor gyártók egységes osztályozási rendszere, mely szigorú laboratóriumi, és próbapadi vizsgálatokkal igazolja a motorolajok minőségét.

ACEA E sorozat a mezőgazdasági erőgépek, tehergépjárművek, és egyéb föld,- és építőgépek nagyterhelésű dízelmotorjaira vonatkozó szabványgyűjtemény.

E1                    2000 márciusában visszavonva.

E2                    Normál használatú/normál csereperiódusú motorolajok. MB 228.1 és MAN 271 vizsgálatokon alapul.

E3                    Nehéz üzemi körülményeknek kitett EURO 1 és 2 motorokhoz normál, és hosszított olajcsere intervallumhoz. MB 228.3 és MAN 3275 vizsgálatokon alapul. Visszavonva.

E4                    Különlegesen nehéz üzemi körülményeknek kitett EURO 1, 2 és 3 motorokhoz normál, és hosszított olajcsere intervallumhoz. MB 228.5 és MAN 3277 vizsgálatokon alapul.

E5                    Nehéz üzemi körülményeknek kitett EURO 1, 2 és 3 motorokhoz normál, és hosszított olajcsere intervallumhoz. Az E3 kiegészült néhány amerikai dízelmotor vizsgálattal. Visszavonva.

E6                    Alacsony hamutartalmú (low-ash) motorolajok, a legkorszerűbb dízel részecskeszűrővel (DPF), vagy egyéb füstgáz-után kezelő berendezéssel ellátott dízel motorokhoz. Egyebekben megegyezik az E4 vizsgálataival.

E7                    Az E3 és E5 minősítéseket kiváltó kategória. EURO 1, 2, 3 és 4 motorokhoz, hosszított olajcsere intervallumhoz is, illetve néhány dízel részecskeszűrővel (DPF), vagy egyéb füstgáz-után kezelő berendezéssel ellátott dízel motorokhoz.

Az API osztályozás Európában is elfogadott és használatos amerikai minősítési rendszer.

4-ütemű dízel motorok:

API CC 1985 előtti szívó dízel motorokhoz, visszavonva.

API CD 1990 előtti szívó dízel motorokhoz, visszavonva.

 

Indirekt befecskendezésű dízel motorok:

API CF              Kifejezetten indirekt befecskendezésű (örvénykamrás) dízel motorokhoz. Megengedett üzemanyag kéntartalom > 0.5% (1994-es szabvány)

 

Direkt befecskendezésű dízel motorok:

API CE             Nehézüzemű, turbófeltöltővel szerelt dízel motorokhoz. Motorpadi (furattükrösödés) és egyéb laboratóriumi (párolgási veszteség) vizsgálatokkal kiegészülve.

API CF-4           1990-ben bevezetett szabvány. Kiváltja a CE minősítést. Kiegészülve nagysebességű dízelmotor vizsgálattal.

API CG-4          Nehéz üzemi körülményeknek kitett dízel motorokhoz > 0.5% üzemanyag kéntartalom mellett. Teljesíti az 1994-es füstkibocsátási előírásokat.

API CH-4          Felülmúlja a CG-4 szabványt. Teljesíti az 1998-as füstkibocsátási előírásokat.

API CI-4            Felülmúlja a CH-4 szabványt. Teljesíti az 2004-es füstkibocsátási előírásokat. Használható egyes füstgáz-után kezelő (EGR) berendezéssel ellátott dízel motorokhoz.

API CJ-4           Felülmúlja a CI-4 szabványt. Teljesíti az 2007-es füstkibocsátási előírásokat. > 0,015% üzemanyag kéntartalom mellett kiváló védelem füstgáz-után kezelő berendezéssel ellátott dízel motoroknak, hosszított olajcsere periódusoknál.

A teljesítmény fokozatok mellett egyértelmű ajánlást kell, hogy adjanak a motorolajok viszkozitási osztályára, a környezeti hőmérséklet és az egyes éghajlati viszonyoknak megfelelően. A mérsékelt éghajlati övben az esetek 95%-ban jelenleg a 15W-40-es viszkozitási osztályú többfokozatú (téli-nyári) motorolajokat használják a mezőgazdaságban. Jelenleg a 10W-40-es motorolajok piaci részesedése a mezőgazdasági felhasználásban kb.: 5%, de ennek mértéke a motor konstrukciók fejlődésével a jövőben egyre nagyobb lesz, mint azt már tapasztalni lehet más felhasználási területeken is.

 

Kenőzsírok:

Mezőgazdasági kenőanyagok egyik fontos szegmense a kenőzsírok, ennek ellenére azonban nem kapnak olyan jelentőséget, mint amely megilletné a kenőanyagok eme típusait. Általában egy lítium bázisú EP (nagy nyomásálló adalék), vagy olykor EP nélküli kenőzsírral elintézik az ilyen típusú kenési helyek kenőanyag igényének kielégítését. Pedig a megfelelő kenési helyre a megfelelően kiválasztott kenőzsírral számos probléma megelőzhető. Ki nem találkozott még azzal a jelenséggel, hogy a kenőzsír kifolyt a csapágyból? Ez a jelenség gyakran előfordul a mindennapi életben. Annak érdekében, hogy a különböző jelenségeket megértsük, nézzük meg egy kicsit részletesebben a zsírok felépítését.

Miből állnak a kenőzsírok?

• alapolajból,
• sűrítőből,
• adalékokból.

Ennek a három összetevőnek a különböző fajtájú, arányú és minőségű kombinációjából megkapjuk a kenőzsírt jellemző tulajdonságait. Az alábbiak szerint csoportosíthatók és osztályozhatók:

• az alapolaj típusa szerint (ásványolaj vagy szintetikus olaj),
• sűrítők szerint (szappan vagy nem szappan),
• speciális alkalmazásuk szerint (pl.: szóró tapadó kenőzsír).

Az alapolaj típusa a kenőképességre és a terhelhetőségi tulajdonságokra van nagymértékben befolyással. A sűrítők pedig főként a kenőzsírok megengedhető legnagyobb alkalmazási hőmérsékletére, valamint víz- és vegyszerállóságára. Leggyakrabban alkalmazott sűrítő típusok meghatározó tulajdonságai:

A kenőzsírok gélesedését – az olajok viszkozitásának analógiájára – konzisztenciájukkal illetve ún. penetrációs (behatolási) értékükkel jellemzik. Ez a folyékonytól a lágy állagon át a szilárdig terjed és a DIN 51 818 szabvány szerinti NLGI osztályokhoz rendeli a kenőzsírokat.

Gördülőcsapágyakhoz 2. és 3. NLGI osztályba sorolt kenőzsírok felelnek meg, ezen belüli kiválasztásuk más, állaguk által befolyásolt tulajdonságuktól függ. Pl.: lágy zsírok központi kenési rendszerekben, hidegben is jól továbbíthatók és adagolhatók. A csapágyban kifejtett kis ellenállásuk csökkenti a súrlódás által keltett zajt. Ha a forgástengely függőleges vagy ferde, ajánlatos konzisztensebb kenőzsírt (NLGI 2 helyett 3) alkalmazni, ezzel megelőzve az elfolyás veszélyét. A kenőzsír konzisztenciája a sűrítő típusától és mennyiségétől valamint az alapolaj típusától, viszkozitásától és VI tulajdonságától függően változik a hőmérséklettel.

Ideális választás lehet a mezőgazdasági alkalmazásokban a kenőzsírok közül a Lítium-komplex, Lítium - Kalcium vegyes bázisú, Kalcium-komplex vagy Kalcium-szulfonát-komplex. Az ilyen sűrítővel rendelkező kenőzsírok általában +140-+160 °C-os hőmérsékletig használhatók és jó víz kimosás ellenálló képességgel rendelkeznek. Ajánlott, hogy ezek a zsírok tartalmazzanak ún. EP (Extrem pressure) adalékokat. Ajánlott konzisztencia osztályuk: NLGI 2 vagy 3.

Gömbcsuklókhoz, forgózsámolyok, függőcsapszegekhez, golyós féltengelycsuklókhoz, műanyag csapágyakhoz, kormányrudazathoz és kerékfelfüggesztéshez, használhatók azok a speciális kenőanyagok, amelyek valamilyen szilárd kenőanyagot tartalmaznak, mint a grafit, vagy a MoS2. Az ilyen szilád kenőanyagot tartalmazó kenőzsírok azonban nem alkalmazhatók nagy sebességgel forgó nagyterhelésű csapágyakban. Inkább a lökésszerű terhelésnek és nagymértékű vibrációnak kitett nehéz üzemi alkalmazásokban használhatók.

Forrás: Agrárágazat