A minőségi búzatermesztés kritikus elemei Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán Debreceni Egyetem ATC MTK Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék Évszázadok óta, tradicionálisan meghatározó jelentőségű növénytermesztési ágazat hazánkban a búzatermesztés. Termesztésével gyakorlatilag – a területnagyságtól függetlenül – valamennyi üzemben, gazdaságban foglalkoznak. Ahogy az elmúlt néhány év is meggyőzően bizonyította, termesztésének sikere (azaz a termésátlag, az értékesítési ár, a minőség) nagyban meghatározta a növénytermesztési főágazat, tágabb értelemben az üzem gazdálkodási eredményességét. A jövőben – hazánk nyitott gazdaságpolitikája mellett – az egyes mezőgazdasági, növénytermesztési ágazatok lehetőségeit, fejlesztési irányait jelentős mértékben befolyásolja az EU-hoz való csatlakozásunk, az integrációs szervezetben hozott döntések, az abban zajló gazdasági folyamatok (CAP stb.). Érdemes és szükségszerű összehasonlítani a jelenlegi EU tagországok és Magyarország búzatermesztését. A 15 EU tagország igen tekintélyes termelési egységet jelent a világ búzatermesztésében (mintegy 20 %-át teszi ki a világ termelésének). Az elmúlt években a búza vetésterülete növekvő tendenciát mutatott (mintegy 8-9 % növekedés 1995-2000 között). A dél-európai EU tagországokat leszámítva intenzív búzatermesztést folytatnak a tagországok (a nagy termesztő országokban Franciaország, Németország, Nagy-Britannia 7 t/ha feletti szinten), rendkívül kiegyenlített termésátlagokkal (a kedvezőbb éghajlati adottságok mellett az agrotechnika magas színvonala is hozzájárul ehhez). Erőteljes külkereskedelmi forgalmat bonyolítanak le az EU országok búzából (és lisztből): tekintélyes (35 millió tonna) export mellett jelentős az importjuk (20 millió tonna) is, amelynek jelentős hányadát a megfelelő sütőipari minőség biztosítására használják fel (1. táblázat). A búzatermesztés fontosabb mutatói az Európai Unió országaiban (FAO adatok) Ország | Vetésterület (e ha) | Termésátlag (t/ha) | 1995 | 2000 | 1998 | 1999 | 2000 | Ausztria | 256 | 294 | 5,07 | 5,43 | 4,47 | Belgium-Luxemburg | 218 | 229 | 7,98 | 8,34 | 7,14 | Dánia | 610 | 636 | 7,25 | 7,22 | 7,39 | Finnország | 101 | 159 | 2,89 | 1,99 | 3,46 | Franciaország | 4745 | 5269 | 7,61 | 7,24 | 7,13 | Németország | 2579 | 2971 | 7,20 | 7,51 | 7,28 | Görögország | 879 | 856 | 2,20 | 2,33 | 2,07 | Írország | 71 | 81 | 8,03 | 8,77 | 8,72 | Olaszország | 2482 | 2318 | 3,62 | 3,24 | 3,22 |
Hollandia | 135 | 138 | 7,38 | 8,33 | 8,55 | Portugália | 296 | 249 | 1,02 | 1,65 | 1,72 | Spanyolország | 2126 | 2370 | 2,84 | 2,1 | 3,09 | Svédország | 261 | 4,02 | 5,65 | 6,02 | 6,30 | Nagy-Britannia | 1859 | 2086 | 7,56 | 8,05 | 8,01 | EU | 16618 | 18057 | 6,02 | 5,70 | 5,84 | Búzakereskedelem (búza és liszt = búzaegyenértékben, M.e.: ezer tonna) | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Export | 45.209 | 36.143 | 33.450 | 34.169 | Import | 17.502 | 18.948 | 20.336 | 21.587 | Az elmúlt évek hazai búzatermesztési adatai azt bizonyították, hogy elsősorban a stabilitás hiánya volt a jellemző a termelésünkre: erőteljesen ingadozott a vetésterület (700 és 1.200 ezer ha között), a termésátlag – a lehetőségekhez képest – alacsony és ingadozó volt (3,3-4,2 t/ha között), valamint a minőségben is számos gond jelentkezett (pl. 1998. év fuzárium-fertőzöttsége, alacsony esésszáma stb.). A hazai búza felhasználás (sütőipar, takarmány, vetőmag stb.) meglehetősen stabil, vagy stabillá tehető, a megtermelt „felesleget” külső piacokon kell értékesíteni (2. táblázat). A búzatermesztés fontosabb mutatói Magyarországon
Év | Vetésterület (ha) | Termésátlag (kg/ha) | 1995 | 1.108.000 | 4164 | 1996 | 1.193.340 | 3278 | 1997 | 1.247.569 | 4215 | 1998 | 1.183.540 | 4139 | 1999 | 734.097 | 3595 | 2000 | 1.024.000 | 3622 | 2001 | 1.204.000 | 4300 | Búzakereskedelem M.e.: ezer tonna | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | Export | 839 | 3.279 | 393 | 1.235 | 1.894 | 599 | Import | 57 | 6 | 15 | 4 | 1 | 1 | Bármely külföldi piac mennyiségben és minőségben stabil exportört igényel, amely – sajnálatos módon – nem mondható el hazánkról. Rendkívül erőteljes mennyiségi ingadozás volt jellemző a magyar búza és liszt exportra, a minőséget is célszerű lenne javítani és stabilizálni. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a minőségi magyar búzának stabil helye lesz egyrészt az EU piacán (mint tagország termékének), mind a környező és távolabbi országokban egyaránt. A hazai búzatermesztés régebbi fejlesztési koncepciója a mennyiség primátusa mellett alig, vagy egyáltalán nem vette figyelembe a differenciált, felhasználótól függő minőséget. A jövőbeli fejlesztésben a minőség prioritása mellett azt is hangsúlyozni szükséges, hogy a mennyiségi optimumot is szükséges elérni. A mennyiség és minőség növelése és javítása elképzelhetetlen a termesztéstechnológia korszerűsítése nélkül, amely a közgazdasági-pénzügyi feltételrendszer javítását és főleg stabilizálását követeli meg. Hazánk EU integrációja – éppen azért, mert egy rendkívül igényes minőségi piacról van szó – újfajta gondolkodást igényel a hazai gazdálkodóktól. A minőségi termelés (így a minőségi búzatermelés is) nemcsak a végtermék magasszintű, stabil és felhasználótól függően differenciált minőségét jelenti, hanem ennek megvalósítása megköveteli a minőségi termesztéstechnológiát (műveletek módja, ideje, kivitelezési minősége stb.), valamint – és erre is rövid időn belül fel kell készülnünk – a termesztéstechnológia környezeti minőségre gyakorolt hatásait is (azaz a környezetvédelmi kihatásokat). Célszerű tehát a minőséget ebben a 3 dimenzióban, de egységesen értelmezni és kezelni. Közismert, hogy a búza minőségét a termesztéstechnológia mindhárom tényezőcsoportja (biológiai, ökológiai és agrotechnikai tényezők) befolyásolja, a tényezők hatásának mértéke, módja azonban eltérő. A minőséget befolyásoló tényezők olyan „féloldalú piramisba” rendezhetők, amelynek meghatározó eleme a fajta, a fajta helyes megválasztása. Az ökológiai tényezők közül az időjárás (nemcsak a betakarításkori, hanem az azt megelőző időszakoké is) determinatív jellegű. A legnagyobb variabilitást az agrotechnikai elemek között találjuk, amely egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a sokoldalú interaktív hatások miatt nagy szakértelemmel és odafigyeléssel szükséges az optimális egyensúlyt megteremteni. Több évtizedes tudományos munkánk eredményeinek felhasználásával meghatároztuk az egyes tényezők számszerűsített, minőségre gyakorolt hatását (1. ábra). A minőségi búzatermesztés alapeleme a fajta megválasztása. Az elmúlt években egyre több jó minőségű búzafajta került elismerésre és köztermesztésbe hazánkban. Ezzel kapcsolatosan azonban két alapvető szempontot érdemes megemlíteni. A gyakorlatban, az üzemeink egy részében még mindig jelentős a spontán fajtaválasztás, amelynél a minőséget kevésbé, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe. A másik szempont az, hogy a búzafajta minőségének megítélésénél csak egy-egy kiragadott mutatót (rendszerint sikértartalom) használják fel. A minőségi búzatermesztésben az adott fajtától természetesen nemcsak kiváló, komplex minőséget, hanem jó termőképességet is elvárunk, amelynek figyelembe vétele tovább szűkíti a lehetséges, választható fajták körét. Az optimális, vagy optimálishoz közelítő agrotechnikával egyrészt elősegíthetjük a fajta potenciális minőségének érvényre jutását, realizálódását, másrészt csökkenthetjük a kedvezőtlen ökológiai (időjárási, talajtani, domborzati stb.) hatásokat. Valamennyi agrotechnikai tényező – direkt vagy indirekt módon – befolyásolja, módosítja a búza minőségét. Az agrotechnikai tényezők közül a trágyázás gyakorolja a legnagyobb hatást a búza minőségére. Tudományos eredmények, gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt bizonyították, hogy a makroelemek közül a N hatása determinatív jellegű – a fehérjeképződés mennyiségi és minőségi folyamatain keresztül – a búza minőségére. Napjaink hazai tápanyagvisszapótlási gyakorlatában viszont arra kell felhívni a figyelmet, hogy számos területen, táblán más elemek (elsősorban a P) is beléptek a limitáló tényezők közé. Direkt és jelentős hatású a növényvédelem a búza termésminőségére. Megfelelő gyomirtás és állati kártevők elleni védelem (poloskák, vetésfehérítő, levéltetvek stb.) mellett döntő hatású a lombozat és a kalász betegségek elleni védelme. Több éves növényvédelmi kísérleteink azt bizonyították, hogy a levél- és kalászvédelem jelentősen, pozitív módon befolyásolta a búza minőségi paramétereit. A megfelelő fungicid hatóanyag, valamint a kezelési-kijuttatási időpontok helyes megválasztására hívja fel a figyelmet az a különbség, amelyet a fungicidkezelések átlaga és a legjobb kezelés között lehetett megállapítani. Összefoglalva megállapítható, hogy a minőségi búzatermesztés növénytermesztési feltételrendszere potenciálisan adott hazánkban. A minőségi búza előállítása olyan „kitörési” pontot jelenthet a magyar növénytermesztésben, amely döntő fontosságú ágazatot, rendkívül sok termelőt érint. Ahhoz, hogy ténylegesen minőségi magyar búzát nagy volumenben előállítsunk a fajta, a műszaki háttér, az input-anyagok, a szakértelem mellett kedvező és stabil gazdasági szabályozó rendszer megteremtése is elengedhetetlenül fontos lenne. (KSH adatok) |