Javában fortyognak az otthoni lepárlókészülékek, hiszen az idei gyümölcsből már legálisan készülhet a házi pálinka, nem kell attól tartani, hogy a finánc meglepi a gazdát. A bérfőzők többsége március előtt már nem tud a főzésre időpontot adni.
Már lassan két hónapja legálisan lehet otthon kisebb mennyiségű pálinkát, gyümölcspárlatot főzni. Orbán Viktor kormányfő fontosnak tartotta ezt is beemelni a nyári, 29 pontos gazdasági akciócsomagjába, s végül engedélyezték 50 liter tiszta gyümölcsszesz házilagos elkészítését, ebből 100 liter iható nedű lesz. Az elképzelés bőven kapott szakmai és politikai kritikát, a magyar pálinka hírnevét őrző egyesületek, szakmai szervezetek magát a védett nevet, s a mögötte álló márkákat féltették a kontároktól.
A szeszipar piacvesztéstől tartott, s megszólaltak az egészségügyi szakemberek is, akik az immár legálisan üzembe helyezhető apparátokból csöpögő veszélyes anyagoktól féltették a fogyasztók egészségét. A párlat otthoni előállításával kapcsolatban a vámhatóság már csak a lepárlóberendezések előállítóinak, forgalmazóinak tevékenységét engedélyezi. A magánfőzőknek a pénzügyőrök előtt csak akkor van jelenésük, ha adóköteles mennyiségű párlatot készítenek. A hatóságnak arra kell kiemelt figyelmet fordítania, hogy az adómentesen készült ital ne kerülhessen bolti forgalomba.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke, egyben a Gyümölcspálinka-főzők Egyesületeinek Országos Szövetsége vezetője a Népszabadságnak elmondta, hogy a megváltoztatott jövedéki szabályozással biztosan nem sikerül a feketefőzést megakadályozni, viszont lehetőséget kapnak a hobbi-pálinkafőzők, hogy a kert gyümölcseiből adómentesen, legálisan készíthessenek a család számára itókát. Ezt a terméket egyébként – hiába készül gyümölcsből – „csak” párlatnak lehet nevezni. Az unióban megkülönböztetett terméknek számító pálinkát csak meghatározott körülmények között szabad készíteni, márpedig az otthoni lepárlás nem ilyen.
Dráguló alapanyagból készül az új főzet
Móricz Simon Az első két pálinkafőző hónap végére kiderült, hogy a szeszpiac nem omlott össze. Halász Róbert, a Magyar Szeszipar Szövetség és Terméktanács igazgatója szerint legalább egy évre van szükség ahhoz, hogy pontos képet kaphassanak arról: az új lehetőség miként változtatja meg a hazai italozási szokásokat. A karácsony előtti időszak különben sem alkalmas a hosszabb távra érvényes statisztika elkészítésére, ugyanis ilyenkor, valamint húsvét környékén az átlagos fogyasztáshoz képest 10-30 százalékkal nő a szeszesital-vásárlás.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán (VPOP) sem tudják megbecsülni az otthoni párlat-előállítás nagyságát. Az adóbevétel kiesését firtató kérdésünkre közölték, hogy a korábbi szabályozást fi gyelembe véve, az adott év gyümölcstermésétől is függően ez évi 5-8 milliárd forint lehet. Erről az állam lemondott. Arra nem készültek számítások, hogy mekkora bevételkiesést okozhat a kereskedelemben forgalmazott, tehát adóköteles pálinkák és szeszes italok fogyasztásának esetleges csökkenése. A legkárosabb viszont az adómentes párlatok kereskedelmi forgalomba kerülése lenne, aminek a megakadályozása a vámhatóság fontos feladata.
Szilárd Gábor kecskeméti gazdálkodó már évek óta készít meggy-, kökény-, birs- és kajszipálinkát. A válogatott gyümölcs a kertjéből származik, a kökényt pedig a közeli parkerdőben gyűjti télen (ha kevés jön össze, akkor lekvár készül a gyümölcsből, s ennek a maradékát adják hozzá a következő évi cefréhez). Eddig egy ismerős bérfőzdéjébe vitték a cefrét, s a kedvezményes adót megfizetve kapták vissza a pálinkát, amit a család és a vendégek kortyolgattak. Mondja, régóta akartak már otthon főzni, de a nagyszülőktől örökölt tízliteres kukta-rézcső kombinációt nem volt kedvük beüzemelni. Attól is tartottak, hogy a fináncok tudomására jut a házi főzés. De amint az új lehetőség hírét vette, indult is Szlovéniába, ahol csaknem ezer euróért megvásárolta az ötvenliteres főzőberendezést. Már kipróbálták, bevált, de az igazi próba, az idei cefre lefőzése még hátravan.
Egy évszázadon át csak titokban lehetett a házi körülményeknek megfelelő pálinkafőző berendezéseket eszkábálni. Most már komoly üzleti ágazat lett a kisebb, biztonságos berendezések forgalmazása. A VPOP szerint a magánfőzésre vállalkozók legfeljebb 100 liter űrtartalmú desztilláló-berendezést a jogszabály biztosította keretek között, engedély és regisztráció nélkül tarthatnak saját birtokukban. Lepárlóberendezést azonban gyártani, importálni, értékesíteni, illetve a magánfőző berendezés kivételével birtokban tartani csak a vámhatóság engedélyével szabad.
Az új szabályozás természetesen megmozgatta a főzéshez szükséges eszközökre szakosodott piacot, ez idáig összesen 23 gyártó és 153 forgalmazó kért és kapott engedélyt a vámhatóságtól. A Hazaipálinka.hu Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egyike a berendezést forgalmazóknak. Bogdán Krisztián értékesítéssel foglalkozó munkatárs elmondta, hogy eddig 150 berendezést adtak el. Volt olyan időszak, amikor naponta egyet, de most már úgy tűnik, telítődik a piac, mert már csak hetente 2-3-at visznek. Megtudtuk azt is, hogy a berendezések jó részét gyógyszerészek vásárolják, akik különböző főzetet, párlatot készítenek.
– A gyümölcságazat általános értékesítési gondjain nem enyhít, hogy a termés egy részéből adómentes párlat készíthető – állítja Lux Róbert, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Igazából kármentésnek sem nevezhető, hiszen a kedvezmény révén egy család féltonnányi gyümölcsből (alig tíz fa terméséből) készíthet párlatot. Valójában az segítene a gyümölcstermelőkön, ha egyezségre jutnának a szeszipari vállalatokkal, s nem a mostani alacsony ipari árakon, hanem minőségi gyümölcs eladására ösztönző, előre lekötött szezonális áron üzletelnének.
A törvény kihirdetése előtt a pálinkapiachoz értők azt állították: a bérfőzők számára lesz igazi csapás, hogy otthon is lehet pálinkát készíteni. Úgy tűnik, ez téves feltételezés volt, mert olyan drágák a biztonságos pálinkafőző berendezések – egy valamirevaló 30 literes készülék ára százezer forint –, hogy sokaknak inkább megéri a félezer bérfőző valamelyikével megegyezni a kedvezményes mennyiség kifőzéséről. Több bérfőzdénél is érdeklődtünk, s kiderült, hogy féléves előjegyzéssel tudnak csak cefrét fogadni. A berendezések jobb kihasználtsága miatt pedig sokan a szolgáltatási díjaikat csökkentették.
A csetényi Bakonyi Íz és Párlat Kft. ilyen bérfőzde. Tulajdonosa, Varga László szerint a szezon előtt sok bizonytalanságot okozott az új lehetőség, de mára kiderült: felesleges volt az aggodalom.Más a baj: kevés a gyümölcs, ezért a tavalyi 60 forint helyett 200-at kellett fizetni egy kiló vilmos körtéért. A meggy még jobban, hatszorosára drágult. Ettől függetlenül a pálinka nem fog drágulni – ígérte. Megtudtuk azt is, hogy errefelé is kevesebb volt a gyümölcs, még azok a régi főzetők is csak 150 liter cefrével állítottak be, akik rendszerint ezer litert hoztak. Az idén 20 milliós költséggel felújított főzdének most jól jönnek a házi főzetők, akik kihasználva az 50 literes adómentes lehetőséget, hozzák a főzetni valót.
Verseny új alapokon
Illat, íz és harmónia szerint választják ki a jövőben az ország legjobb pálinkáját. A vetélkedésen a jövedéki törvény szerinti szeszfőzdék, bérfőzők, magánfőzők és kereskedők vehetnek részt.
December 31-ig lehet pályázni a jövő évi országos pálinka- és törkölypálinkaverseny lebonyolítására, miután Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter rendeletben szabályozta az országos pálinka- és törkölypálinka-verseny feltételeit, valamint az érzékszervi bírálók képzését. A cél, hogy nemzeti italunk, a pálinka hitelét és hírnevét egy magas színvonalú, nemzetközileg is elismert rendezvénnyel erősítsük. A Pálinka Nemzeti Tanács ennek érdekében évente egy olyan pálinkaversenyt rendez majd, amire az ország egész területéről származó termékkel lehet nevezni. A megmérettetés rangját és jelentőségét azzal kívánják biztosítani, hogy más verseny nem viselheti az „országos”, „nemzeti”, „hazai” vagy „magyar megnevezést (kivéve az egy adott gyümölcsfajtából, illetve valamely különleges eljárással készült pálinkák országos versenyét).
A szeszipar piacvesztéstől tartott, s megszólaltak az egészségügyi szakemberek is, akik az immár legálisan üzembe helyezhető apparátokból csöpögő veszélyes anyagoktól féltették a fogyasztók egészségét. A párlat otthoni előállításával kapcsolatban a vámhatóság már csak a lepárlóberendezések előállítóinak, forgalmazóinak tevékenységét engedélyezi. A magánfőzőknek a pénzügyőrök előtt csak akkor van jelenésük, ha adóköteles mennyiségű párlatot készítenek. A hatóságnak arra kell kiemelt figyelmet fordítania, hogy az adómentesen készült ital ne kerülhessen bolti forgalomba.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke, egyben a Gyümölcspálinka-főzők Egyesületeinek Országos Szövetsége vezetője a Népszabadságnak elmondta, hogy a megváltoztatott jövedéki szabályozással biztosan nem sikerül a feketefőzést megakadályozni, viszont lehetőséget kapnak a hobbi-pálinkafőzők, hogy a kert gyümölcseiből adómentesen, legálisan készíthessenek a család számára itókát. Ezt a terméket egyébként – hiába készül gyümölcsből – „csak” párlatnak lehet nevezni. Az unióban megkülönböztetett terméknek számító pálinkát csak meghatározott körülmények között szabad készíteni, márpedig az otthoni lepárlás nem ilyen.
Dráguló alapanyagból készül az új főzet
Móricz Simon Az első két pálinkafőző hónap végére kiderült, hogy a szeszpiac nem omlott össze. Halász Róbert, a Magyar Szeszipar Szövetség és Terméktanács igazgatója szerint legalább egy évre van szükség ahhoz, hogy pontos képet kaphassanak arról: az új lehetőség miként változtatja meg a hazai italozási szokásokat. A karácsony előtti időszak különben sem alkalmas a hosszabb távra érvényes statisztika elkészítésére, ugyanis ilyenkor, valamint húsvét környékén az átlagos fogyasztáshoz képest 10-30 százalékkal nő a szeszesital-vásárlás.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán (VPOP) sem tudják megbecsülni az otthoni párlat-előállítás nagyságát. Az adóbevétel kiesését firtató kérdésünkre közölték, hogy a korábbi szabályozást fi gyelembe véve, az adott év gyümölcstermésétől is függően ez évi 5-8 milliárd forint lehet. Erről az állam lemondott. Arra nem készültek számítások, hogy mekkora bevételkiesést okozhat a kereskedelemben forgalmazott, tehát adóköteles pálinkák és szeszes italok fogyasztásának esetleges csökkenése. A legkárosabb viszont az adómentes párlatok kereskedelmi forgalomba kerülése lenne, aminek a megakadályozása a vámhatóság fontos feladata.
Szilárd Gábor kecskeméti gazdálkodó már évek óta készít meggy-, kökény-, birs- és kajszipálinkát. A válogatott gyümölcs a kertjéből származik, a kökényt pedig a közeli parkerdőben gyűjti télen (ha kevés jön össze, akkor lekvár készül a gyümölcsből, s ennek a maradékát adják hozzá a következő évi cefréhez). Eddig egy ismerős bérfőzdéjébe vitték a cefrét, s a kedvezményes adót megfizetve kapták vissza a pálinkát, amit a család és a vendégek kortyolgattak. Mondja, régóta akartak már otthon főzni, de a nagyszülőktől örökölt tízliteres kukta-rézcső kombinációt nem volt kedvük beüzemelni. Attól is tartottak, hogy a fináncok tudomására jut a házi főzés. De amint az új lehetőség hírét vette, indult is Szlovéniába, ahol csaknem ezer euróért megvásárolta az ötvenliteres főzőberendezést. Már kipróbálták, bevált, de az igazi próba, az idei cefre lefőzése még hátravan.
Egy évszázadon át csak titokban lehetett a házi körülményeknek megfelelő pálinkafőző berendezéseket eszkábálni. Most már komoly üzleti ágazat lett a kisebb, biztonságos berendezések forgalmazása. A VPOP szerint a magánfőzésre vállalkozók legfeljebb 100 liter űrtartalmú desztilláló-berendezést a jogszabály biztosította keretek között, engedély és regisztráció nélkül tarthatnak saját birtokukban. Lepárlóberendezést azonban gyártani, importálni, értékesíteni, illetve a magánfőző berendezés kivételével birtokban tartani csak a vámhatóság engedélyével szabad.
Az új szabályozás természetesen megmozgatta a főzéshez szükséges eszközökre szakosodott piacot, ez idáig összesen 23 gyártó és 153 forgalmazó kért és kapott engedélyt a vámhatóságtól. A Hazaipálinka.hu Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egyike a berendezést forgalmazóknak. Bogdán Krisztián értékesítéssel foglalkozó munkatárs elmondta, hogy eddig 150 berendezést adtak el. Volt olyan időszak, amikor naponta egyet, de most már úgy tűnik, telítődik a piac, mert már csak hetente 2-3-at visznek. Megtudtuk azt is, hogy a berendezések jó részét gyógyszerészek vásárolják, akik különböző főzetet, párlatot készítenek.
– A gyümölcságazat általános értékesítési gondjain nem enyhít, hogy a termés egy részéből adómentes párlat készíthető – állítja Lux Róbert, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Igazából kármentésnek sem nevezhető, hiszen a kedvezmény révén egy család féltonnányi gyümölcsből (alig tíz fa terméséből) készíthet párlatot. Valójában az segítene a gyümölcstermelőkön, ha egyezségre jutnának a szeszipari vállalatokkal, s nem a mostani alacsony ipari árakon, hanem minőségi gyümölcs eladására ösztönző, előre lekötött szezonális áron üzletelnének.
A törvény kihirdetése előtt a pálinkapiachoz értők azt állították: a bérfőzők számára lesz igazi csapás, hogy otthon is lehet pálinkát készíteni. Úgy tűnik, ez téves feltételezés volt, mert olyan drágák a biztonságos pálinkafőző berendezések – egy valamirevaló 30 literes készülék ára százezer forint –, hogy sokaknak inkább megéri a félezer bérfőző valamelyikével megegyezni a kedvezményes mennyiség kifőzéséről. Több bérfőzdénél is érdeklődtünk, s kiderült, hogy féléves előjegyzéssel tudnak csak cefrét fogadni. A berendezések jobb kihasználtsága miatt pedig sokan a szolgáltatási díjaikat csökkentették.
A csetényi Bakonyi Íz és Párlat Kft. ilyen bérfőzde. Tulajdonosa, Varga László szerint a szezon előtt sok bizonytalanságot okozott az új lehetőség, de mára kiderült: felesleges volt az aggodalom.Más a baj: kevés a gyümölcs, ezért a tavalyi 60 forint helyett 200-at kellett fizetni egy kiló vilmos körtéért. A meggy még jobban, hatszorosára drágult. Ettől függetlenül a pálinka nem fog drágulni – ígérte. Megtudtuk azt is, hogy errefelé is kevesebb volt a gyümölcs, még azok a régi főzetők is csak 150 liter cefrével állítottak be, akik rendszerint ezer litert hoztak. Az idén 20 milliós költséggel felújított főzdének most jól jönnek a házi főzetők, akik kihasználva az 50 literes adómentes lehetőséget, hozzák a főzetni valót.
Verseny új alapokon
Illat, íz és harmónia szerint választják ki a jövőben az ország legjobb pálinkáját. A vetélkedésen a jövedéki törvény szerinti szeszfőzdék, bérfőzők, magánfőzők és kereskedők vehetnek részt.
December 31-ig lehet pályázni a jövő évi országos pálinka- és törkölypálinkaverseny lebonyolítására, miután Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter rendeletben szabályozta az országos pálinka- és törkölypálinka-verseny feltételeit, valamint az érzékszervi bírálók képzését. A cél, hogy nemzeti italunk, a pálinka hitelét és hírnevét egy magas színvonalú, nemzetközileg is elismert rendezvénnyel erősítsük. A Pálinka Nemzeti Tanács ennek érdekében évente egy olyan pálinkaversenyt rendez majd, amire az ország egész területéről származó termékkel lehet nevezni. A megmérettetés rangját és jelentőségét azzal kívánják biztosítani, hogy más verseny nem viselheti az „országos”, „nemzeti”, „hazai” vagy „magyar megnevezést (kivéve az egy adott gyümölcsfajtából, illetve valamely különleges eljárással készült pálinkák országos versenyét).
NOL/AgroLine
AgroLine
Forrás: www.eu-info.hu
