Miért színesek a zöldségek?

A növények is védekeznek a maguk módján a nap káros sugarai ellen. Védőanyagaik fontos csoportját képezik a karotinoidok, e természetes festékanyagok. Nekik köszönhetik eleven színűket a gyümölcsök, a zöldségek, a virágok, a levelek. A karotinoidok nem csupán az A-vitamin előanyagai, hanem természetes, zsírban oldódó antioxidánsok is. Az emberi szervezet nem képes az előállításukra, pedig egészségünk szempontjából ugyanolyan fontosak, mint a vitaminok és az ásványi anyagok.

Miből adódik a zöldségek színe?

Zöldségek színe

Már a XIX. században foglalkoztatta a kutatókat, mitől piros a paprika, ám a karotinoidok kutatása csak a XX. század elején, az A-vitamin (retinol) felfedezése után élénkült meg. E vegyületeket az 1950-es évek óta alkalmazzák élelmiszer-színezékek előállítására.

Milyen hatások miatt színesek a zöldségek?

Karotinodok

A karotinoidok nem csupán az A-vitamin előanyagai, hanem természetes, zsírban oldódó antioxidánsok is. Az emberi szervezet nem képes az előállításukra, pedig egészségünk szempontjából ugyanolyan fontosak, mint a vitaminok és az ásványi anyagok. A karotinoidok javítják az immunrendszer védekező mechanizmusát, segítenek lekötni a szervezetben a helytelen életmód miatt keletkező felesleges szabad gyököket, amelyek a daganatok, a szív- és érrendszeri, a szem-, nyálkahártya- és bőrbetegségek, allergiák okozói. A növények önmagukban nem tartalmaznak A-vitamint, a zöldségekkel, gyümölcsökkel elfogyasztott karotinoidok néhány fajtája azonban képes átalakulni e fontos vitaminná. Nyersen csak 5-10%-uk, párolva 30-50%-uk szívódik fel, a legjobban (70%-ban) akkor hasznosulnak, ha passzírozva vagy pürének elkészítve fogyasztjuk őket.

 

Béta-karotin

A béta-karotin festi sárgára többek között a répát, sárgabarackot, sárgadinnyét és sütőtököt, de megtalálható a tojássárgájában, spenótban és brokkoliban is. Segít a szem- és bőrpanaszok kezelésében, egészségesen tartja a hajat, a fogakat és a fogínyt. Gyorsítja a növekedést és a csontfejlődést. Védi a száj, orr, garat, légcső és tüdő nyálkahártyáját. A béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor- és vastagbéldaganatok száma.

 

Likopin

Likopinban a piros gyümölcsök gazdagok, például a meggy, cseresznye, eper, málna, retek vagy a dinnye, de leginkább a paradicsom. A likopin rendkívül jól használható a petefészek, tüdő, prosztata és az erek betegségeinek megelőzésére, gyógyítására. A nyersen fogyasztott paradicsomból nagyon kevés hasznosul, a hőkezelt paradicsomtermékekből – ivóléből, sűrítményből, ketchupból – 2,5-szer több szívódik fel a szervezetben.

 

Lutein és zeaxantin

Lutein és zeaxantin a brokkoliban, spenótban, sóskában, kelkáposztában, kiviben, továbbá a sütőtökben és piros húsú paprikában fordul elő leginkább. Fogyasztásukkal javíthatunk éleslátásunkon, késleltethetjük az idős kori makula degenerációt, a szürkehályog kialakulását. Elősegítik a számítógép- és tévéképernyő által próbára tett szem egészségének megőrzését, mivel karbantartják annak érrendszerét.