A mézga felhasználása
Manapság már csak kevesen használják fel a mézgát, pedig régebben nagyon kedvelt volt. Én még a nagyapámtól láttam, ahogy kiment a kertbe, szemügyre vette a gyümölcsfákat, és majd leszedte róluk a mézgát, ami macskaméznek hívott, és elrágcsálta. Ő világosított fel, hogy a mézgát a népi gyógyászatban is sokszor használták, leginkább borban feloldva köhögés csillapítására, és sebek kezelésére.
Később tudtam meg azt, hogy ecetben feloldva tökéletesen kezelhető vele a gyermekek nedvedző kiütése, de lázcsillapításra is alkalmazható. Főzete pedig gyulladáscsökkentő, összehúzó, hámképző, illetve fertőtlenítő hatása van, ezeket a tulajdonságait már az ókori Rómában is ismerték, több kozmetikai készítményükben is leírták. Ugyanakkor nemcsak gyógyításra alkalmas, alkalmazták még művészetekben, hajóépítésben, de még az iparban is.
Most pedig jöjjön egy régi szakácskönyvből fennmaradt recept, ami egy csodás fűszeres bor készítését írja le!
„A következőképp készítsd: önts rézedénybe 2 sextarius bort, majd 15 font mézet. A bort a mézben főzd, s állandó kevergetés mellett lassú tűzön száraz fával hevítsd. Ha forrni kezdene, hideg borral locsolgasd, vagy vedd le a tűzről, hogy visszahúzódjék. Ha kihűlt, tedd vissza a tűzre. Ezt kétszer-háromszor ismételd meg. Végül vedd le a tűzről, s másnap szedd le a habját.
Ezután a következő fűszerkeveréket add hozzá: 4 uncia bors, 3 scripulum őrölt mézga, 1–1 marék babérlevél és sáfrány, 5 pirított datolyamag, az 5 szem datolya borban megpuhult húsa (melyeket korábban megfelelő minőségű és mennyiségű borban áztattál, hogy ne túl tömény fűszerkeveréket kapj). Mikor mindezzel elkészültél, önts az egészre 18 sextarius könnyű bort. Végül ha túl keserű, adj hozzá faszenet.” Remélem, elnyerte tetszéseteket ez a recept, ha gondoljátok, próbáljátok ki nyugodtan!
