Mi a helyzet a levendulával – ősszel vagy tavasszal metszem inkább?
A levendulával kapcsolatban is oda kell figyelni származására – tudnunk kell, hogy egy mediterrán növényről beszélünk, fásodó szárral. Ez azért fontos, mert neki és fagytűrőképessége alacsonyabb, így fontos, hogy megfelelően felkészüljön a télre – elsősorban nála is a tavaszi ültetés és metszés ajánlott.
A levendula származási helyén általában nincs huzamosabb ideig mínusz fok, még hazánkban ez akár 1 – 2 hétig kemény fagyba mehet át, akár már mínusz 20 fokkal. A növénynek pedig ez óriási különbség.
Amennyiben mediterrán származású gyógy-, illetve fűszernövényünk van, lehet az akár levendula, akár rozmaring, fontos, hogy olyan helyre ültessük őket, ahol széltől, fagytól védve vannak, viszont megkapják a számukra megfelelő mennyiségű napfényt és a felgyülemlő víz is el van vezetve a területről. Amennyiben már lekéstünk a tavaszi ültetésükről, akkor még kora ősszel megpróbálkozhatunk vele, de már ez is kevésbé ajánlott.
Semmiképpen se metsszük meg a levendulát ősszel?
Nagyobb átalakító metszést semmiképpen se végezzünk ősszel levendulánkon – abban az esetben, ha nyáron lecsípjük a virágait, akkor azzal bokrunkat rábírhatjuk egy másodvirágzásra, de figyeljünk arra, hogy az ősz közeledtével, nyár végén a fás részébe már ne vágjunk semmiképpen sem bele. Ennek oka, mint már említettem, hogy ezzel a növényt új hajtások növesztésére ösztönözzük, melyek már nem fognak tudni beérni a fagyok megérkeztéig, sokkal érzékenyebbek lesznek.
Amennyiben öregebb levendulánk már elvesztette szép formáját, akkor a nagyobb metszését tavaszra időzítsük. Amikor már elmúltak a tavaszi fagyok nyugodtan formálhatjuk, metszhetjük levendulabokrainkat.
Abban az esetben, ha megfelelően ápoljuk levendulánkat, akkor nyár elején gazdag virágzással köszöni majd meg a gondoskodást – ezt elvirágzás után érdemes visszavágnunk. A levendulát számos formában fel lehet használni mind konyhánkban, mind gyógynövényként, illatosítóként.