Magyarországon számos olyan hely létezik, amiket mindenképpen ismernünk kell. Olyanok ezek a helyek, akár a mesékben. Most 5 + 1 csodálatos helyszínt mutatunk be nektek, remélem, hogy ismeritek mindet.
Mesebeli magyaországi hely: Túristvándi vízimalom
A 18. század-ban épült, ma is működőképes vízimalom ipartörténeti műemlék. A Túr folyóra épült két malomkerékkel ellátott, fából épített, zsindellyel fedett malomépületben malomtörténeti kiállítás működik. A malom működés közben is megtekinthető.
Már 1315-ben a Kende féle levéltári anyagok is megemlítik létezését Istvándiban, de a jelenleg is működőképes malom ősét a Mária Terézia korából való 1752-es levéltári anyagokhoz kötik. A következő oldalon folytatom!
Mesebeli magyaországi hely: Egerszalók
Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb, mely az évek során só-domb néven vált ismerté. A 65-68 C◦-os ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan építi az impozáns látványt nyújtó csipkézett, fehér képződményeket.
A nátriumot is tartalmazó, kalcium-magnézium hidrogén karbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. Az évek során a mészkődomb a környék szimbólumává és védjegyévé vált. Az Európában egyedülálló látványhoz hasonló természeti képződmény még két helyen található a világon, Törökország ázsiai részén Pamukkale-ban, valamint az Egyesült Államokbeli Yellowstone Nemzeti Parkban.
Az első kutat kőolaj és földgáz után kutatva 1961-ben fúrták, a második furásra 1987-ben került sor. A 2011 augusztusában megrendezésre került Gyógyvíz Ünnep keretén belül ünnepeltük a félévszázados évfordulót. A kutak megszentelésük során, 2010 őszén kapták a Mária és a Vendel nevet. A Csodatevő Mária-kegykép az egerszalóki katolikus templomban található, míg Szent Vendel a források és kutak védőszentje.
A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is (különösen a Tétényi-platón), de a leggazdagabb előfordulásuk Eger környékén, a Bükkalján található.
A kaptárköveket az ún. „jeles kövek” jelenségcsoportba soroljuk.
Keletkezésük
A Bükkalja nagy részét felépítő vulkáni tufákat a miocénben zajló heves tűzhányó tevékenység (explozív kitörések sorozata) hozta létre. A zömében riolitos összetételű ártufák és ignimbritek alkotta térszínből a jégkori felszínfejlődés meghatározó tényezői (a folyóvizek mélyítő és oldalazó eróziója, az aprózódás, a mállás, a szél és a csapadék leöblítő hatása, valamint a fagyaprózódás) preparálták ki a Bükkalja különleges kúpjait, sziklavonulatait, melyek felületét később az ember átalakította. A kaptárkövek tehát természeti értékek és egyúttal kultúrtörténeti emlékek is.
