Hihetetlenül csodálatosak ezek a falvak, szinte rejtve maradtak a szem elől, de ha ellátogatsz ide, akkor nem is akarsz soha többé hazamenni! Sokan nem is hiszik el, hogy ezek a falvak léteznek, tényleg olyan némelyik, mintha egy mesébe csöppentünk volna! Neked melyik tetszik a legjobban?
5+1 mesebeli falu
1. Jane Qing
A Jangce torkolatánál található ez a nem mindennapi szellemfalu. Itt évszázadokon keresztül folyt a halászás, mára azonban teljesen lakatlanná vált, az emberek ugyanis mindegy szálig eltűntek a faluból és átadták a természetnek az épületeket. Ennek legfőképpen az volt az oka, hogy megváltoztak a földrajzi és gazdasági körülmények, így a legtöbb halászfalu az enyészetté vált, az emberek vagy elmentek, vagy el kellett menniük.
A Gouqi-szigeten található falu életében hatalmas változást okozott a természet, egyrészt félelmetes, másrészt pedig gyönyörű ez a látvány. Sok-sok év alatt a természet visszahódította azt, ami eredetileg is az övé volt, az épületeket teljesen benőtték a növények, meseszép! A következő oldalon megismerheted a többi csodát is!
2. Bledi-tó
Bled Északnyugat-Szlovéniában, a Felső-Krajna régióban, a Júliai-Alpokban található, kedvelt turistaközpont. A település területe már a kőkorszak óta lakott. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-re datált adományozó levelében található, mikor Uelden néven I. Albuin brixeni püspöknek adományozta a vidéket. Bled 1996-ban lett önálló község. 2000-ben ide tette székhelyét a IEDC-Bled School of Management, a „dél-és közép-európai Harvard”. Bled legnagyobb turisztikai attrakciója a gleccser vájta Bledi-tó.
Felette egy szirten pedig az emblematikus Bledi vár látható. A 19. század második felében Arnold Rikli (1823–1906) svájci üzletember jelentősen hozzájárult a város turisztikai fejlődéséhez. Az enyhe éghajlat miatt Bledet már számos arisztokrata látogatta akkoriban a világ minden tájáról. Ma fontos kongresszusi és sportközpont (golf, horgászat, lovaglás), valamint hegyi túrák kiindulópontja, melyek egy része a közeli Triglav Nemzeti Parkba vezet a Vintgar-szurdok felé.
A tó közepén egy kis szigeten áll a Nagyboldogasszony-templom. A szigetről gyakran hallani harangzengést, mivel az a hiedelem, hogy aki háromszor megrántja a harang kötelét, annak nagy szerencséje lesz. A szigeten már az őskorból való nyomokat is találtak. A templom előtt itt állt Živa, a szláv szerelem- és termékenység istennő szentélye. A szigetre csónakkal, vagy a helyi, Pletna nevű bárkával lehet eljutni.
3. Gásadalur
Gásadalur település Feröer Vágar nevű szigetén található, közigazgatásilag Sørvágur községhez tartozik. Gásadalur egy legenda szerint egy Gasa nevű asszonyról kapta a nevét. Gasa egy gazdag kirkjubøuri nő volt a 12. században. Ő birtokolta fél Streymoyt, de amikor kiderült, hogy böjt idején húst evett, birtokát elvesztette az egyház javára. Ezután költözött Vágarra.
A falu első írásos említése az 1350-1400 között írt Kutya levélben található. 1833-ban alapították meg a falu területének északi részén Víkart, amely azonban 1910-re a kedvező gazdálkodási körülmények ellenére is elnéptelenedett, mivel megközelítése nagyon nehéz volt. 1940-ben lépcsőt építettek a tengerpartról a faluba, amely jóval feljebb fekszik. A települést elnéptelenedés fenyegette, ezért 2006-ban kifúrták a Gásadalstunnilin alagutat, amely bekapcsolja a sziget közúthálózatába. 2005. január 1-je óta Sørvágur község része, előtte Bøur községhez (Bíggjar kommuna) tartozott.
4. Kappadókia
Kappadókia egy Kis-Ázsiában fekvő terület ősi neve, melyet délen a Toros-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz határolt. A térség részét képezte az asszírok által Hattumnak nevezett földrajzi és politikai egységnek, és körülbelül megegyezik a Hettita Birodalom korának Felső-Hatti nevű régiójával. Kappadókiában találhatóak a híres földalatti városok, melyek az első keresztények búvóhelyei voltak. Ma turistalátványosságnak számítanak, de néhány lakást szállodaként is üzemeltetnek, illetve akár meg is lehet vásárolni néhányat.
Népszerű és a világon egyedülálló látványosságok a számtalan, furcsa alakú "Tündérkémények", a Göreme Völgy holdbéli vidéke, a Göreme Nemzeti Park, a sziklatemplomok, Kaymakli és Derinkuyu föld alatti városai, a Zelve völgy, Avanos (edények), az Uchisar sziklaerőd, az Ihlara völgy és Soglani. Egyre népszerűbbek a kerékpáros és lovaglótúrák a területen. Évente 850 000 külföldi és 1 millió török turista látogat Kappadókiába.
A kappadókiai tájak a filmeseket is megihlették; 1983-ban itt forgatták a Yor, the Hunter from the Future c. sci-fi filmet, és sokak szerint a Csillagok háborúja díszleteihez is felhasználtak kappadókiai motívumokat, de Török Ferenc Isztambul című filmjében is szerephez jut.
5. Manarola
Manarola Olaszországban, Liguria régióban, La Spezia megyében található, közigazgatásilag frazione, Riomaggiore része. 1997 óta a közeli Palmaria, Tino és Tinetto szigetekkel, valamint a Cinque Terre többi településével együtt az UNESCO Világörökségének része. Manarola és Riomaggiore között húzódik a sziklás tengerparton végigfutó keskeny gyalogosút, a Via dell’Amore (jelentése a szerelem útja), amelyet világszerte az egyik legszebb tengerparti sétánynak tartanak.
Az út 1920-ban jött létre a két település közötti vasúti alagút építésekor. Ezen keresztül közelítették meg a két település között kialakított raktárt, amelyben a robbantáshoz szükséges dinamitot tárolták. Az építkezés befejezése után a két település lakói továbbra is használták. Nevét az 1970-es években elhelyezett padok után kapta, amelyekre egymásba szerelmes görög és római mitológiai alakokat festettek.
5+1. Monemvaszia
Monemvaszia görög település volt, a Bizánci Birodalom idején vált jelentős erődítménnyé, fontos támaszponttá, amely híres volt bevehetetlenségéről. Eredetileg sziklás szigetre épült, de ma már út köti össze a közeli parttal. Az újgörög történelemben is hatalmas jelentősége van. Ez volt az utolsó szabad bizánci város és egyben az első, amely felszabadult az oszmán uralom alól. Görög telepesek alapították 583-ban, a Peloponnészoszi-félsziget délkeleti részén, Lakónia tartományban, miután I. Justinianus idejében Bizánc a Balkán védelmét elhanyagolta és a görög lakosság a szlávok és avarok támadásainak volt kitéve.
Ebben a városban írták a jelentős Monemvasiai Krónikát. A város az elkövetkező évszázadokban a Bizánci Birodalom fontos erősségévé, sőt mentsvárává vált és az elszlávosodó Peloponnészoszi-félszigetet visszahódító bizánciak támaszpontjaként szolgált. Az erődítmény sokáig bevehetetlen volt, számtalan arab és az 1147-es normann hódítási szándéknak is ellenállt. Azt mesélik, hogy a fellegvárban volt egy búzamező, amely a ciszternákkal együtt lehetővé tette 30 várvédő túlélését akár évekig is.
Miután a Konstantinápoly a negyedik keresztes hadjáratban elesett és latin uralom alá került, Monemvasia szabad bizánci város maradt, és a frankok csak három évi ostrom után tudták bevenni 1249-ben. 1263-ban, csupán tizennégy évvel később a frankoknak vissza kellett adniuk Monemvasiát Mystrasszal együtt a Bizánci Birodalomnak. Konstantinápoly 1453-as meghódítása után csak Misztrász (1460-ig), Trapezusz (1461-ig) ill. Monemvasia (1463-ig) maradt meg a Keletrómai Birodalomból.
