A Namíb-sivatagban egyes helyeken különös, szabályos köröket alkotó fűalakzatok láthatók a repülőgépekről.

Megfejtették a tündérkörök rejtélyét

K. V.
hirdetes

 

A Namíb-sivatagban egyes helyeken különös, szabályos köröket alkotó fűalakzatok láthatók a repülőgépekről. Nemrég megoldódott a kialakulásuknak rejtélye: apró termeszek alakítják ki ezeket a tündérköröket.

 
A Namíb-sivatagban egyes helyeken különös, szabályos köröket alkotó fűalakzatok láthatók a repülőgépekről.

 

 
 
 
 
 
 
 
A Namíb-sivatag, amely Angolától Dél-Afrikáig, közel 2000 kilométer hosszan nyúlik, sok érdekességet rejt magában. Ezek egyike a néhány méter átmérőjű, szabályos köröket alkotó fűalakzatok, amelyeket tündérköröknek neveznek.
 
A tündérkörökre először Walter Tschinkel, a Floridai Állami Egyetem biológusa figyelt fel 2005-ben, egy Afrikában tett vakációja folyamán. A NamibRand Természetvédeli Területről hazatérve, egy 4 éves időszak alatt készült műholdfelvétel-sorozaton kezdte tanulmányozni a tündérköröket.
 
A felvételeken jól látszott, hogy a négy év folyamán egyes képződmények eltűntek, viszont más helyeken újabba képződtek. Ebből arra következtettek, hogy ezek a körök élnek. Tschinkel arra a következtetésre jutott az adatok exportálásából, hogy a körök átlagos élettartama 41 év, viszont arra nem tudott rájönni, hogy mik ezek az alakzatok, és miért jönnek létre. Néhányan gyanakodtak, hogy valószínűleg termeszek pusztíthatják el a füvet, de Tschinkel nem talált bizonyítékot arra, hogy rovarok pusztítanák el a füvet, és a talajjal kapcsolatban sem észlelt semmi furcsát. 
hirdetes

Megfejtették a rejtélyt – Tündérkörök a levegőből

Tschinkel munkáját Norbert Jürgens, a Hamburgi Egyetem ökológusa folytatta. 2006-ban beutazta Afrikát, köztük Angola eldugott területeit is, hogy felderítse a tündérkörök titkát. Csakúgy mint Tschinkel-nek, neki is a tündérkörök időnkénti felbukkanása és eltűnése keltette fel a figyelmét. Minden állati jelenlétet, nyomot, ürüléket, fészkeket feljegyzett a körökön belül és a környékükön. A körök közepétől a peremükön túl árkokat ásott, hogy felderítse a föld alatti élőlényeket, melyek a körök alatt rejtőznek.
A terepen tett kutatóút és a tündérkörökből vett körülbelül 1200 mintából egy mintázat rajzolódott ki. Jürgens megfigyelte, hogy az egyetlen faj, ami minden megvizsgált tündérkörnél jelen volt, a homoki termesz. Így Jürgens bizonyítottnak látja, hogy termeszek alakítják ki a tündérköröket úgy, hogy elrágják alulról  fűszálak gyökereit. 

Megfejtették a rejtélyt – Egy tündérkör az esős évszakban

Többen is – Tschinkel-el együtt – további bizonyítékokat várnak arra az elméletre, hogy termeszek miatt jönnek létre a tündérkörök. Jürgen nem bizonyította, hogy valóban termeszek rágják meg a gyökereket, mert nem figyelt meg egyetlen ilyen esetet sem, bár a homoki termeszek rejtett életmódja miatt elég nehéz lenne ezt véghezvinni. 
Egy növényökológus szerint a termeszeknek nincs közük a tündérkörökhöz, hanem csak a kevés erőforrás iránti versengés egy furcsa példája jelenik meg ilyen formában. Jürgens bízik benne, hogy állításai kiállják a tudományos próbát. 
 
 
 
hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában


Tovább a Lexikonhoz

1/2006. (I. 18.) FVM rendelet

a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl szóló 69/2004. (IV.... Tovább

vagyonalap

a gazdálkodó szervezetek összes eszközének, beruházásainak, álló- és forgóeszközeinek... Tovább

Tovább a lexikonra
Tudomány