Meglehetősen csapadékos volt az idei tél. Ennek következtében a talajok sikeresen feltöltődtek vízzel. Amennyiben március hónap folyamán, kellő meleg is rendelkezésre áll majd, akkor optimális fejlődésnek indulhatnak az őszi kalászosok és a tavaszi vetések.(Az 50 éves átlagok alapján.)
A nagyon gyors felmelegedés természetesen sok veszélyt rejt magában. A hóolvadás miatt komoly problémák jelentkezhetnek, és a kedvező vízmérleg rövid idő alatt kedvezőtlenné válhat. A tavaszi munkálatok elvégzéséhez összességében a száraz és meleg időjárásra lenne szükség, de fontos, hogy azért még ne nyáriasan meleg időben legyen részünk.
Március, meteorológia értelemben már a tavaszi hónapok közé tartozik, ám időjárásának alakulásában gyakori a télies jelleg előfordulása is. A hónap elején nem ritka a havazás, sőt akár összefüggő vastag hótakaró is kialakulhat, mint ahogy tapasztalhattuk 1931 március 6-án illetve 1964 március 15-én, amikor is 10 cm-es, míg 1958 március 8-án, valamint 1962 március 16-án közel 20 cm-es hó esett az Alföld nagy részén. A leesett hótakaró azonban nem marad meg tartósan, néhány nap alatt rendszerint elolvad és a vastagsága általában csupán 2-4 cm-es közötti. Időnként előfordul, hogy februárban leesett vastagabb hóréteg még a hónap elején is összefüggően borítja a síkvidéki területeket, ez azonban rendszerint március közepére elolvad.
Március 16-17-én a síkvidéki területek legnagyobb részén a napi átlaghőmérséklet átlépi az 5°C-ot. Ez egyben a tenyészidőszak kezdetét is jelenti. A napi átlaghőmérséklet a hónap eleji 2-3 °C-ról gyorsan emelkedik és a hónap végére eléri a 9-10 °C-ot. A hőmérséklet emelkedése nem mentes a kisebb nagyobb ingadozásoktól. A sokéves átlag alapján jelentősen mértékû hőmérséklet visszaesés szokott bekövetkezni március 11-13, míg kisebb arányú 19-21 között. A talajhőmérséklet függőleges alakulásában is fordulat következik be március 17-21 között. Ettől az időszaktól kezdődően a felső talajrétegek lesznek melegebbek az alsók pedig hidegebbek.
A maximum hőmérsékletek átlagosan 6-14 °C között fordulnak elő, míg a minimum hőmérsékletek mínusz 2 és plusz 3 fok között alakulnak. Az intenzív melegedés elsősorban a maximum hőmérsékletek határozott növekedésének köszönhető. A hajnali minimumok március 21-től kezdődően ritkán, csak a nagyon hideg és hótakarós években süllyednek 0 °C alá. A hónap végén már általában nem kell fagy előfordulására számítani.
A hónap folyamán átlagosan legfeljebb 1 zord napra (Tmin<-10°C) számíthatunk, de 1987 márciusában 8 alkalommal, 1976-ben 2 napon csökkent –10 °C alá a hőmérséklet.
Az utóbbi 50 év leghidegebb márciusa volt az 1987-es, amikor is március 4-én –17 °C alá csökkent hajnalban a hőmérők higanyszála hazánk nagy részén.
Átlagosan 1 téli napra (Tmax<0°C) számíthatunk a hónap során. De, 1971-ben 8, 1987-ben 7 téli napban volt részünk március hónapban.
A nappalok gyorsan hosszabbodnak 11 óráról 13-ra nő a nappalhossz. A magasabb napállás miatt, a derült szélcsendes napokon már érezhető a nap melegítő sugárzása. A hónap végén a 6-7 órás napsütés hatására, már akár 14-15 °C-os maximum hőmérsékleteket mérhetünk. Mind a felhőzet, mind pedig a köd előfordulási hajlama tovább csökken a februári értékhez képest, ebben a hónapban átlagosan 55-60%-os borultsággal kell számolni. A napsütés nélküli napok száma 10-12, a ködös napoké 2-4. A napsütés havi mennyisége síkvidéki területeken eléri a 160-170 órát.
A hónap nagy részének időjárását az Atlanti-óceán felőli nedves hûvös légtömegek alakítják. Ennek eredményként gyakori lehûlésre és hirtelen felmelegedésre és erős szélre lehet számítanunk a hónap folyamán. Ezen áramlási mezőknek köszönhetjük a változékony, már-már szeszélyesnek nevezhető idősjárási helyzetek előfordulását.
Csapadékhullás, ami nagyobb részben (70%) eső, kisebb részben (30%) hó, átlagosan 6 alkalommal fordul elő. A sokéves átlag alapján nagyobb valószínûséggel 7-én, 9-én, 20-án, és 23-án számíthatunk csapadékra. Február 5-én, 12-én és 31-én csekély bármilyen halmazállapotú csapadék hullásának esélye.
A sokéves átlagok alapján nagyobb mennyiségű csapadékra főként a hónap második felében számíthatunk. A havi csapadékösszegek a síkvidéki területeken 30-40 mm közöttiek.
A hónap első felében lehullott hó rendszerint 3-4 nap alatt elolvad. A napsütéses órák napi összege a hónap elején 3-5 óra közötti. A hónap folyamán kisebb visszaesésekkel ugyan, de határozottan nő a napfénytartam napi összege.
A hónap végén nem ritka a napi 5-6 órás napsütés sem. A hónap folyamán legkevesebb napsütésre 11-én, 8-án valamint 3-án számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 3-3,5 óra közötti.
A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán határozottan csökken 65-ról 55%-ra. Átlagos értéke, síkvidéki területeken 60-65 százalék közötti. A levegő telítettségi arányának csökkenése a növekvő maximum hőmérsékletnek köszönhető. Minél magasabb ugyanis a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt tud magába fogadni. A ködhajlam jelentősen mérséklődik a hónap vége felé haladva.
A hónap folyamán legnagyobb valószínűséggel, a sokéves átlagok alapján, március 3-4 között, számíthatunk nagyobb valószínûséggel köd előfordulására.
Március, meteorológia értelemben már a tavaszi hónapok közé tartozik, ám időjárásának alakulásában gyakori a télies jelleg előfordulása is. A hónap elején nem ritka a havazás, sőt akár összefüggő vastag hótakaró is kialakulhat, mint ahogy tapasztalhattuk 1931 március 6-án illetve 1964 március 15-én, amikor is 10 cm-es, míg 1958 március 8-án, valamint 1962 március 16-án közel 20 cm-es hó esett az Alföld nagy részén. A leesett hótakaró azonban nem marad meg tartósan, néhány nap alatt rendszerint elolvad és a vastagsága általában csupán 2-4 cm-es közötti. Időnként előfordul, hogy februárban leesett vastagabb hóréteg még a hónap elején is összefüggően borítja a síkvidéki területeket, ez azonban rendszerint március közepére elolvad.
Március 16-17-én a síkvidéki területek legnagyobb részén a napi átlaghőmérséklet átlépi az 5°C-ot. Ez egyben a tenyészidőszak kezdetét is jelenti. A napi átlaghőmérséklet a hónap eleji 2-3 °C-ról gyorsan emelkedik és a hónap végére eléri a 9-10 °C-ot. A hőmérséklet emelkedése nem mentes a kisebb nagyobb ingadozásoktól. A sokéves átlag alapján jelentősen mértékû hőmérséklet visszaesés szokott bekövetkezni március 11-13, míg kisebb arányú 19-21 között. A talajhőmérséklet függőleges alakulásában is fordulat következik be március 17-21 között. Ettől az időszaktól kezdődően a felső talajrétegek lesznek melegebbek az alsók pedig hidegebbek.
A maximum hőmérsékletek átlagosan 6-14 °C között fordulnak elő, míg a minimum hőmérsékletek mínusz 2 és plusz 3 fok között alakulnak. Az intenzív melegedés elsősorban a maximum hőmérsékletek határozott növekedésének köszönhető. A hajnali minimumok március 21-től kezdődően ritkán, csak a nagyon hideg és hótakarós években süllyednek 0 °C alá. A hónap végén már általában nem kell fagy előfordulására számítani.
A hónap folyamán átlagosan legfeljebb 1 zord napra (Tmin<-10°C) számíthatunk, de 1987 márciusában 8 alkalommal, 1976-ben 2 napon csökkent –10 °C alá a hőmérséklet.
Az utóbbi 50 év leghidegebb márciusa volt az 1987-es, amikor is március 4-én –17 °C alá csökkent hajnalban a hőmérők higanyszála hazánk nagy részén.
Átlagosan 1 téli napra (Tmax<0°C) számíthatunk a hónap során. De, 1971-ben 8, 1987-ben 7 téli napban volt részünk március hónapban.
A nappalok gyorsan hosszabbodnak 11 óráról 13-ra nő a nappalhossz. A magasabb napállás miatt, a derült szélcsendes napokon már érezhető a nap melegítő sugárzása. A hónap végén a 6-7 órás napsütés hatására, már akár 14-15 °C-os maximum hőmérsékleteket mérhetünk. Mind a felhőzet, mind pedig a köd előfordulási hajlama tovább csökken a februári értékhez képest, ebben a hónapban átlagosan 55-60%-os borultsággal kell számolni. A napsütés nélküli napok száma 10-12, a ködös napoké 2-4. A napsütés havi mennyisége síkvidéki területeken eléri a 160-170 órát.
A hónap nagy részének időjárását az Atlanti-óceán felőli nedves hûvös légtömegek alakítják. Ennek eredményként gyakori lehûlésre és hirtelen felmelegedésre és erős szélre lehet számítanunk a hónap folyamán. Ezen áramlási mezőknek köszönhetjük a változékony, már-már szeszélyesnek nevezhető idősjárási helyzetek előfordulását.
Csapadékhullás, ami nagyobb részben (70%) eső, kisebb részben (30%) hó, átlagosan 6 alkalommal fordul elő. A sokéves átlag alapján nagyobb valószínûséggel 7-én, 9-én, 20-án, és 23-án számíthatunk csapadékra. Február 5-én, 12-én és 31-én csekély bármilyen halmazállapotú csapadék hullásának esélye.
A sokéves átlagok alapján nagyobb mennyiségű csapadékra főként a hónap második felében számíthatunk. A havi csapadékösszegek a síkvidéki területeken 30-40 mm közöttiek.
A hónap első felében lehullott hó rendszerint 3-4 nap alatt elolvad. A napsütéses órák napi összege a hónap elején 3-5 óra közötti. A hónap folyamán kisebb visszaesésekkel ugyan, de határozottan nő a napfénytartam napi összege.
A hónap végén nem ritka a napi 5-6 órás napsütés sem. A hónap folyamán legkevesebb napsütésre 11-én, 8-án valamint 3-án számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 3-3,5 óra közötti.
A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán határozottan csökken 65-ról 55%-ra. Átlagos értéke, síkvidéki területeken 60-65 százalék közötti. A levegő telítettségi arányának csökkenése a növekvő maximum hőmérsékletnek köszönhető. Minél magasabb ugyanis a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt tud magába fogadni. A ködhajlam jelentősen mérséklődik a hónap vége felé haladva.
A hónap folyamán legnagyobb valószínűséggel, a sokéves átlagok alapján, március 3-4 között, számíthatunk nagyobb valószínûséggel köd előfordulására.
Forrás: EU-info
