Az Eger-patak vendége a már tavaly is megjelent mandarinréce. Ez a madárfaj nagyon nagy ritkaságnak számít Magyarországon, így valószínűleg ugyanarról a madárról van szó, amelyik tavaly is itt volt. Nézd meg a róla készült videót és ismerd meg közelebbről ezt a nem mindennapi csodát!
A mandarinréce, olykor mandarinkacsa egy közepes méretű ázsiai díszmadár, amely a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozik. A mandarinréce már jóval időszámításunk kezdete előtt igen ismert és nagyra becsült madár volt Ázsiában. A nyugatiak már megérkezésük után nem sokkal felfedezték a madár szépségét. Európába először 1745-ben telepítették be díszmadárként, de tenyészteni csak 1834-ben sikerült. A fajt könnyű gondozni és tenyészteni, emiatt sok tenyésztőnél és állatkertben is megtalálható.
Valaha igen elterjedt volt Kelet-Ázsiában, de mára veszélyeztetett fajjá vált. Víz közeli lombos erdők lakója. A Kelet-Oroszországban és a Kínában élő populáció jóval ezer pár alatt van, habár Japánban megközelítőleg 5000 pár él; ez a szám az erdőirtás miatt csökken. Az utóbbi időkben a mesterséges telepítések révén Európában is elterjedt, itt körülbelül 7000 vadon élő párt tartanak nyilván. Világszerte elterjedt parkokban és dísztavak mentén, és sok helyen visszavadulva is megtalálható.
A nagy-britanniai állomány ma már külön populációnak tekinthető, mivel hosszabb idő óta önállóan szaporodik. Nyugat-Európa többi részén, és Közép-Európában a szökevények eddig még nem voltak képesek a tartós túlélésre a vadonban. Heinroth német madarász Berlin környékén 1900 körül mandarinrécéket telepített ki. A kis populációt még 1920-ban is megemlítették. A második kísérletben Brandenburg környékén helyeztek ki mandarinrécéket 1975-ben, és egészen 1990-ig ez a népesség is képes volt fennmaradni. A tartós fennmaradás legfőbb akadálya a nyest és a többi menyétféle volt. A Berlini Állatkertből szökött egyedekből alakult populáció csaknem 500 tojót foglal magában.
A récék egy másik forrása 1990 a Cottbusi Állatpark volt, aminek környékén 1998-ra 80-120 költőpár nevelt fiókát. Svájcban először 1958-ban szaporodott vadon, és 1980 óta állandó költőmadár, sőt, az 1990-es évek óta gyarapszik és terjeszkedik. Ausztriában például a bécsi parkokban vagy a vorarlbergi Rajna-deltában. Belgiumban az első költést 1987-ben figyelték meg. 2002-re az akkori nyolcvanról kilencvenötre nőtt számuk csak Flandriában. Hollandiában 1964 óta költ; a párok száma 2000-re 200 és 260 közé nőtt. További részetek a következő oldalon!
A barátposzáta az egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb madárfaj, amely valaha létezett. Különleges képességeikkel, egyedi viselkedésükkel és ritkaságukkal kivívják az emberek csodálatát és érdeklődését. Az alábbiakban 5 érdekes tényt gyűjtöttünk öss...
A postaládákban fészkelő széncinegék védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME); a tájékoztatás szerint billenőajtóval fedett postaláda felszerelésével, valamint a környékre kihelyezett mesterséges odúkkal előzhe...
Eltűnt a fecskék fele Magyarországról mindössze 20 év alatt – írta az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) MTI-n közzétett közleményében, melyben a fecskék tavaszi védelmére hívták fel a figyelmet. Nézzük, mi lehet az oka a fecskepop...