A talajból termeléssel elvont tápanyagok, makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) pótlásának egyik leggyakoribb formája a műtrágyaszórás. A szilárd műtrágyák jelentős részét röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal juttatják ki, mivel ezek a gépek viszonylag egyszerűek, olcsók, nagy a területteljesítményük és egy korszerű kialakítású és szakszerűen üzemeltetett műtrágyaszóró gép teljesíteni tudja az agrotechnikai elvárásokat. A műtrágyaszórók kiválasztásánál számos szempontot kell figyelembe venni. A legfontosabbak: a gép munkaszélessége, a tartály térfogata, ami a feltöltések gyakorisága miatt meghatározó lehet a területteljesítményben, a szórás minősége illetve annak ellenőrizhetősége, a gép beállítási lehetőségei és a könnyű szabályozhatóság. További követelmény lehet, hogy a gép legyen alkalmas kis műtrágyaadagok (40-100 kg/ha) egyenletes és pontos kijuttatására is, ami a tavaszi fejtrágyázásoknál lehet szükségszerű.
A talajból termeléssel elvont tápanyagok, makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) pótlásának egyik leggyakoribb formája a műtrágyaszórás. A szilárd műtrágyák jelentős részét röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal juttatják ki, mivel ezek a gépek viszonylag egyszerűek, olcsók, nagy a területteljesítményük és egy korszerű kialakítású és szakszerűen üzemeltetett műtrágyaszóró gép teljesíteni tudja az agrotechnikai elvárásokat. A műtrágyaszórók kiválasztásánál számos szempontot kell figyelembe venni. A legfontosabbak: a gép munkaszélessége, a tartály térfogata, ami a feltöltések gyakorisága miatt meghatározó lehet a területteljesítményben, a szórás minősége illetve annak ellenőrizhetősége, a gép beállítási lehetőségei és a könnyű szabályozhatóság. További követelmény lehet, hogy a gép legyen alkalmas kis műtrágyaadagok (40-100 kg/ha) egyenletes és pontos kijuttatására is, ami a tavaszi fejtrágyázásoknál lehet szükségszerű.
A függesztett kivitelű gépek kiválasztásánál további szempont, hogy a gép feltöltött állapotban illeszkedjen az üzemeltető traktor emelőképességéhez és a traktor manőverező képességét se befolyásolja. A tartály kialakításának (magasságának) olyannak kell lennie, hogy a gép leeresztett állapotában, billenő rakfelületű szállítójárműről tölthető legyen. A gép kiválasztásánál kedvező, ha a munkaszélessége állítható, mivel így jól illeszthető a különböző nyomtávolságú művelőnyomos technológiákhoz, többek között az alkalmazott vetőgép és permetezőgép munkaszélességéhez. A műtrágyaszórógépek minősítését a keresztirányú és a hosszirányú szórásegyenlőtlenség, valamint a tömegáram és adagolásegyenlőtlenség alapján határozzák meg. Célszerű olyan gépet választani, ami az előző követelményeken túlmenően megfelel a különböző agrotechnológiai követelményeknek. A tápanyag-kijuttatás egyenletessége (különösen a nitrogén tartalmú műtrágyák) döntően befolyásolhatja a terméseredményt.
A függesztett röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek (1. ábra) tartályából gravitációsan jut a műtrágya az adagolószerkezethez. A folyamatos műtrágyaáramlást forgó vagy lengő boltozódásgátló biztosítja. A műtrágya szemcsék aprításának elkerülése végett lassú fordulatszámú, vagy lengésszámú boltozódásgátló berendezést alkalmazunk. A szokásos fordulatszám, vagy lengésszám 100-150 min-1. A résszabályozású adagolószerkezet a traktor vezetőüléséből működtethető, a nyitás mértéke adagtáblázat alapján előre beállítható. Az adagolónyílásból a műtrágyát állítható tölcsér vezeti a röpítőtárcsára. Egyes gépeknél az adagolási hely állandó. A műtrágya felületre juttatását a kisebb gépeknél egy, a nagyobb gépeknél két TLT-ről, vagy hidromotorral hajtott röpítőtárcsa végzi. A sík vagy enyhén kúpos röpítőtárcsa felületén 2-6 db szórólapát található. A röpítőtárcsa kerületi sebessége az elérendő munkaszélesség függvénye. 25 m -nél kisebb munkaszélességnél a szokásos érték 20-30 m.s-1. A lapátok száma és beállítása gyárilag meghatározott, azok állítása csak a kezelési utasítás alapján megengedett. A gyári adatoktól való eltérés rontja a kijuttatás minőségét.
A vontatott röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek (2. ábra) felépítése a függesztett gépekétől abban tér el, hogy a tartályból a műtrágyát szállítószalag vagy kaparólánc juttatja az adagoló- és szórószerkezethez. A kihordószerkezet hajtása TLT-ről vagy járószerkezetről dörzshajtással történik. A területegységre kijuttatott műtrágya mennyisége a kihordószerkezet sebességével, résszabályozással, vagy a kettő kombinációjával állítható. Járókerékről hajtott kihordószerkezet esetén a területegységre kijuttatott műtrágya mennyisége független a haladási sebességtől. A szórószerkezet általában 2 db röpítőtárcsa, melyek a nagyobb munkaszélesség elérése érdekében gyakran döntött kivitelűek.
A műtrágyaszóró szerkezet tehergépkocsira is felszerelhető. A tartályból a műtrágyát legtöbbször kaparólánc juttatja az adagoló- és szórószerkezethez. A kihordószerkezet hajtása TLT-ről vagy járószerkezetről dörzshajtással történik. A dörzskereket hidraulikus, vagy pneumatikus munkahenger működteti. A területegységre kijuttatott műtrágya mennyisége a kihordószerkezet sebességével, résszabályozással vagy a kettő kombinációjával állítható. Járókerékről hajtott kihordószerkezet esetén a területegységre kijuttatott műtrágya mennyisége független a haladási sebességtől. A röpítőtárcsákra állítható csúszda juttatja a műtrágyát. A röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek munkaszélessége szerkezeti kialakításán túlmenően a műtrágya szemcseméretének függvénye. Jó minőségű, szemcsés műtrágyával 25 m-nél nagyobb munkaszélesség is elérhető 15%-nál kisebb szórásegyenlőtlenség mellett (36-48 m).
Porszerű anyagok kijuttatására is alkalmas a csigás szórógép. A tartályból a kihordószerkezet állítható résen át juttatja az anyagot jobb-balmenetes csiga házába. A csigaház alján, állítható nagyságú szóróréseken hull ki az anyag a talajra. A szállítószerkezet által továbbított anyag mennyiségének azonosnak kell lenni a szórónyílásokon kihullott anyag mennyiségével, ellenkező esetben a gép munkaszélessége csökken, vagy a szórócső végén jut ki az anyag egy része. A keresztirányú eloszlás mindkét esetben romlik. Az összhang nehezen teremthető meg, ezért a gép műtrágya kijuttatására nem alkalmas, azt csak az eloszlás egyenletessége szempontjából kevéssé kritikus porszerű talajjavító szerek kijuttatásánál alkalmazzák.
A mechanikus műtrágyaszóró gépeknél pontosabb eloszlást biztosítanak a pneumatikus műtrágyaszóró gépek. Működési elvüket tekintve központi és osztott adagolású változatai ismertek. Ma már csak az osztott adagolású gépek fejlesztése folyik. Az osztott adagolású pneumatikus műtrágyaszóró gépek ventilátorral vannak felszerelve, amely légáramot juttat a légvezetékekbe. A tartályból a szórófejekhez vezető légvezetékek mindegyikébe külön adagolószerkezet juttatja a műtrágyát. A szórófejek osztása 0,5 és 0,25 m. A csövenkénti pontos adagolás és a kis szórófej osztás következtében 10%-nál kisebb szórásegyenlőtlenség érhető el. A pneumatikus műtrágyaszóró gépek csak jó minőségű, granulált műtrágyával működnek megbízhatóan és a fogáscsatlakoztatás pontosságára sokkal érzékenyebbek, mint a röpítőtárcsás gépek. Áruk a röpítőtárcsás gépek árának többszöröse, ami elterjedésüket - kiváló munkaminőségük ellenére - gátolja.
A folyékony műtrágyák kijuttatása
A nyomásmentes folyékony műtrágyák kijuttatása földi vagy légi úton történhet. A földi kijuttatás mind a kijuttatás költségét, mind a tápanyag eloszlásának egyenletességét tekintve kedvezőbb. A földi kijuttatás talajfelszínre vagy növényre permetezve illetve talajba injektálva történik. Oldatműtrágyák kipermetezéséhez a hagyományos felépítésű permetezőgépek alkalmasak, amennyiben az áramlási rendszerükben alkalmazott anyagok ellenállnak az itt érvényesülő korróziós hatásoknak. A szuszpenziós műtrágyák talajfelszínre juttatásához az alacsony nyomású permetezőgépek felépítéséhez hasonló kijuttató gépek alkalmazhatók. Ebben az esetben azonban az áramlási rendszerben a betöltő szűrőn kívül további szűrő nincs, és a tömlők átmérőjét növelni kell. Megfelelő szakaszolással biztosítani kell a szórófejeknél az azonos nyomást. A szuszpenzió egyenletes kijuttatását nagy keresztmetszetű ütközőlapos szórófejek biztosítják. Mind a talajba injektálás, mind a felületre permetezés egyéb művelettel (talajművelés, vetés) kapcsoltan is elvégezhető.
Istállótrágya szóró gépek
A vízszintes dobokkal (3. ábra) szerelt szórószerkezet a rakfelület hátsó végén elhelyezett két azonos irányban forgó, egymás fölött elhelyezett szóródobpárból áll. A tépőfogakkal, ritkábban fogazott csigaszalaggal szerelt szóródobok a rakfelületen mozgó kaparólánc által szállított trágyát fellazítják és szétterítik. A gép munkaszélessége lényegében a szóródobok szélességével azonos, kb. 2 m.
A tertületegységre jutó trágya mennyisége a kaparólánc sebességével és a haladási sebességgel állítható. A kaparólánc hajtása a traktor TLT-ről történik lassító áttétellel, legtöbbször kilincsmű közbeiktatásával. Ma már gyakori a kaparólánc hidrosztatikus hajtása. Ebben az esetben a láncsebesség a hidraulikus körbe épített fojtószeleppel változtatható. A szóródobok hajtása állandó áttételen keresztül a TLT-ről történik.
A függőleges dobokkal (4. ábra) szerelt szórószerkezet a rakfelület hátsó végén elhelyezett, általában négy, egymás mellett lévő szóródobból áll. A szóródobpárok forgásiránya ellentétes. A rakfelületen hátrafelé mozgó kaparólánc által szállított trágyát a tépőfogakkal szerelt szóródobok fellazítják és hátra illetve oldalra szétterítik. A gép szórásszélessége a trágya jellemzőitől függően 8-9 m. A gép közepétől kétoldalra a kiszórt trágya mennyisége csökken, így a gépet átfedéssel kell üzemeltetni. A munkaszélesség így 7-8 m. A területegységre jutó trágya mennyisége a kaparólánc sebességével és a haladási sebességgel változtatható. A kaparólánc hajtása leggyakrabban hidrosztatikus. A szóródobok hajtása a TLT-ről történik állandó áttételen keresztül.
Az vízszintes dobos, oldalraszóró szórószerkezetét a rakfelület oldalán helyezik el. Az egy tagból álló vagy osztott szóródob hossza a rakfelület hosszával megegyezik. A szóródobhoz a rakfelületen keresztben, a haladási irányra merőlegesen mozgó kaparólánc szállítja a trágyát. A szóródobon kettő vagy három sorban, csigavonalban elhelyezve erős szórókarok találhatók, melyek a trágyát fellazítják és a dobon átemelve oldalra szórják. A gép szórásszélessége a trágya jellemzőitől függően 10-12 m. A trágya mennyisége a géptől oldalra távolodva csökken, így a gépet átfedéssel kell üzemeltetni. A munkaszélesség ennek megfelelően 7-9 m. A területegységre jutó trágya mennyisége a kaparólánc sebességével és a haladási sebességgel változtatható. A kaparólánc hajtása általában hidrosztatikus, sebessége fokozatmentesen, vagy több fokozatban állítható. A szóródob hajtása a traktor TLT-ről állandó áttételen keresztül történik. A trágyaszóró gép - rakfelületének hosszától függően - hátra, vagy oldalra billenthető pótkocsival vagy tehergépkocsival tölthető fel. Az áttöltés idejére a szórógép rakfelülete hidraulikus úton lesüllyeszthető, felépítményének oldala lehajtható, így az áttöltési veszteség csökkenthető. Tekintettel arra, hogy a szórógép a trágya szállításában nem vesz részt, a kétfázisú szervestrágya szórásnál a szórógép kihasználása jobb és nagyobb a területteljesítménye.
Hígtrágya kijuttató gépek
A hígtárgya sűrű, nehezen folyó anyag. Kijuttatása előtt gyakran fázisbontással vagy homogenizálással kell a megkívánt áramlási jellemzőket elérni. A hígtrágya mozgatása speciális szivattyúkkal történik. A hígtrágyaszivattyúk egyszerű, nyitott lapátozású centrifugálszivattyúk, melyek aprítókésekkel rendelkezhetnek, vagy excenter-csigaszivattyúk. A szivattyú szerkezeti felépítésétől függően a kezelt anyag szárazanyagtartalma 5-10% lehet. Szívómagasságuk 2-5 m, emelőmagasságuk 3-6 m. A szivattyúk segítségével a hígtrágya keverése, homogenizálása és a tartálykocsi feltöltése illetve a trágya kijuttatása egyaránt elvégezhető. A hígtrágya szállítására, kijuttatására szolgáló tartálykocsik a feltöltés és a kijuttatás módjától függően eltérő kialakításúak. A tartálykocsik egy része nincs ellátva önfeltöltő rendszerrel. Ezeket külön szivattyúval töltik fel.
Ilyen megoldású a csigás keverővel ellátott tartálykocsi. Feltöltése a tartály tetején kialakított, a traktor vezetőüléséből kezelhető nyíláson keresztül történik. A tartály alján lévő keverőcsiga megakadályozza az anyag ülepedését és nyomás alatt juttatja azt a szórószerkezethez. A szórókocsi nagy szárazanyagtartalmú hígtárgya (5-10%) kijuttatására is alkalmas.
Saját feltöltő rendszerrel van ellátva a zagyszivattyús tartálykocsi, mely ugyancsak alkalmas nagy szárazanyagtartalmú hígtárgya kijuttatására. A felszívás megkönnyítése és az anyag hígítása érdekében a feltöltést megelőzően a tartályba kb. 30 cm magasságig vizet kell tölteni. A feltöltést a tartály hátsó részén elhelyezett és hidraulikus munkahengerrel elfordítható lapátkerekes zagyszivattyú végzi. A trágyalégödör széléhez tolt tartálykocsi zagyszivattyúja a hígtrágyába süllyeszthető. A lapátkerék által felemelt és továbbított hígtrágyát a keverőcsiga szállítja a tartályba. A zagyszivattyú felső állásában a szívónyílás zárva van. Kijuttatáskor az anyagot a keverőcsiga szállítja a tartály elején lévő szórószerkezethez.
Az eddig ismertetett megoldásoknál jobban szabályozható a szivattyús tartálykocsi. A tartály alatt elhelyezett, TLT-ről hajtott szivattyú, (általában excenter-csigaszivattyú) sokoldalú felhasználást tesz lehetővé. Elvégezhető vele a tartály feltöltése, az anyag keverése szállítás közben, valamint az anyag kijuttatása. Megfelelő csatlakozóegységekkel a trágyagödörben lévő hígtrágya átkeverésére, homogenizálására is alkalmas. A szivattyús tartálykocsihoz különböző kijuttató szerkezetek illeszthetők.
Az eddig ismertetett hígtrágya kijuttatók tartályában feltöltéskor, szállítás közben és kijuttatáskor egyaránt légköri nyomás uralkodik. Nyomásálló tartályt igényelnek a kompresszoros tartálykocsik. A tartálykocsira szerelt és a TLT-ről hajtott légsűrítővel a tartályban légritkítás és túlnyomás egyaránt létrehozható. Feltöltéskor a légsűrítő szívó oldalát kapcsolják a tartályhoz. A szívás (0,6-0,9 bar) hatására, az anyag sűrűségétől függően, 4-7 m szívómagasság és 0,5-1 m3/min töltési teljesítmény érhető el. A kívánt folyadékszintnél egy úszóval mozgatott szelep a felszívást megszünteti, így a légsűrítő nem szennyeződhet. A szívás hatására bekövetkező habosodás a tartály töltöttségét általában 10%-kal csökkenti. Ürítéskor a légsűrítő nyomó oldalát kapcsolják a tartályhoz. A túlnyomás (0,5-2,5 bar) hatására jut a hígtrágya a kijuttató szerkezethez. A kijuttatott anyag mennyiségének szabályozása kevésbé biztosítható, mint a szivattyús tartálykocsiknál. A nyomásálló tartály ugyanakkor költségesebb.
A hígtrágya kijuttatásának elosztó és szórószerkezetei
Központi szórószerkezetként fuvókában végződő stabil vagy lengő szórócsövet, ütközőtányért vagy vízszintes, illetve függőleges tengelyű szórókereket alkalmaznak. Munkaszélességük 8-10 m. Az eloszlás egyenletessége általában nem éri el az agrotechnikai követelményekben megfogalmazott értékeket. Emellett a kiszórt hígtrágya nagy felületen érintkezik a levegővel, így a hatóanyagveszteség jelentős és nagy a környezet terhelése. Nagy előnyük az egyszerűség, az üzembiztosság, a kijuttatás nagy munkaszélessége és kis költsége. Ennek ellenére alkalmazásukat kerülni kell, és a kijuttatásnál törekedni kell a talajfelszínhez közeli, minél durvább cseppképzésre vagy cseppképzés nélküli felületre juttatásra.
Mind a hatóanyagveszteség, mind a környezetterhelés csökkenthető a keretes szórószerkezetekkel (5. ábra). Itt a szivattyú elosztószerkezeten keresztül megfelelő osztású szórócsövekbe juttatja a hígtrágyát. A szórócsövek végén elhelyezett ütközőlapok vagy szórótárcsák juttatják az anyagot a talajra. Előnyösebb, ha az ütközőlapok a talajhoz közel helyezkednek el. Azonnali bedolgozás esetén a hatóanyagveszteség és a környezetterhelés az eddigi módszerekhez képest 20-30%-kal csökkenthető.
A felületre történő szórás legkedvezőbb megoldása a csúszócsöves kijuttató. Ebben az esetben a hígtárgya 350-400 mm osztású, talajon csúszó csövekből jut a talaj felszínére. Az 50 mm átmérőjű csúszócsövek megfelelően kevert és homogenizált hígtárgya esetén 10% szárazanyagtartalom mellett is biztonságos kijuttatást tesznek lehetővé. Különösen sorbavetett kultúra kezelésére előnyös a módszer, hiszen a kultúrnövény szennyezése nélkül, pontos helyre és jól szabályozható mennyiségben juttatható ki az anyag. Itt a hatóanyagveszteséget és a szaghatást a kultúrnövény árnyékoló hatása csökkenti. Kultúrnövény nélküli felületre juttatásnál az azonnali bedolgozás fontos. Ezzel a módszerrel az agrotechnikai követelményekben megfogalmazott eloszlási pontosság betartható.
Mind a hatóanyag megőrzése, mind a környezetterhelés csökkentése szempontjából a kijuttatás legkedvezőbb módja a hígtrágya talajba injektálása (6.ábra). Ebben az esetben a hígtrágya a tartályból elosztón át jut a 400-500 mm osztástávolságú talajlazító eszközhöz kapcsolt csövön keresztül a talajba. Az injektálás szokásos mélysége 100-150 mm. A tömörítőkerékkel lezárt barázda a hatóanyagveszteséget és a szaghatást is megszünteti. Az injektáló egység hidraulikus munkahenger segítségével a talajba nyomható, illetve kiemelhető. A gyakorlatban alkalmazott 5-7 soros injektoroknak a felületreszóráshoz képest lényegesen nagyobb az energiaigénye és kisebb a területteljesítménye. Ezen segít, ha a hígtrágyát kisebb osztású, sekélyen járó injektáló eszközökkel juttatjuk a talajba. Megfelelő barázdatakarás és tömörítés mellett így kedvező eredmény érhető el.
A függesztett kivitelű gépek kiválasztásánál további szempont, hogy a gép feltöltött állapotban illeszkedjen az üzemeltető traktor emelőképességéhez és a traktor manőverező képességét se befolyásolja. A tartály kialakításának (magasságának) olyannak kell lennie, hogy a gép leeresztett állapotában, billenő rakfelületű szállítójárműről tölthető legyen. A gép kiválasztásánál kedvező, ha a munkaszélessége állítható, mivel így jól illeszthető a különböző nyomtávolságú művelőnyomos technológiákhoz, többek között az alkalmazott vetőgép és permetezőgép munkaszélességéhez. A műtrágyaszórógépek minősítését a keresztirányú és a hosszirányú szórásegyenlőtlenség, valamint a tömegáram és adagolásegyenlőtlenség alapján határozzák meg. Célszerű olyan gépet választani, ami az előző követelményeken túlmenően megfelel a különböző agrotechnológiai követelményeknek. A tápanyag-kijuttatás egyenletessége (különösen a nitrogén tartalmú műtrágyák) döntően befolyásolhatja a terméseredményt.
A függesztett röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek (1. ábra) tartályából gravitációsan jut a műtrágya az adagolószerkezethez. A folyamatos műtrágyaáramlást forgó vagy lengő boltozódásgátló biztosítja. A műtrágya szemcsék aprításának elkerülése végett lassú fordulatszámú, vagy lengésszámú boltozódásgátló berendezést alkalmazunk. A szokásos fordulatszám, vagy lengésszám 100-150 min-1. A résszabályozású adagolószerkezet a traktor vezetőüléséből működtethető, a nyitás mértéke adagtáblázat alapján előre beállítható. Az adagolónyílásból a műtrágyát állítható tölcsér vezeti a röpítőtárcsára. Egyes gépeknél az adagolási hely állandó. A műtrágya felületre juttatását a kisebb gépeknél egy, a nagyobb gépeknél két TLT-ről, vagy hidromotorral hajtott röpítőtárcsa végzi. A sík vagy enyhén kúpos röpítőtárcsa felületén 2-6 db szórólapát található. A röpítőtárcsa kerületi sebessége az elérendő munkaszélesség függvénye. 25 m -nél kisebb munkaszélességnél a szokásos érték 20-30 m.s-1. A lapátok száma és beállítása gyárilag meghatározott, azok állítása csak a kezelési utasítás alapján megengedett. A gyári adatoktól való eltérés rontja a kijuttatás minőségét.
A vontatott röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek (2. ábra) felépítése a függesztett gépekétől abban tér el, hogy a tartályból a műtrágyát szállítószalag vagy kaparólánc juttatja az adagoló- és szórószerkezethez. A kihordószerkezet hajtása TLT-ről vagy járószerkezetről dörzshajtással történik. A területegységre kijuttatott műtrágya mennyisége a kihordószerkezet sebességével, résszabályozással, vagy a kettő kombinációjával állítható. Járókerékről hajtott kihordószerkezet esetén a területegységre kijuttatott műtrágya mennyisége független a haladási sebességtől. A szórószerkezet általában 2 db röpítőtárcsa, melyek a nagyobb munkaszélesség elérése érdekében gyakran döntött kivitelűek.
A műtrágyaszóró szerkezet tehergépkocsira is felszerelhető. A tartályból a műtrágyát legtöbbször kaparólánc juttatja az adagoló- és szórószerkezethez. A kihordószerkezet hajtása TLT-ről vagy járószerkezetről dörzshajtással történik. A dörzskereket hidraulikus, vagy pneumatikus munkahenger működteti. A területegységre kijuttatott műtrágya mennyisége a kihordószerkezet sebességével, résszabályozással vagy a kettő kombinációjával állítható. Járókerékről hajtott kihordószerkezet esetén a területegységre kijuttatott műtrágya mennyisége független a haladási sebességtől. A röpítőtárcsákra állítható csúszda juttatja a műtrágyát. A röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek munkaszélessége szerkezeti kialakításán túlmenően a műtrágya szemcseméretének függvénye. Jó minőségű, szemcsés műtrágyával 25 m-nél nagyobb munkaszélesség is elérhető 15%-nál kisebb szórásegyenlőtlenség mellett (36-48 m).
Porszerű anyagok kijuttatására is alkalmas a csigás szórógép. A tartályból a kihordószerkezet állítható résen át juttatja az anyagot jobb-balmenetes csiga házába. A csigaház alján, állítható nagyságú szóróréseken hull ki az anyag a talajra. A szállítószerkezet által továbbított anyag mennyiségének azonosnak kell lenni a szórónyílásokon kihullott anyag mennyiségével, ellenkező esetben a gép munkaszélessége csökken, vagy a szórócső végén jut ki az anyag egy része. A keresztirányú eloszlás mindkét esetben romlik. Az összhang nehezen teremthető meg, ezért a gép műtrágya kijuttatására nem alkalmas, azt csak az eloszlás egyenletessége szempontjából kevéssé kritikus porszerű talajjavító szerek kijuttatásánál alkalmazzák.
A mechanikus műtrágyaszóró gépeknél pontosabb eloszlást biztosítanak a pneumatikus műtrágyaszóró gépek. Működési elvüket tekintve központi és osztott adagolású változatai ismertek. Ma már csak az osztott adagolású gépek fejlesztése folyik. Az osztott adagolású pneumatikus műtrágyaszóró gépek ventilátorral vannak felszerelve, amely légáramot juttat a légvezetékekbe. A tartályból a szórófejekhez vezető légvezetékek mindegyikébe külön adagolószerkezet juttatja a műtrágyát. A szórófejek osztása 0,5 és 0,25 m. A csövenkénti pontos adagolás és a kis szórófej osztás következtében 10%-nál kisebb szórásegyenlőtlenség érhető el. A pneumatikus műtrágyaszóró gépek csak jó minőségű, granulált műtrágyával működnek megbízhatóan és a fogáscsatlakoztatás pontosságára sokkal érzékenyebbek, mint a röpítőtárcsás gépek. Áruk a röpítőtárcsás gépek árának többszöröse, ami elterjedésüket - kiváló munkaminőségük ellenére - gátolja.
A folyékony műtrágyák kijuttatása
A nyomásmentes folyékony műtrágyák kijuttatása földi vagy légi úton történhet. A földi kijuttatás mind a kijuttatás költségét, mind a tápanyag eloszlásának egyenletességét tekintve kedvezőbb. A földi kijuttatás talajfelszínre vagy növényre permetezve illetve talajba injektálva történik. Oldatműtrágyák kipermetezéséhez a hagyományos felépítésű permetezőgépek alkalmasak, amennyiben az áramlási rendszerükben alkalmazott anyagok ellenállnak az itt érvényesülő korróziós hatásoknak. A szuszpenziós műtrágyák talajfelszínre juttatásához az alacsony nyomású permetezőgépek felépítéséhez hasonló kijuttató gépek alkalmazhatók. Ebben az esetben azonban az áramlási rendszerben a betöltő szűrőn kívül további szűrő nincs, és a tömlők átmérőjét növelni kell. Megfelelő szakaszolással biztosítani kell a szórófejeknél az azonos nyomást. A szuszpenzió egyenletes kijuttatását nagy keresztmetszetű ütközőlapos szórófejek biztosítják. Mind a talajba injektálás, mind a felületre permetezés egyéb művelettel (talajművelés, vetés) kapcsoltan is elvégezhető.
Istállótrágya szóró gépek
A vízszintes dobokkal (3. ábra) szerelt szórószerkezet a rakfelület hátsó végén elhelyezett két azonos irányban forgó, egymás fölött elhelyezett szóródobpárból áll. A tépőfogakkal, ritkábban fogazott csigaszalaggal szerelt szóródobok a rakfelületen mozgó kaparólánc által szállított trágyát fellazítják és szétterítik. A gép munkaszélessége lényegében a szóródobok szélességével azonos, kb. 2 m.
A tertületegységre jutó trágya mennyisége a kaparólánc sebességével és a haladási sebességgel állítható. A kaparólánc hajtása a traktor TLT-ről történik lassító áttétellel, legtöbbször kilincsmű közbeiktatásával. Ma már gyakori a kaparólánc hidrosztatikus hajtása. Ebben az esetben a láncsebesség a hidraulikus körbe épített fojtószeleppel változtatható. A szóródobok hajtása állandó áttételen keresztül a TLT-ről történik.
A függőleges dobokkal (4. ábra) szerelt szórószerkezet a rakfelület hátsó végén elhelyezett, általában négy, egymás mellett lévő szóródobból áll. A szóródobpárok forgásiránya ellentétes. A rakfelületen hátrafelé mozgó kaparólánc által szállított trágyát a tépőfogakkal szerelt szóródobok fellazítják és hátra illetve oldalra szétterítik. A gép szórásszélessége a trágya jellemzőitől függően 8-9 m. A gép közepétől kétoldalra a kiszórt trágya mennyisége csökken, így a gépet átfedéssel kell üzemeltetni. A munkaszélesség így 7-8 m. A területegységre jutó trágya mennyisége a kaparólánc sebességével és a haladási sebességgel változtatható. A kaparólánc hajtása leggyakrabban hidrosztatikus. A szóródobok hajtása a TLT-ről történik állandó áttételen keresztül.
Az vízszintes dobos, oldalraszóró szórószerkezetét a rakfelület oldalán helyezik el. Az egy tagból álló vagy osztott szóródob hossza a rakfelület hosszával megegyezik. A szóródobhoz a rakfelületen keresztben, a haladási irányra merőlegesen mozgó kaparólánc szállítja a trágyát. A szóródobon kettő vagy három sorban, csigavonalban elhelyezve erős szórókarok találhatók, melyek a trágyát fellazítják és a dobon átemelve oldalra szórják. A gép szórásszélessége a trágya jellemzőitől függően 10-12 m. A trágya mennyisége a géptől oldalra távolodva csökken, így a gépet átfedéssel kell üzemeltetni. A munkaszélesség ennek megfelelően 7-9 m. A területegységre jutó trágya mennyisége a kaparólánc sebességével és a haladási sebességgel változtatható. A kaparólánc hajtása általában hidrosztatikus, sebessége fokozatmentesen, vagy több fokozatban állítható. A szóródob hajtása a traktor TLT-ről állandó áttételen keresztül történik. A trágyaszóró gép - rakfelületének hosszától függően - hátra, vagy oldalra billenthető pótkocsival vagy tehergépkocsival tölthető fel. Az áttöltés idejére a szórógép rakfelülete hidraulikus úton lesüllyeszthető, felépítményének oldala lehajtható, így az áttöltési veszteség csökkenthető. Tekintettel arra, hogy a szórógép a trágya szállításában nem vesz részt, a kétfázisú szervestrágya szórásnál a szórógép kihasználása jobb és nagyobb a területteljesítménye.
Hígtrágya kijuttató gépek
A hígtárgya sűrű, nehezen folyó anyag. Kijuttatása előtt gyakran fázisbontással vagy homogenizálással kell a megkívánt áramlási jellemzőket elérni. A hígtrágya mozgatása speciális szivattyúkkal történik. A hígtrágyaszivattyúk egyszerű, nyitott lapátozású centrifugálszivattyúk, melyek aprítókésekkel rendelkezhetnek, vagy excenter-csigaszivattyúk. A szivattyú szerkezeti felépítésétől függően a kezelt anyag szárazanyagtartalma 5-10% lehet. Szívómagasságuk 2-5 m, emelőmagasságuk 3-6 m. A szivattyúk segítségével a hígtrágya keverése, homogenizálása és a tartálykocsi feltöltése illetve a trágya kijuttatása egyaránt elvégezhető. A hígtrágya szállítására, kijuttatására szolgáló tartálykocsik a feltöltés és a kijuttatás módjától függően eltérő kialakításúak. A tartálykocsik egy része nincs ellátva önfeltöltő rendszerrel. Ezeket külön szivattyúval töltik fel.
Ilyen megoldású a csigás keverővel ellátott tartálykocsi. Feltöltése a tartály tetején kialakított, a traktor vezetőüléséből kezelhető nyíláson keresztül történik. A tartály alján lévő keverőcsiga megakadályozza az anyag ülepedését és nyomás alatt juttatja azt a szórószerkezethez. A szórókocsi nagy szárazanyagtartalmú hígtárgya (5-10%) kijuttatására is alkalmas.
Saját feltöltő rendszerrel van ellátva a zagyszivattyús tartálykocsi, mely ugyancsak alkalmas nagy szárazanyagtartalmú hígtárgya kijuttatására. A felszívás megkönnyítése és az anyag hígítása érdekében a feltöltést megelőzően a tartályba kb. 30 cm magasságig vizet kell tölteni. A feltöltést a tartály hátsó részén elhelyezett és hidraulikus munkahengerrel elfordítható lapátkerekes zagyszivattyú végzi. A trágyalégödör széléhez tolt tartálykocsi zagyszivattyúja a hígtrágyába süllyeszthető. A lapátkerék által felemelt és továbbított hígtrágyát a keverőcsiga szállítja a tartályba. A zagyszivattyú felső állásában a szívónyílás zárva van. Kijuttatáskor az anyagot a keverőcsiga szállítja a tartály elején lévő szórószerkezethez.
Az eddig ismertetett megoldásoknál jobban szabályozható a szivattyús tartálykocsi. A tartály alatt elhelyezett, TLT-ről hajtott szivattyú, (általában excenter-csigaszivattyú) sokoldalú felhasználást tesz lehetővé. Elvégezhető vele a tartály feltöltése, az anyag keverése szállítás közben, valamint az anyag kijuttatása. Megfelelő csatlakozóegységekkel a trágyagödörben lévő hígtrágya átkeverésére, homogenizálására is alkalmas. A szivattyús tartálykocsihoz különböző kijuttató szerkezetek illeszthetők.
Az eddig ismertetett hígtrágya kijuttatók tartályában feltöltéskor, szállítás közben és kijuttatáskor egyaránt légköri nyomás uralkodik. Nyomásálló tartályt igényelnek a kompresszoros tartálykocsik. A tartálykocsira szerelt és a TLT-ről hajtott légsűrítővel a tartályban légritkítás és túlnyomás egyaránt létrehozható. Feltöltéskor a légsűrítő szívó oldalát kapcsolják a tartályhoz. A szívás (0,6-0,9 bar) hatására, az anyag sűrűségétől függően, 4-7 m szívómagasság és 0,5-1 m3/min töltési teljesítmény érhető el. A kívánt folyadékszintnél egy úszóval mozgatott szelep a felszívást megszünteti, így a légsűrítő nem szennyeződhet. A szívás hatására bekövetkező habosodás a tartály töltöttségét általában 10%-kal csökkenti. Ürítéskor a légsűrítő nyomó oldalát kapcsolják a tartályhoz. A túlnyomás (0,5-2,5 bar) hatására jut a hígtrágya a kijuttató szerkezethez. A kijuttatott anyag mennyiségének szabályozása kevésbé biztosítható, mint a szivattyús tartálykocsiknál. A nyomásálló tartály ugyanakkor költségesebb.
A hígtrágya kijuttatásának elosztó és szórószerkezetei
Központi szórószerkezetként fuvókában végződő stabil vagy lengő szórócsövet, ütközőtányért vagy vízszintes, illetve függőleges tengelyű szórókereket alkalmaznak. Munkaszélességük 8-10 m. Az eloszlás egyenletessége általában nem éri el az agrotechnikai követelményekben megfogalmazott értékeket. Emellett a kiszórt hígtrágya nagy felületen érintkezik a levegővel, így a hatóanyagveszteség jelentős és nagy a környezet terhelése. Nagy előnyük az egyszerűség, az üzembiztosság, a kijuttatás nagy munkaszélessége és kis költsége. Ennek ellenére alkalmazásukat kerülni kell, és a kijuttatásnál törekedni kell a talajfelszínhez közeli, minél durvább cseppképzésre vagy cseppképzés nélküli felületre juttatásra.
Mind a hatóanyagveszteség, mind a környezetterhelés csökkenthető a keretes szórószerkezetekkel (5. ábra). Itt a szivattyú elosztószerkezeten keresztül megfelelő osztású szórócsövekbe juttatja a hígtrágyát. A szórócsövek végén elhelyezett ütközőlapok vagy szórótárcsák juttatják az anyagot a talajra. Előnyösebb, ha az ütközőlapok a talajhoz közel helyezkednek el. Azonnali bedolgozás esetén a hatóanyagveszteség és a környezetterhelés az eddigi módszerekhez képest 20-30%-kal csökkenthető.
A felületre történő szórás legkedvezőbb megoldása a csúszócsöves kijuttató. Ebben az esetben a hígtárgya 350-400 mm osztású, talajon csúszó csövekből jut a talaj felszínére. Az 50 mm átmérőjű csúszócsövek megfelelően kevert és homogenizált hígtárgya esetén 10% szárazanyagtartalom mellett is biztonságos kijuttatást tesznek lehetővé. Különösen sorbavetett kultúra kezelésére előnyös a módszer, hiszen a kultúrnövény szennyezése nélkül, pontos helyre és jól szabályozható mennyiségben juttatható ki az anyag. Itt a hatóanyagveszteséget és a szaghatást a kultúrnövény árnyékoló hatása csökkenti. Kultúrnövény nélküli felületre juttatásnál az azonnali bedolgozás fontos. Ezzel a módszerrel az agrotechnikai követelményekben megfogalmazott eloszlási pontosság betartható.
Mind a hatóanyag megőrzése, mind a környezetterhelés csökkentése szempontjából a kijuttatás legkedvezőbb módja a hígtrágya talajba injektálása (6.ábra). Ebben az esetben a hígtrágya a tartályból elosztón át jut a 400-500 mm osztástávolságú talajlazító eszközhöz kapcsolt csövön keresztül a talajba. Az injektálás szokásos mélysége 100-150 mm. A tömörítőkerékkel lezárt barázda a hatóanyagveszteséget és a szaghatást is megszünteti. Az injektáló egység hidraulikus munkahenger segítségével a talajba nyomható, illetve kiemelhető. A gyakorlatban alkalmazott 5-7 soros injektoroknak a felületreszóráshoz képest lényegesen nagyobb az energiaigénye és kisebb a területteljesítménye. Ezen segít, ha a hígtrágyát kisebb osztású, sekélyen járó injektáló eszközökkel juttatjuk a talajba. Megfelelő barázdatakarás és tömörítés mellett így kedvező eredmény érhető el.
Forrás: Agrárágazat
